Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az Alaptörvény 10. módosításának vitájában arról beszélt a parlamentben, hogy az alkotmányt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, azonban most indokolt, mivel a világ intenzíven és gyorsan változik.
A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom – mondta Simicskó István, jelezve:
nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.
Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője, a frakció vezérszónoka a magyar alkotmányos fejlődést tekintette át és úgy értékelte, hogy a 2011-es, általa Húsvéti Alaptörvénynek nevezett alkotmánnyal Magyarország visszatért az organikus jogfejlődés útjára.
Szólt az idén nyolcszáz éve kibocsátott Aranybulláról, amely megfogalmazása szerint vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban. Hozzátette:
ma Brüsszelből éppen azok támadnak minket a jogállamisággal, akik akkor, 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig egy alkotmánnyal bírtunk”.
Vejkey Imre az Aranybullát ma is élő joganyagnak nevezte, amely szerinte lehetővé teszi a történelmi alkotmány jogértelmezés útján történő érvényre juttatását.
Mint mondta, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutatását, mindent meg kell tenni, hogy a nemzeti keresztény értékek megmaradjanak.
Az organikus alkotmányfejlődéstől történő elszakadásként beszélt az 1949-es kommunista alkotmányról. Szerinte az 1949. évi alkotmány a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át, de „ihletettségében mit sem változott”. Ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni feles többséggel – mondta.
Úgy összegzett:
Magyarország a 2011-es Húsvéti Alaptörvénye által újra feltámadt és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait.