Egyik percről a másikra megvalósult a nemzeti összefogás. Az ország lakossága érezte, hogy nagy a baj. Dávid és Góliát küzdelme folyt. A kényszer hatására azonban kialakult egy nemzeti minimum. Olyan tanulsága ez 1956-nak, amelyre ma is figyelnünk kell. Természetes, hogy különféleképpen gondolkodnak az emberek, eltérő eszméket vallanak, de mindig szükség van arra, hogy a magyarság jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben kialakuljon valamiféle egyetértés.

De miért is ünnep a tragikus végű forradalom és szabadságharc? – tette fel a kérdést a politikus?

1956-ban a magyarság megmutatta nemesebb énjét. Ezt a nemesebb ént méltán ünnepelhetjük.

Erre a szívünkben, gerincünkben hordozandó nemzeti egyetértésre és összefogásra van szükség ma is. Az így megmutatkozó „nemesebb ént” kötelességünk átadni a következő nemzedékeknek.

Emlékeztetett: „a szabadság vágya vonul végig történelmünkön. A magyarság számára mindig fontos volt a nemzeti függetlenség megőrzése, saját értékeinek képviselete. Nemzeti azonosságtudatunkat még az 1950-es évek durva diktatúrája sem tudta megtörni. 1956 is hozzájárult ahhoz, hogy ma szabadon, békében és biztonságban élhetünk. S ma sem adhatjuk alább. Múltunk tapasztalata abban is segít bennünket, hogy kényes geopolitikai helyzetünkben egyensúlyt tartsunk Nyugat és Kelet között.

A szabadságot és a nemzeti függetlenséget azonban napjainkban sokszor tévesen értelmezik.

A szabadság nem tévesztendő össze a szabadossággal. A szabadság akarása nem az anarchia és a hamis eszmék, hanem egyszerűen a normalitás és az igazság irányába kell, hogy vezessen minket. A nemzeti függetlenség kérdése pedig ma európai összefüggésben jelentkezik – mutatott rá a kereszténydemokrata képviselő. Az Európai Unióban a baloldali politikai erők a nemzetek önállóságának fölszámolására, valamiféle európai egyesült államok megvalósítására törekszenek. Ezzel szemben a magyar polgári politikai erők az Európai Parlamentben egységesen az alapító atyák által megfogalmazott elvet követik: egyenjogú nemzetek egymás megbecsülésén alapuló együttműködésére van szükség. Minden nemzet a maga értékeit, sajátosságait, szokásait adja hozzá a közös Európához. Minél inkább őrizzük nemzeti sajátosságainkat, annál inkább járulhatunk hozzá az egészséges európai egységtörekvésekhez.

Október 23-a ezért nemcsak az emlékezés, az ünnep napja, hanem feladatokat is kijelöl számunkra – emelte ki a politikus. Melyek ezek a feladatok? Az említett szabadság helyes értelmezése.

A szabadság egyben békét jelent, hiszen az ember békességben kíván élni.

Szomszédságunkban immár másfél éve háború dúl, újabban a Közel-keleten folyik emberek ezreinek életét követelő háború. Mi, magyarok a béke szükségességét igyekszünk hangsúlyozni. A tárgyalások és a béke lehetőségét keressük. Egyetlen tárgyalás sem támaszthatja fel a halottakat, de megakadályozhatja, hogy újabb áldozatok legyenek.

Hölvényi szerint „béke nélkül nincs biztonság. Biztonság pedig kell ahhoz, hogy tervezni tudjuk a jövőt. Hogy örömmel tudjunk családot alapítani. A család összetartó, alapvető egység, semmilyen társadalom nem tud enélkül létezni. Ma azonban a családot két oldalról is veszély fenyegeti. Az egyik oldalról a kishitűség. Sokan nem bíznak a jövőjükben, a magyarság jövőjében. Ezért nem vállalnak gyermekeket. Magyarország kormányának stratégiai erőfeszítése erre irányul. Nem fogadhatjuk el a hanyatló nemzet vízióját. A családokat más oldalról is veszély fenyegeti. Ma egyes divatosnak feltüntetett ideológiák – a hamisan értelmezett szabadság jegyében – a természetes családok felbomlasztását hirdetik. A bomlasztó ideológiák mögött az emberek manipulálásának szándéka áll. Ha hiányzik a biztos családi háttér, könnyen elbizonytalanodik, kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ember.

Szükségünk van a megtartó közösségekre – nyomatékosította a képviselő. A családra mint legszorosabb magra, a munkahelyi, települési közösségre, nemzeti közösségre. Ám amikor nemzeti sajátosságainkra büszkék vagyunk, ezt sohasem tesszük mások ellenében. Mint a családok esetében, a nemzetről vallott fölfogást is két oldalról támadják.

Nem fogadhatjuk el a más népeket leértékelő, olykor becsmérlő megjegyzéseket. Ez ugyanis ellentétes a hazafisággal.

Az egészséges nemzettudat biztonságot nyújt. S az ilyen ember tiszteli más nemzetek sajátosságait, értékeit. A nemzettudat megtartó erő. A nemzeti életet érő másik támadást is el kell utasítanunk. Nem engedhetjük, hogy nemzeti voltunkat felolvasszák a homályos nemzetköziségben.

1956-ban a forradalom egyértelművé tette a kérdést: melyik oldalra áll az ember? Ma is időszerű ugyanez a kérdés: melyik oldalra áll az ember? Válaszunk egyszerű: a jó oldalra. És melyik a jó oldal? Az, amelyet lelkiismeretünk, családi és nemzeti hagyományaink kijelölnek számunkra. Ha ennek szellemében gondolkodunk, ha folyamatosan vállaljuk az említett feladatokat, akkor valóban ünneppé válik október 23-a – zárta ünnepi beszédét Hölvényi György.