Az isztambuli egyezményben olyan, „ideológiailag terhelt pontok" található , amelyek kötelezővé tétele káros lenne a magyar társadalomra, ellentétes lenne a magyar alaptörvénnyel és a józan ésszel - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője kedden az M1 aktuális csatornán.
Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke
Nacsa Lőrinc azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a KDNP hétfőn politikai nyilatkozatot terjesztett az Országgyűlés elé a gyermekek és a nők védelmének fontosságáról, valamint a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról. A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A nyilatkozatról kedden szavaz az Országgyűlés.
A KDNP frakciószóvivője az M1 műsorában azt mondta, az egyezmény „a romboló genderszemlélet" bevezetését erőlteti, az egyezmény a fogalmak meghatározásánál társadalmi nemekről beszél, és megpróbálja letagadni a férfi és a női biológiai nem létét - mutatott rá, megjegyezve, hogy ez ellentétes a magyar alaptörvénnyel.
A dokumentum arra is kötelezné Magyarországot, bizonyos feltételek fennállása esetén mérlegelés nélkül engedjen be illegális bevándorlókat az országba - tette hozzá Nacsa Lőrinc, hangsúlyozva, a magyar emberek már több alkalommal elmondták, hogy nem szeretnének korlátlan bevándorlást.
Az Eximbanknak nagy szerepe van a gazdaság újraindításában
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az Eximbanknak is nagy szerepe van a gazdaság járvány utáni újraindításában, különböző garancia- és hitelprogramokkal áll a magyar vállalkozások segítségére.
A képviselő exportnagyhatalomnak nevezte az országot az Országgyűlésben, mert éves szinten meghaladja a 100 milliárd eurót a kivitel, ami mindössze harmincöt országnak sikerül a világon.
Tavaly rekord mennyiségű, 1705 milliárd forintnyi beruházás érkezett az országba - folytatta -, a magyar vállalkozások pedig tíz nagyberuházás keretében 126 milliárd forintot fektettek be külföldön.
Bírálta az ellenzéket, amiért képviselői a jelenlegi helyzetben a beruházások leállítását és segélyek osztását szorgalmazzák, a kormányoldal szerint azonban ilyenkor sem segélyeken kell tartani az embereket - mondta.
Magyarország emellett felismerte a világgazdaság átalakulását is, és kapcsolatokat épített ki a többi között számos ázsiai térséggel is.
