Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2022-es éves jelentéséről tartott EP-vitán kedden úgy fogalmazott, hogy a jelentés a több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését.
Hölvényi György üdvözlendőnek nevezete, hogy a jelentés kiáll a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért. Ugyanígy előremutató annak felismerése, hogy a migráció kiváltó okait helyben kell kezelni – mondta. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a jelentés mégis az Európai Parlament hitelességét veszélyezteti, ugyanis a vallás szabad gyakorlását állítja szembe az egyetemes emberi jogok politikai célú értelmezésével.
Több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését
– fogalmazott a néppárti politikus, majd hozzátette, a vallásszabadság helyett a vallásszabadság korlátozása kerül előtérbe. Ez nem kevesebb, mint a különböző felekezetek és egyházak autonómiájának megsértése az egész világon – emelte ki.
Nem feladatunk az emberi jogok újraértelmezése. Ne hagyjuk, hogy a természetjogban gyökerező szabadságjogok eszméje elveszítse értelmét
– tette hozzá felszólalásában Hölvényi György.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy
az emberi jogok az elmúlt 75 évben nemzetközi üggyé váltak, áthatva a nemzeti, nemzetközi politikát és jogalkotást.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy e témáról egy általános jelentést elfogadni rendkívül nagy körültekintést és felelősséget feltételez. A jelentésben leírtakkal szemben az emberi jogok ugyanis nem általában léteznek, hanem mindig egy adott emberi közösség kultúrájában. Az emberi jogok egyetemesek, de nem uniformizáltak – hangsúlyozta.
Mást gondolnak a földkerekség egyes részein az egyén és a közösség viszonyáról, a nemi szerepekről, az állam és az egyház kapcsolatáról, a véleménynyilvánítás, valamint más alapjogok funkcióiról és határairól. Óvakodni kell attól, hogy amikor az emberi jogok egyetemességéről beszélünk, akkor az ne ideológiai preferenciák terjesztésének eszköze legyen
– fogalmazott Trócsányi László, és sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentésben a döntések megfelelő szinten történő meghozatalára utaló szubszidiaritás szó egyetlenegyszer sem szerepel.
