Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Hölvényi György: Az EP-jelentés a több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2022-es éves jelentéséről tartott EP-vitán kedden úgy fogalmazott, hogy a jelentés a több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését.

 

Hölvényi György üdvözlendőnek nevezete, hogy a jelentés kiáll a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért. Ugyanígy előremutató annak felismerése, hogy a migráció kiváltó okait helyben kell kezelni – mondta. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a jelentés mégis az Európai Parlament hitelességét veszélyezteti, ugyanis a vallás szabad gyakorlását állítja szembe az egyetemes emberi jogok politikai célú értelmezésével.

Több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését

 

– fogalmazott a néppárti politikus, majd hozzátette, a vallásszabadság helyett a vallásszabadság korlátozása kerül előtérbe. Ez nem kevesebb, mint a különböző felekezetek és egyházak autonómiájának megsértése az egész világon – emelte ki.

Nem feladatunk az emberi jogok újraértelmezése. Ne hagyjuk, hogy a természetjogban gyökerező szabadságjogok eszméje elveszítse értelmét 

 

– tette hozzá felszólalásában Hölvényi György.

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy

az emberi jogok az elmúlt 75 évben nemzetközi üggyé váltak, áthatva a nemzeti, nemzetközi politikát és jogalkotást.

 

Arra hívta fel a figyelmet, hogy e témáról egy általános jelentést elfogadni rendkívül nagy körültekintést és felelősséget feltételez. A jelentésben leírtakkal szemben az emberi jogok ugyanis nem általában léteznek, hanem mindig egy adott emberi közösség kultúrájában. Az emberi jogok egyetemesek, de nem uniformizáltak – hangsúlyozta.

Mást gondolnak a földkerekség egyes részein az egyén és a közösség viszonyáról, a nemi szerepekről, az állam és az egyház kapcsolatáról, a véleménynyilvánítás, valamint más alapjogok funkcióiról és határairól. Óvakodni kell attól, hogy amikor az emberi jogok egyetemességéről beszélünk, akkor az ne ideológiai preferenciák terjesztésének eszköze legyen 

 

– fogalmazott Trócsányi László, és sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentésben a döntések megfelelő szinten történő meghozatalára utaló szubszidiaritás szó egyetlenegyszer sem szerepel.