Az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentését és az elektronikus információátadást segíti elő az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat, amelyet szerdán kezdett tárgyalni az Országgyűlés.
Vejkey Imre (KDNP) frakcióvezető-helyettes (Fotó: MTI, Kovács Tamás)
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában azt mondta, a javaslat célja a bürokráciacsökkentés és az eljárások egyszerűsítése, így a módosítások egyes eljárásokat megszüntetnek, bizonyos igazgatási, illetve szolgáltatási díjakat eltörölnek, valamint elősegítik az elektronikus adatküldést és információátadást, az elektronikus ügyintézést.
A módosítások közül kiemelte, hogy - hasonlóan a személyazonosító igazolványhoz - az úti okmány cseréje is illetékmentessé válik akkor is, ha a tároló elem (chip) nem működik.
Megújul az útlevél-kérelmező rendszer és az útiokmány-nyilvántartás, minden tekintetben előtérbe kerül az elektronikus adatküldés. A papír alapon történő adatközlések megszűnnek például a bűnügyi nyilvántartó hatóság és az útlevélhatóság viszonylatában - tette hozzá.
KDNP: Igen az előterjesztésre
Vejkey Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványon rögzítik a polgár lakcímadatát és személyi azonosítóját is. Megemlítette, hogy nemcsak az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, hanem a központi szolgáltatónak is kötelező lesz az üzemszünet időpontját közzétenni. A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.
Pogácsás Tibor államtitkár zárszavában közölte, új adatbázisok nem jönnek létre, az állami szervek szélesebb körben férhetnek majd hozzá az adatbázisokhoz, amely csökkenti az ügyintési határidőket, egyszerűsíti az eljárásokat. Szerinte az elektronikus személyi megvalósítása jól halad, eddig több mint 4,3 millió ilyen okmányt adtak ki.
Az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően kezdeményezte módosítani három fideszes képviselő a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeket. A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot szerdán kezdte tárgyalni az Országgyűlés.
A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Hende Csaba (Fidesz) expozéjában úgy értékelt, a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások "teljes körű, maradéktalan" végrehajtása révén 2020. január 1-jétől olyan közigazgatási bírósági szervezet áll fel, amely teljes mértékben alkalmas lesz legfőbb rendeltetése betöltésére.
Hende Csaba szerint a Velencei Bizottság a közigazgatási bíróság szervezetét, jogállását és az igazgatás alapelemeit megfelelőnek találta, javaslatai inkább korrekciós, kiegészítő jellegűek.
KDNP: A törvényjavaslattal Magyarország megfelel a Velencei Bizottság kritériumainak
Vejkey Imre (KDNP) kiemelte: a törvényjavaslat további garanciákat és pontosításokat tartalmaz, és elfogadásával Magyarország minden szempontból megfelel a Velencei Bizottság kritériumainak.
Meglátása szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény nagy jelentőségű és előremutató a jogalkalmazás tekintetében. A kritikusok nem ismerik fel a közigazgatási bíráskodás helyreállításának történelmi szükségességét - vélekedett.
