A határon túli magyarokat érintő aktuális ügyeket érdemes áttekinteni Románia és Ukrajna vonatkozásban, különös tekintettel arra, hogy vannak komoly aggodalomra okot adó körülmények. Elsőként fontos beszélni a romániai restitúciós folyamat állásáról. A román legfelsőbb bíróság a múlt héten jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását.

Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a Külügyi Bizottság kereszténydemokrata alelnöke

A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újraállamosították. Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett ítéletet, ez aggodalomra ad okot  a restítúció további kiemenetelére vonatkozóan.

Ukrajna vonatkozásban továbbra sem javul a helyzet. Aki nyomon követi az eseményeket az oktatási törvény mellett egy benyújtott kisebbségi nyelvtörvény, amely- elfogadása esetén monopolizálná az ukrán nyelv használatát az élet minden területén, valamint egy állampolgársági törvény is napirenden van az ukrán törvényhozásban. Teszi Ukrajna mindezt úgy, hogy a legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat az Európa Tanács tagállamaként ratifikálta, nem tanulván Szerbia példájából, amely nemcsak a gyakorlatban, hanem elméletben is igyekszik az Európai Unió felé. Múlt héten fogadták el azt a javaslatot, hogy a tartományi Parlamentben minden nemzeti kisebbségi képviselő az anyanyelvén szólalhat fel, még a bizottsági üléseken is.

De az elmúlt napokban történt eseményekről is szólnunk kell. A 21. században elfogadhatatlan, hogy Orosz Ildikót a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát a napokban beidézte az Ukrán Biztonsági Szolgálat, hogy adjon magyarázatot az 1956-os évforduló alkalmából a budapesti ünnepségen elhangzott beszédére, amelyben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak a megfosztásról is beszélt, azaz a realis helyzetről. Orosz Ildikónak az ukrán Büntetőtörvénykönyv 161. cikkelye a polgárok egyenjogúságának megsértése faji, nemzetiségi alapján 1. pontjának megsértését róják fel. A szóban forgó jogsértésért kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

Mindezek mellett tovább folytatódik a magyarellenes kampány is Kárpátalján. A fasizmus legyőzésére szólító ukrán nyelvű magyarellenes óriásplakátokat helyeztek el ismeretlenek több helyütt Kárpátalján. Az óriásplakátokon Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora látható. A rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat nem tudja, ki helyezte ki az óriásplakátokat, érdemi lépéseket nem tesz. Ezért rendkívül fontos a Magyar Kormány következetes álláspontja a fent említett ügyekben különös tekintettel, hogy a választásokra ráforduló jelenlegi ukrán vezetés miatt a helyzet további felerősődése várható, amelyet a napokban pattanásig feszült ukrán-orosz reláció is tovább árnyal. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!