Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és  Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (j) átadja a Duna-díjat Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöknek (k) a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. A Duna Televízió által alapított elismerést idén nyolcadik alkalommal ítélték oda. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Az ünnepségen Semjén Zsolt közölte, hogy a kitüntetést az alapítók szándéka szerint azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért, a magyarság összetartozásáért. Kiss-Rigó Lászlóra ez különösen igaz - hangoztatta.

A Duna-díj idei kitüntetettje, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök beszél a Duna Televízió által alapított, nyolcadik alkalommal odaítélt elismerés átadásán a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Azt mondta, hogy a püspökre két szent volt nagy hatással: Teréz anya és Karol Wojtyla, az egykori II. János Pál pápa.
    
Gyermekként Kalkuttában is járt katolikus iskolába, ahol rendszeresen segített Teréz anyának, akitől megtanulta, hogy a segítségnyújtást a saját környezetben kell elkezdeni - közölte.

    
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én a Duna Televízió által alapított elismerés átadásának alkalmából. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Kiss-Rigó László és Karol Wojtyla egyaránt úgy gondolja, hogy a sportnak az embert kell szolgálnia, a futball terápia lehet - fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
    
Szavai szerint a püspök „élete imádság és tett". Teológusként tudja, hogy „a gondviselés nemcsak égi hazát készített számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk".

    
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök (k) és Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke (j) a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Kiss-Rigó László alapította a rendszerváltás után az első katolikus iskolát Esztergomban - közölte Semjén Zsolt. Hozzáfűzte, hogy a püspök az egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot építtetett, továbbá iskolákat, óvodákat hozott létre. Egyházmegyéje 84 helyen lát el köznevelési feladatot.
   
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy Kiss-Rigó László egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik: Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg. Az újonnan meghúzott határok három részre szakították az egyházmegyét, amelynek nagy része Romániához került, kisebbik hányadát Jugoszláviához csatolták, és csupán a töredéke maradt az anyaországban.

    
Duna-díj átadó ünnepség a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Dobos Menyhért közölte, hogy a díjazott Kun Éva alkotását veheti át. A szobor Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja.
    
A 20. században az antant feldarabolta a szent istváni Magyarországot. Azóta már csaknem száz év telt el, „mégis megmaradtunk", aminek záloga a keresztény hit és kultúra, az anyanyelv, a tradíciók megőrzése - hangoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
    
Az elmúlt évszázadok során sokan küzdöttek azért, hogy a nemzet sorsa jobbra forduljon, és az egyház élen járt ebben - jelentette ki. Dobos Menyhért fontosnak nevezte, hogy nőjön a közéletben az egyházi méltóságok szerepe.
    
Kiss-Rigó László azt mondta, hogy jótékony célra ajánlja fel a díjjal járó összeget.

    
Duna-díj átadó ünnepség a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Az egyik felét a közmédia Jónak lenni jó! adventi kampányának támogatására, a másikat pedig a gyimesfelsőloki plébánia közösségi házának befejezésére adja.
    
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én a Duna Televízió által alapított elismerés átadásának alkalmából. (KDNP fotó: Váli Miklós)

„A kis Tisza partjáról is nagyon nagy hálával köszönöm meg a nagy Duna-díjat" - fogalmazott Kiss-Rigó László.
    
Az elismerést az 1992-ben indult Duna Televízió szellemében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

    
Duna-díj az átadó ünnepségen a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, tavaly pedig a Rákóczi Szövetség volt a díjazott.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Magyar Rádió Márványtermében 2019. december 12-én a Duna Televízió által alapított elismerés átadásának alkalmából. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde

a Duna-díj átadásán

2019. december 12-én

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!

Az alapítók szándéka szerint a Duna-díjat azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért és a magyarság összetartozásáért. Az idei díjazott esetében ez különösen igaz.

Kiss-Rigó László életrajzát olvasva két szent példáját emelhetjük ki, akikkel egy „átlagos” keresztény magyarhoz képest szorosabb, személyesebb kapcsolatba került, és akik nagy hatással voltak rá. Kohómérnök édesapja munkája révén diákévei egy részét Indiában töltötte, Calcuttában járt katolikus iskolába. E város nevét hallva a múlt század egyik legnagyobb szentje, az apró és törékeny, mégis hatalmas hatású Teréz anya jut az eszünkbe. Püspök úr iskolája önkéntes diákcsoportjának tagjaként heti rendszerességgel segített Teréz anyának, s megtanulta tőle, hogy a segítségnyújtást a saját környezetünkben kell kezdeni. „A szeretet otthon kezdődik” – mondogatta Teréz anya.

