Az április Kereszténydemokrata Estet Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a KDNP frakcióvezetője nyitotta meg

Milyen külső és belső tényezőkön múlik a magyarországi energiabiztonság?

Ha folyamatosan van megfelelő mennyiségű energia, akkor ellátás-biztonsági, nemzetbiztonsági szempontjából rendben vagyunk, hiszen energia nélkül nem működik semmi – válaszolja Süli János tárca nélküli miniszter. –  Nem működnek a kórházak, a családi házak, de egy ipari üzem sem. A villamosenergia egy olyan speciális termék, ahol a fogyasztói igényeknek és a termelésnek egyensúlyban kell lennie, nem lehet sem több, sem kevesebb a szükségleteknél. Ez egy nagyon precíz, érzékeny rendszer.

Milyen mértékű ez az energiabiztonság ma?

A piacok, a határkeresztező kapacitások rendben vannak. Tavaly a villamosenergia-rendszer működéséhez 31,6 százalék import termékre volt szükség. Nem feltétlenül kellett volna ekkora mértékben külföldről vásárolni, de a piaci körülmények ezt irányozták elő, hiszen olcsóbb volt importálni, mint – figyelembe véve a hazai erőműpark élettartamát és hatékonyságát - itthonról megvenni. Ez az arány Európában az egyik legmagasabb, és óriási kockázata van, hiszen az európai erőműpark nagy része szintén a ’60-as, ’70-es években épült ki, lassan leszerelés előtt áll. Nekünk tehát úgy kell berendezkedni, hogy minél előbb önállósodni tudjunk.

Süli Jánossal (jobbra) Dizseri András újságíró beszélgetett

Mi befolyásolja, hogy egy adott országban hány atom- és hány más erőmű típus épül? Mi az, ami Magyarország esetében az atomerőmű irányába tolja el az egyensúlyt?

Ez elsősorban az ország adottságaitól, politikai berendezkedésétől és a lakosság szándékától függ. Franciaországban például 58 atomerőmű van, ami az energiaellátás 80 százalékát biztosítja, míg Ausztriában az egyetlen ilyen jellegű erőmű üzembe helyezését 1966-ban egy népszavazás meghiúsította, ők helyette szél-, nap- és vízenergiát használnak. Németország jelentős atomerőművel rendelkezett, de úgy döntöttek, hogy számukat 22 darabra csökkentik, és kiépítettek egy kettős villamosenergia-rendszert: nap- és szélenergia kapacitásuk ugyanakkora, mint a hagyományos energiáé. Ennek a költségét Németország fedezni tudja. Náluk a fogyasztónak 99,67 forintot kell fizetni az áramért (január 2-i adatok), míg nálunk 37 forintot, vagyis Európában Bulgária után Magyarországon a legolcsóbb a villamos energia ára. Az ipar versenyképessége, a lakosság fizetőképessége miatt nekünk nagyon fontos, hogy ez alacsonyan is maradjon.  

A közönség egy része. Az első sorban középen (feleségével) Gaal Gergely, a KDNP választmányi titkára

Németország a külső körülmények miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset után úgy döntött, hogy leszereli az atomerőműveket. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire biztonságos forrás az atomenergia?

Az atomerőművek biztonsága kiemelten magas. Tervezésükből, építésükből, üzemeltetésükből adódóan is. A fukusimai blokk a földrengést gond nélkül kibírta volna, üzemben is tudott maradni, viszont egy 12 méteres vízoszlopra senki sem gondolt a tervezésénél, nem arra méretezték. Pakson 9,6 méteren ül a kezelő személyzet a blokk-vezérlőben, és ha egy katasztrófa folytán víz alá kerülnének, a teljes villamos-berendezés károsulna, és nem lehetne újra üzembe helyezni őket, amíg ki nem száradnának. 

Önnek mi a személyes véleménye az alternatív energiahordozókról?

Úgy gondolom, hogy a megújuló- és az atomerőmű ki tudja egészíteni egymást, de ennek aránya országonként eltérhet. Ausztriában, ahol 60 százaléka vízerőmű, duzzasztós-szivattyús tározó, ott a megújulókat nagymértékben be lehet vonni, de a nap és a szél az időjárástól függ, vagyis ha nem megfelelő az idő, akkor ezt mással kell pótolni. Magyarországon nincs meg az a tároló kapacitás, hogy ennek arányát el lehessen tolni. Nálunk hosszútávon a 30-70 százalék a reális. 30 százalék megújuló és 70 százalék hagyományos, amely kategóriába az atomerőművek mellett a gázerőművek is tartoznak.

