Már látszik a kormány erőfeszítésének eredménye az ukrán oktatási törvény ügyében

Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője kedden napirend előtt a kormány tevékenységét méltatta az ukrán oktatási törvénnyel szembeni, a kárpátaljai magyarok oktatási jogai melletti kiállásáért. Szerinte tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amit a magyar kormány képviselt a nemzetközi szervezetekben. Hozzátette: ennek első eredményeit is látni, mivel Ukrajna 2023-ig kitolná az oktatási törvény alkalmazását.

Juhász HajnalkaJuhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalása közben a parlamentben (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

„A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk – amely kiáll az egységes magyar nemzetben való gondolkodás, valamint az Alaptörvényünk D cikkelyében szereplő felelősség-viselés mellett a határon kívül élő magyarok sorsáért – 2010. június 4-én lépett hatályba, emlékezve az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumra. Ez az egységes magyar nemzetben való gondolkodás, a határon kívül élő magyarokért való következetes kiállás a Fidesz–KDNP részéről testesült meg szimbolikusan és a gyakorlatban is, ahogyan a magyar kormány az ukrán oktatási törvény kapcsán kiállt a kárpátaljai magyarokért, amelynek eredményeként június 5-én, azaz a Nemzeti Összetartozás napja után megkezdődött az elsőnek mondható érdemi konzultáció a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, valamint az új ukrán oktatási miniszter, Lilija Hrinevics között” – kezdte június 12-ei napirend előtti felszólalását a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja részéről Juhász Hajnalka.

A kereszténydemokrata képviselőnő hangsúlyozta: nemzetközi jogászként is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna, amely az Európa Tanács tagjaként aláírt és ratifikált olyan nemzetközi szerződéseket, mint a Nemzeti Kisebbségekről Védelméről szóló Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája olyan oktatási kerettörvényben gondolkodott, amely az 5. osztálytól felfelé gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatást, ezáltal a tradicionális, így a magyar oktatási hálózatot. Tette mindezt Ukrajna a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak biztosítása, valós jog garanciák nélkül. A rendelkezésre álló adatok alapján a 2016/17 es tanévben 71 magyar oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar nyelvű osztály, összesen 16275 diák tanult magyar nyelven – emlékeztetett.

„Mint ismeretes, az Európa Tanács határozatában elítélte, hogy Ukrajna a törvény végső változatát a nemzeti kisebbségekkel való teljes konzultáció hiányában fogadta el. Ukrajna maga is az Európa Tanács Velencei Bizottságához fordult az oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán. A magyar kormány számára üdvözlendő, hogy a Velencei Bizottság 2017 decemberében kiadott véleményében elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás valós gyakorlati problémákat vet fel és felhívta a figyelmet a mihamarabbi konzultáció szükségességére a nemzeti kisebbségekkel” – tette hozzá Juhász Hajnalka.

A KDNP-s képviselőnő szerint a magyar kormány nemzetpolitikai elkötelezettsége, az elmúlt 8 év magáért beszél, az elmúlt háromnegyed évben azonban az ukrán oktatási törvény kapcsán is megtapasztalhattuk, mit jelent a magyar kormány számára az Alaptörvényből fakadó kötelezettségének teljesítése és „milyen diplomáciai lépésekre képes, amely magától értetődik egy kereszténydemokrata gondolkodású kormány esetében”. Juhász Hajnalka szerint „olyan következetes és kitartó nemzetközi és diplomáciai harcot vívott a Fidesz–KDNP-kormány”, olyan diplomáciai offenzívát indított a nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanácsa, a NATO, amelynek kimenetelében sokan kételkedtek.

„Annak fényében azonban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta az állampolgársági törvényre vonatkozó módosítási javaslatát, amelynek értelmében megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron, valamint a Velencei Bizottság 2017. decemberi véleménye óta 2018. június 5-én megkezdte a konzultációt a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetekkel, a magyar kormány határozott kiállásának eredménye megkérdőjelezhetetlen. A konzultációk az új oktatásügyi miniszterrel az együttműködésre való nyitottság jeleit és a közös megoldás reményét mutatják, amely üdvözlendő és bizakodásra adhat okot, valamint az új módosítási javaslat, amely az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének alkalmazását 2023-ra tolná ki, különösen, hogy az új oktatási törvény a magánintézményekre nem fog kiterjedni. A fenti előrelépésekben a magyar Kormány határozott, következetes és a kárpátaljai magyarokért kiálló nemzetpolitikájának és diplomáciájának vitathatatlan érdemei vannak” – zárta felszólalását Juhász Hajnalka.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára a kormány nevében adott válaszában hangsúlyozta: szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, ha ezt visszaadják a kárpátaljai magyaroknak, akkor a magyar kormány örömmel támogatja Ukrajna euroatlanti integrációját. Az államtitkár az oktatási törvény mellett a tervezett nyelv- és az állampolgársági törvénytervezeteket is a problémák közé sorolta. Ha valóban az a cél, hogy a magyar diákok jobban megtanuljanak ukránul, akkor az ukránt mint idegen nyelvet kell nekik megtanítani – mondta.

Jelezte, a kormány nem a vitában, hanem a megoldásban érdekelt, ezért is állapodtak meg a külügyminiszterek egy kormányközi munkacsoport létrehozásáról, amely a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását felügyeli.