Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője
    
A koronavírus-járvány miatt csúszó klímavédelmi beruházások határidejének észszerű kitolását teszi lehetővé a villamosenergiáról szóló törvény módosítása - mondta az előterjesztő, Bánki Erik (Fidesz).
    
Közölte: a járvány a gazdaság majdnem minden területén, így a klímavédelmi beruházásoknál is fennakadásokat okozott, részben a kínai napelemgyárak leállása, részben más építőanyagok szállításának késése miatt.
    
Ezen projektek támogatása ugyanakkor határidőhöz kötött, amelyet a beruházók önhibájukon kívül nem tudtak teljesíteni. Támogatás nélkül viszont nem térülnének meg a beruházások, holott azokhoz a klímacélok teljesítése miatt jelnetős érdek kötődik - hangsúlyozta. Ha nem valósulnak meg a projektek, az ország jelentős mennyiségű tiszta energia termelésétől marad le.

Nacsa Lőrinc (KDNP) hozzászólásában arról beszélt, hogy a javaslat illeszkedik az ország klímacéljainak megvalósításába.
    
Magyarország nagy területén évi kétezer feletti a napsütéses órák száma, ezért itthon elsősorban naperőműveket érdemes építeni - mutatott rá. Emlékeztetett, hogy 2030-ig legalább hatezer megawattnyi napenergiát termelő kapacitás áll üzembe. A politikus hangsúlyozta, hogy a koronavírus a gazdasági élet minden területén, így a napelemek piacán is zavarokat okozott.

******************************************

2010-ben nemzetpolitikai fordulat történt a „nemzetegyesítéssel"

Folytatta a vitát a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés keddi ülésén.

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a történelmi Magyarország területén mindent megtegyenek az épített örökség védelme érdekében. Ugyanakkor hiányolta a törvényjavaslatból a garanciális elemeket és annak meghatározását, hogy milyen formában lesz a mindenkori kormánynak hatása az alapítvány működésére.
    
Felhívta a figyelmet arra: a javaslat alapján a létrehozandó alapítványnak nem lesz elszámolási kötelezettsége, és még akkor sem szankcionálhat a kormány, ha az alapítvány nem megfelelően gazdálkodik a kapott vagyonelemekkel. Ez értékelése szerint óriási visszaélésekre ad lehetőséget.
    
Nacsa Lőrinc (KDNP) ezzel szemben azt idézte fel, hogy 2010-ben nemzetpolitikai fordulat történt a „nemzetegyesítéssel".
    
Elengedhetetlennek nevezte a Kárpát-medencei műemlékvagyon megóvását. Szólt arról, eddig mintegy 150 határon túli műemlék újult meg részben vagy egészben a Rómer Flóris Terv keretében.     Közölte: ezek fenntartása magyar nemzeti érdek, ugyanakkor a szomszédos országok érdeke is.
    
Az identitás megőrzése szempontjából is fontosnak nevezte az ahhoz kapcsolódó műemlékek megóvását.
    
Parlamentáris szokás, hogy az alkotmányos szervek párbeszédet folytatnak egymással, és a kormányt az Országgyűlés is erősítse meg, adjon felhatalmazást egy-egy törekvéshez - válaszolta a politikus Varga-Damm Andrea független képviselőnek.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka kiemelten fontosnak nevezte az épített örökség védelmét. A javaslat céljának azt nevezte, hogy előremozdítsák a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozással bíró építmények fennmaradását, megőrzését.
    
Hangsúlyozta: a közös kulturális örökség megőrzése nélkülözhetetlen a kulturális identitás fenntartásához és méltóan szolgálja a régiós együttműködést is.