A különböző energiák felhasználása ma Magyarországon összhangban van-e a fenntartható fejlődés védelmével?

A Paksi Atomerőmű az előírt hatósági normákhoz képest század és ezred kibocsájtásokkal üzemel. Az I. blokk már 37, a IV. blokk pedig 32 éve, de negatív hatásuk nem mutatható ki a környezetben, pedig folyamatosan ellenőrzik a fákban, ízeltlábúakban, növényekben és a Dunából vett mintákban. Tőlünk független, osztrák mérések is zajlanak az erőmű környezetében, és minden mutatónk rendben van. A hulladék kérdése szintén megoldott, hiszen ez az egyetlen technológia a világon, ahol elő van írva, hogy a termelés során a hulladékelhelyezés költségét is elő kell állítani. Körülbelül 12 forintért adjuk el kWh-ként a megtermelt villanyáramot, és ebből 2 forint a hulladékelhelyezésre van elkülönítve. Ez éves szinten mintegy 25-30 milliárd forint, amely a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba megy, és amelyből mind a kis- és közepes aktivitású, hosszútávon pedig a nagy aktivitású hulladékot kezelni tudjuk. 

Globálisan hogy áll az atomenergia helyzete? Milyen jövő előtt áll?  

Egyre többet hallani világszerte politikusoktól, társadalomtudósoktól, hogy célkitűzéseik a klímavédelemmel kapcsolatosak, a szén-dioxid-kibocsátás viszont atomerőművek építése nélkül nem megoldható. Azt gondolom, hogy nálunk egyértelműen jó irány, hiszen adottságaink miatt nem tudnánk mást választani. 1966-ban írtuk alá az 1-4 blokk szerződését, melynek építését - kisebb szünet után - az olajválság meggyorsította. Paks az összes erőműhöz viszonyítva mindig is a legolcsóbban termelte a villamosenergiát az országban, és ez a jövőben is így lesz.

Hol tart Paks2 engedélykérelmének elbírálási folyamata?

Van környezetvédelmi-, jogerős- és telephelyengedélyünk, illetve előzetes engedély a Duna-vízzel való hűtéshez és a hálózatra csatlakozáshoz.  Most zajlik az a folyamat, amely során, ha átadjuk a hatóságoknak a 300 ezer oldalas dokumentációt, 15 hónap áll rendelkezésükre, hogy azt ellenőrizzék. Ebben nemzetközi szakértők is részt vesznek. A független szakértői testületet összesen körülbelül száz fő képezi. Arra az egyre viszont nem tudok válaszolni, hogy mikor kapjuk meg a tervet olyan minőségben, hogy az átadható legyen a hatóságoknak. Nekik ugyanis csak korábban leellenőrzött anyagot nyújthatunk be. Ezt a fázist nem lehet sürgetni.

A közönség egy része, jobbra Latorcai-Ujházi Aranka képzőművész, mellette Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, a KDNP választmányi elnöke

Annak idején a bővítést milyen indokok tették szükségessé?

Ugyanaz, mint ma: a magyar energiapark állapota, életkora, illetve, hogy az 1-4 blokknak valamikor lejár az üzemideje. Ezen felül egy 1,5 százalékos fogyasztói növekedésre számítottunk, ami be is következett. Már a ’80-as évek végén akartunk két új ezres blokkot építeni, de a rendszerváltás után erre mégsem volt szükség. Amikor 2009-ben újra beadtuk a kérvényt - akkor még nem érződött az előző év válságának hatása, melynek 6,5 százalékos villamosenergia-visszaesés volt a következménye - négypárti megegyezés született a bővítés szükségességének kérdésében. A visszaesés ismét elbizonytalanított mindenkit, így csak 2014-ben írták alá azokat az államközi-, pénzügyi és műszaki szerződéseket, amik az ismét megnövekedett energiaszükséglet fedezése céljából építendő blokkok létjogosultságát támasztják alá. Közben a határon túlról megvásárolt villanyáramnak köszönhetően az olajos- és nem hatékony erőműveink alul maradtak az árversenyben, ezért gazdasági okokból idő előtt bezárták őket. Emiatt a függőségünk tovább nőtt. Az 1-4 blokk nem sokára eléri a végleges élettartamát, tehát mindenképpen szükség van bővítésre, továbbfejlesztésre, mert nagyon kis időszak lesz az, amikor mind a hat blokk egyszerre fog működni, és ha az 1-4 blokk leáll, ugyanez a függőség alakul ki, mint most.

Mi várható abban az esetben, ha Paks2 megépül, az 1-4 blokk viszont leáll?

A nap- és szélenergia nem megoldás. A most üzemelő blokkok éves teljesítménykihasználási tényezője 90 százalék, és mivel áttértünk, vagyis nem 12, hanem 15 havonta állunk le, ezért ez az érték még javulni fog, főleg, hogy az új blokkoknál 18 hónapra tolódik ki, és így 92-93 százalék körül is mozoghat. A naperőműveknél, ha nagyon jól fut, akkor ez az érték elérheti a 15 százalékot, de átlagban 11-12 százalék. Működésük fotovoltaikus, tehát ha nagyon meleg van, akkor akár 20 százalékkal is visszaesik a teljesítményük. A fényes órák száma az éves 8600 órából 1200-1300. Ha ugyanannyi kapacitást akarunk kiépíteni napból, mint atomból, mondjuk Paksot akarjuk helyettesíteni, akkor 7-8-szoros mennyiséget kellene. Pakson most megépület egy 20,6 MW teljesítményű erőmű, melynek földterületi igénye 51 ha. Ha Paks1 pillanatnyi teljesítményével azonosat szeretnénk, akkor az 5000 ha földterületet igényel, és ha ezt megszorzom nyolccal, hogy ugyanannyi teljesítményt tudjon leadni, mint amit Paks lead, akkor az 40 ezer ha. Bár, a napelem egyre olcsóbb, a földterület viszont nem. A kérdésére a válasz tehát, valószínűleg lesz építve gázerőmű, mert szükséges, ahogy atomerőmű is, a megújulóból pedig 2000-5000 MW teljesítményű naperőmű.

Az épülő Paks2 világviszonylatban színvonal és korszerűség tekintetében hol fog elhelyezkedni?

Az atomerőművek között nincs nagy színvonalbeli különbség. Ez a világ élvonalában úgynevezett harmadik generációs plusz, ami azt jelenti, hogy több passzív védelemmel van kiegészítve, de aktív védelemmel is, mert eddig három dízel generátor egységgel lettek szállítva, a paksi már néggyel lesz (ún. Fukusima-álló). Érthetetlen a németek döntése az atomerőművek leépítse kapcsán, hiszen egész Európában minden atomerőművet felül kellett vizsgálni, még az újakat is. A Paksi Atomerőmű esetében meg lett nézve, hogy például mi történik, ha Dunaföldvárnál vagy a Dunakanyarban beleszakad a löszfal a Dunába, vagy ha a 6-os úton mérgesgáz-szállító kamion ütközik egy másik járművel. A földrengés-állósági követelmény is jóval nagyobb az új blokkra, mint korábban, az erőművet pedig kettős kupolaszerkezet védi: ha külső hiba történik, akkor csak a külső kupola sérülhet, a belső nem, ha pedig belső üzemzavar lép fel, akkor fordítva, csak a belső sérül, a külső nem.

Van-e elegendő szakember-utánpótlás?

A szakember mindig viszonylagos. Jó képességű technikus mérnökökre van szükségünk, akiket mi továbbképezhetünk, de keresünk jó vegyész- és villamosmérnököket is. A korfa szerint most vannak a nagy nyugdíjazások, ezért az utánpótlás kérdése nagyon fontos. A csúcs 5-6 évvel ezelőtt volt, mert amikor beindult a termelés, 30 évesnél idősebb szakembert nem alkalmaztak. Az tervezték, hogy velük töltik ki a 30 éves üzemidőt. Őket ma már a gyerekeik váltják, vagyis létezik egyfajta generációs kultúra. A Paksi Atomerőműben egyes pozíciók betöltéséhez el kell telnie akár 8 évnek is, mire valaki alkalmassá válik az adott feladat ellátására. Egy blokk-ügyeletes például 6 éves előképzésben részesül, mindenhol gyakorlatot kell szerezni, majd levizsgáznia a tanultakból, és csak azután dolgozhat élesben. Az ügyeletes mérnöknek szintén végig kell járnia minden operatív munkahelyen a ranglétrát. Ez egy komoly helyszíni képzést igényel, melynek alapjait már elkezdtük lerakni. 

A rendezvény „formális” programja Csurka László színművész szavalatával zárult