Hosszú évekkel később, eleget téve az isteni hívásnak, papi pályára lépett, s teológusként tudta, hogy a Gondviselés nemcsak égi hazát készít számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk. Az égi hazáról van sejtésünk, hiszen elmondjuk a Credóban: „várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet”. Az égi haza olyan ajándék, amit nem csak várnunk, hanem üdvösségünket munkálni kell. És tenni kell a földi hazáért, mert „a szeretet otthon kezdődik”.

Kiss-Rigó László élete imádság és tett. Ő alapította a rendszerváltoztatás után az első katolikus iskolát Esztergomban, melyet Mindszenty József hercegprímásról nevezett el. Egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot épített Lökösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon, Békéssámsonon, Hódmezővásárhelyen, Tarhoson és Derekegyházán. Iskolákat, óvodákat alapított, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 84 helyen lát el köznevelési feladatot óvodás kortól a szakoktatáson keresztül az érettségiig. És akkor még nem beszéltünk a gyermek- és ifjúságvédelemről, a felsőoktatásról, a szociális és kulturális intézményekről, a hiteles tájékoztatást szolgáló médiumok alapításáról. És a sportról.

A sportról, ami képes magában foglalni mindazt, amiről eddig beszéltem. „Az igazi játék szavak nélkül is transzcendens élményt nyújt ugyanúgy, mint a művészet, a szépség, a tiszta természet és a valódi szeretet megtapasztalása” – nyilatkozta Kiss-Rigó püspök úr. A sportban megvan a pedagógiai, az egészségügyi és a pasztorációs szempont. Ha mindezt képesek vagyunk belátni, rögtön megértjük, miért hozta létre Kiss-Rigó László püspök a Grosics Akadémiát és a Szent Gellért Fórumot, ami nem csupán egy sportlétesítmény, hanem – amint a neve is mondja – keresztény közösség.

Említettem, hogy két szent volt nagy hatással mai kitüntetettünkre, eddig azonban csak egyet említettem. Itt az ideje, hogy eláruljam, ki a másik. Karol Wojtylára gondolok, aki fiatal korától kezdve sportolt: túrázott, biciklizett, evezett, úszott és még pápaként is síelt az olasz hegyekben. Mint a kisfiúk oly gyakran, ő is a focival kezdte. Tagja volt szülővárosa, Wadowice csapatának, rendszeresen és örömmel rúgta a labdát. És persze bajba is került, mert egy alkalommal berúgta a templom ablakát…

Azt nem tudom, hogy a szent pápához hasonlóan leigazolt, kapus poszton játszó Kiss-Rigó Lászlóval történt-e hasonló eset, de azt tudom, hogy mindketten úgy gondolják: a sportnak az embert kell szolgálnia. Az olyan sport pedig, mint a futball, terápia lehet korunkban az érzelmileg és társas kapcsolataiban deficitet szenvedő ember számára.

Egy interjúban Püspök Úr úgy jellemezte sportolói önmagát, hogy ő a legjobb kapus a püspökök között. Ez minden bizonnyal így van. És még hozzátette, hogy ennek a fordítottja is igaz: ő a legjobb püspök a kapusok között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kiss-Rigó László püspök úr egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik, Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg: az újonnan meghúzott határok három részre szakították. Nagy része Romániához került és beolvadt a Temesvári Egyházmegyébe. Kisebbik részét, mintegy 60 plébániát Jugoszláviához csatolták, ebből Nagybecskerek központtal önálló egyházmegye lett. Az egykori Csanádi Egyházmegyének mind területében, mind papjainak és híveinek számában csak a töredéke maradt az Anyaországban. A nemzet összetartozásának megélése itt a mindennapok része, a hívek együtt tesznek tanúságot közös örökségükről, mert tudják, hogy az identitásunk megerősítése jelenti a megmaradást.

Virtus, dilectio, sobrietas – ez Kiss Rigó püspök úr jelmondata. Erő – a sportban, szeretet – a főpapi szolgálatban, józanság – az építkezésben.

Kedves Püspök Úr!

Isten éltessen sokáig!