A Kárpát-medencén belüli megbékélést szorgalmazó Charta XXI. Egyesület kezdeményezése arra biztat mindenkit, hogy szellemi, lelki hidakat hozzanak létre a régióban azáltal, hogy szívükbe fogadnak egy települést. Vallják: Trianon árnyéka ezzel léphető át. Az egyedülálló kezdeményezésről az ötletadó Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke nyilatkozott.

– A Minority SafePack elgáncsolásával megrendült az európai kisebbségek bizalma a többségi társadalommal szemben?

– Az Európai Bizottság döntése ötvenmillió embert bántott meg, illetve tett érdektelenné az európai politika iránt, holott a polgári kezdeményezés elfogadásával maguk mellé is állíthatta volna ezt a jelentős tömeget.

A Minority SafePack kisiklatása gazemberség volt.

Korábban nem volt még olyan kezdeményezés, melyet az európai parlamenti tárgyalása során háromnegyedes támogatást élvezett volna, ezt mégis elérte ez a kezdeményezés. Még azok az európai képviselők is támogatták a Minority Safe Packet, akik a magyarországi kormányzattal egyáltalán nem szimpatizálnak. Mindannyian felfogták, hogy ez nem magyar ügy, ez az európai kisebbségek közös ügye! Minden tizedik európai állampolgár ugyanis kisebbségi sorban él, nem kapta meg azt a védelmet, ami a mindenkori többség túlkapásai ellen megvédhetné őt. A kezdeményezést az Európai Bizottság mégis elutasította, mely úgy gondolom, hogy mérhetetlen ostobaság volt.

A kisebbségek ügye mindig is egy kényes terület, mert számos ország érintett, és a többség csak tiszta nemzetállamban érezné magát biztonságban. Ami persze képtelenség.

A félelem pedig megbénít, rosszabb esetben gyűlöletet gerjeszt.

A félelmeket fel kéne oldani, mert ha a felek gyanakvással néznek egymásra, nem tudnak megegyezni. A környezetünkben Szlovákia fél, hogy déli országrésze újra elszakadhat, Románia fél, hogy Észak-Erdély, Székelyföld egy adott esetben leválasztásra kerülhet. De Kárpátalján félnek a magyar emberek is, hogy ki akarják irtani őket, ahogy azt ukrán szélsőségesek elég konkrétan meg is fogalmazták.

Ma még hiányzik az érintett kisebbségek és a többség közötti őszinte, kölcsönös előnyöket biztosító megegyezés. Ebből a helyzetből úgy lehetett volna kitörni, hogy ha ezeknek a belső megegyezéseknek a motorja – egy európai keretjellegű kisebbségi normarendszer bevezetésével – az Európai Unió lett volna. Ehelyett a problémákat az Európai Bizottság a szőnyeg alá söpörte.

Annyit mondhatok, hogy csak akkor lesz biztonságban a kisebbség, ha a többség félelem helyett büszke lesz arra, hogy az ő területén élnek és fejlődnek más nemzetiségek.

– Tavaly év végén indult a „Fogadj szívedbe egy Kárpát-medencei települést” megnevezésű programjuk. Miről szól ez pontosan?

– A Kárpát-medencén belüli megbékélést szorgalmazó Charta XXI. Egyesület kezdeményezése politikától független, civil ügy. Arra biztatja az embereket, hogy szellemi, lelki hidakat hozzanak létre ebben a régióban azáltal, hogy szívükbe fogadnak egy települést. Mit tudunk tenni egyénenként a szétszakított nemzetrészek egységéért? Például ezt. A régi erdélyi mondás szerint – melyet Bethlen Gábornak tulajdonítunk –

Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Most ezt lehet, és érdemes is.

A teljes beszélgetés a Vasárnap.hu portálon olvasható.