Mintegy 300 fő részvételével a Tisza-parton ünnepelték Szent István-napját a szegedi kereszténydemokraták. Szögedi halászlé, sült hal és Fazakas Attila katolikus lelkész jóvoltából szentölt kenyér is került az asztalokra.

A Kohári Nándor, a KDNP városi titkára által szervezett eseményen részt vett több Fidesz-KDNP-s szegedi önkormányzati képviselői (Bartók Csaba, Chovanecz Kata, Haág Zalán), Polner Eörs, a megyei közgyűlés KDNP-s alelnöke és Kalmár Ferenc miniszteri biztos, a KDNP országos elnökségi tagja is.

Haág Zalán, a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője hangsúlyozta: államalapító Szent István királyunk példájában a magyarság mindig találhat kapaszkodót és iránymutatást az időszerű problémák megoldásához és a jövő kihívásai leküzdéséhez. „Ma sincs ez másképpen.

István Magyarországot a Nyugat részévé tette, de kiváló kapcsolatokat ápolt a keleti Bizánccal is. Szívesen fogadott jótanácsot és segítséget külországból, de ha kellett, fegyverrel is megvédte hazánk szuverenitását és függetlenségét a leghatalmasabb európai birodalommal szemben is”

– idézte meg a magyarság ezeréves dilemmáját a szónok.

István az országot s annak népét kereszténnyé tette. Nem felszínes, taktikai megfontolásból, hanem mély hitbéli meggyőződésből. Nem csupán formálisan, hanem lelkében akarta megtéríteni, helyes útra vezetni országa lakóit. Imre herceghez intézett intelmei, majd az ifjú trónörökös halálát követően Magyarország Szűz Mária oltalmába ajánlása ékes tanúbizonyságát adják ennek – fogalmazott a szegedi kereszténydemokraták vezetője.

Nemzetünk és hazánk megmaradása és boldogulása szempontjából azóta sem volt, nincs és nem is lehet más út, csak a keresztény, magyar, Szent István-i út. A jókedvű ünneplés közepette erre emlékeztet bennünket augusztus 20-a

– tette hozzá a kereszténydemokrata városatya.

Sopronban a Szent István-templom búcsúján ünnepi szentmisén áldotta meg az új kenyeret és bort Pápai Lajos, a Győri Egyházmegye korábbi püspöke.

Szent István elsősorban saját példájával, törvényeivel, intézkedéseivel járt elöl. Prohászka püspök szerint egy nép akkor lesz kereszténnyé, amikor az eszményeit keresztelik meg, és ha megnézzük népünk kultúráját, értékeit, szokásait, úgy átjárta a kereszténység, hogy annak ismerete nélkül nem is érthető meg igazán

– fejtette ki homíliájában Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök. Mint minden emberi tevékenység, a kultúra is megváltásra szorul – fogalmazott.„Krisztus meg tud testesülni minden egyes kultúrában, miközben azt megtisztítja és megszenteli. Szent István áldott jobbjával ebben is utat mutat nekünk. A kereszténységnek a mai magyar kultúrában is meg kell testesülni, hogy jövőnk legyen.” – mondta.

A hagyományosan szabadtéri szentmisét Sopron Megyei Jogú Város ünnepsége követte, amelyen beszédet mondott Barcza Attila, Sopron országgyűlési képviselője.

Az eseményen Barcza Attila hangsúlyozta: a Szent István által lerakott alapoknak köszönhetően – az évszázadok során – folyamatosan épült Magyarország. Hozzátette:

államalapító szent királyunk öröksége és hite arra kötelez minket, hogy soha ne adjuk fel hitünket, múltunkat, kultúránkat és hagyományainkat.

Tóth Éva, a KDNP helyi elnöke elmondta:

a Szent István-templom szoborcsoportja az 1921-es soproni népszavazás jubileumán külön is emblematikus helyszín, ugyanis a Szent István király két oldalán lévő szobor az 1921. szeptember 8-i ágfalvi csata hőseit, Machatsek Gyulát és Szechányi Elemért ábrázolja, akik életüket áldozták hazájukért, a Szent István által megalapított, keresztény hitben fogant magyar államért.

A KDNP Soproni Szervezete nevében Tóth Éva elnök az elnökség tagjaival koszorúzta meg Szent István király szobrát Sopron polgármestere és a Fidesz–KDNP helyi önkormányzati frakciójával együtt.

A helyi protestánsok – evangélikusok és reformátusok – közös szabadtéri istentiszteleten emlékeztek István király, a keresztény országépítő életére. A belvárosi Eggenberg-ház udvarán tartott ünnepségen Farkas Ciprián polgármesterrel a soproni KDNP-t is képviselve vett részt Tóth Éva elnök, önkormányzati képviselő. A kétnyelvű istentiszteleten Holger Manke és Tóth Károly hirdetett igét.

Az 1400-as évek elején épült belvárosi épület Sopron egyháztörténetében fontos szerepet játszott – mondta el Tóth Éva. A reformáció korában  az elhunyt Eggenberg János herceg özvegye, a protestáns főúri hölgy, a császári házhoz fűződő jó kapcsolatai miatt engedélyt kapott arra, hogy a háza udvarában – a városban akkor egyébként tiltott – evangélikus istentiszteleteket megtarthassa. Ezért a barokk ház loggiás udvarának emeleti mellvédjébe díszes kőszószéket építtetett. 1674-től két éven át a hercegnő saját lelkésze innen prédikált a gyülekezetnek, mely alkalmakra még bécsi protestánsok is eljöttek.  

Szöveg: kdnp.hu; Fotó: virusnaplo.hu (Szeged) Szőke János (Szeged), Griechisch Tamás (Sopron)