Fülöp Attila: Nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni!

Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta pénteki ülését az Országgyűlés.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben még inkább kikristályosodik, hogy a szociális gondoskodás mindenkinek közös ügye. Nagy teher és felelősség hárul a szociális ágazatra, a cél a hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása ebben a helyzetben is – tette hozzá.

Elmondta: az előterjesztésben foglalt módosítások célja a szociális és gyermekvédelmi területen a magas szintű szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem biztosítása, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseinek támogatása.

Hangsúlyozta:

a kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület csak a sajnálat kifejezéséről szóljon, ehelyett esélyekre kell építeni, nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni.

Ismertette: a javaslat szerint módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik.

Módosulnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is – folytatta – amivel megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Fülöp AttilaFülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára  (Archív fotó)

Az államtitkár közlése szerint pontosítják a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, így a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik.

Közölte azt is: a járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett – mondta – a javaslat értelmében már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is.

Az államtitkár a módosítások közül kiemelte azt is: megteremtik a fogyatékosságügyi tanácsadásra vonatkozó szolgáltatás jogszabályi alapjait. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékosságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széleskörű kapcsolati hálóval rendelkezik – tette hozzá.

Elmondta: a javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.

Fülöp Attila hangsúlyozta: a javaslat célja az is, hogy eredményesebbé, sikeresebbé tegyék a megváltozott munkaképességűek munkavállalását, hogy az, aki képes, tudjon munkát végezni és ehhez minden segítséget megkapjon.

Kifejtette: a járvány miatt az élet- és a gazdaságvédelem az év két kiemelt területe, és a járvány ellenére is folyamatosan bővül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Közölte: a kormány célja a munkahelyek megtartása és újak létrehozása a járvány idején is, mert a munka esélyt, lehetőséget jelent, és ez különösen igaz a megváltozott munkaképességűek esetében. Nem segélyeket kell adni, hanem esélyeket kell teremteni,

Magyarországon 2010 óta segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül

– emlékeztetett.

A kereszténydemokrata államtitkár arról is beszélt, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is értéket teremtenek munkájukkal. Az elmúlt években hozott intézkedések hozzájárultak, hogy jelentősen bővült a foglalkoztatási ráta e célcsoportban – mondta.

Úgy vélte, fontos támogatni a megváltozott munkaképességűeket az elhelyezkedésben, illetve a meglévő munkahelyük megtartásában. A legtöbb ember számára a megélhetés alapját jelenti a munkavégzés, a megváltozott munkaképességűek esetében azonban nemcsak a megélhetést biztosítja, hanem a társadalmi elfogadottság és az alapvető önbecsülés záloga is – fogalmazott.

A kormány mindig lépésről lépésre tud haladni ezen a területen, és megérti, hogy a képviselők többet szeretnének, de tavaly is volt ilyen témájú javaslatuk, és a jövőben is lesz.

Azt mondta: az egyeztetést eleve nem is lehetne megkerülni ezen a területen, nincs más megoldás. Kitért rá: az ápolási díjat illetően olyan élethelyzetek fordulnak elő, amelyeket pénzzel lehetetlen kifejezni, de az elmúlt időben jelentősen emelték az erre a célra fordítandó összeget, és indokolt is e díjak emelése.

Nacsa LőrincNacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője  (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: ez egy fontos javaslat, és jó, hogy kezd konszenzus kialakulni erről a Házban, hiszen közös feladat a leginkább rászorultak és kiszolgáltatottak védelme. Természetesen ennél többre van szükség, de ez még nem a vége, nem az utolsó ilyen intézkedés – jelentette ki.

Elmondta, még mindig vannak olyanok, akik nem dolgoznak, de szeretnének és tudnának munkát vállalni. A törvényjavaslat ezért bővíti a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességre jogosító munkavállalók körét – részletezte. Hozzátette: a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából a sajátos nevelési igényű fiatalokat is figyelembe kell venni 23. életévük betöltéséig. Ismertetése szerint eltörölik azt a korlátot, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett végzett  keresőtevékenységért kapott jövedelem három hónapon keresztül nem lehet magasabb a minimálbér másfélszeresénél.

A KDNP frakciószóvivője megjegyezte: az egyházak hatékonyak a szociális feladatok ellátásában, az egyházi fenntartású intézmények magas színvonalon működnek. A képviselő köszönetet mondott a szociális dolgozók helytállásáért a járványhelyzetben.

Nacsa Lőrinc szerint a megváltozott munkaképességű emberek társadalomba történő visszailleszkedésében nagy szerepe van annak, hogy amelyikük tud, az dolgozhasson is – közölte. Hozzátette:

Magyarországon a 360 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű 44 százaléka végez keresőtevékenységet, ez jelentős bővülés a 2011-es 18 százalékhoz képest.

Harrach PéterHarrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese (Archív fotó)

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: különösen most, a koronavírus-járvány idején nagy elismerést érdemelnek, akik a szociális ágazatban dolgoznak. A mostani törvénymódosításokról azt mondta: nem csak a „karbantartás” volt szempont az előterjesztésnél, az ugyanis az emberről szóló, humánus változtatásokat is tartalmaz. Kiemelte a nevelőszülői jogviszonyt érintő pontosítást, valamint az utógondozói ellátás meghosszabbítását, az ápolási díj ügyében pedig a komoly emelésre hívta fel a figyelmet.

A liberális oldalról felvetett alapjövedelemmel nem ért egyet, mert az egy olyan segélyezési forma, amely nem szolgálja a munkavállalási kedvet – tette hozzá a kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes.