A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.
Orbán Viktor a 2022-es gazdasági évnyitón. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor beszéde elején felhívta a figyelmet arra, hogy a választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiány és az államadósság is nőni szokott, Magyarországon az államadósság is és a költségvetési hiány is csökkent. Politikai rosszindulat azt állítani, hogy a kormány választási szempontok alá rendelte 2022-t – jelentette ki.
A választások után megalakult kormánynak a fókusza a gazdaságon van – folytatta –, ami jól mutatja: a kormány már az elején tudta, a 2026-ig tartó évek legfőbb kérdése a gazdaság lesz. Időközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, ezért kellett létrehozni egy önálló energetikai tárcát, Lantos Csaba miniszter pedig jól kézben tartja a minisztériumot.
"Piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat. Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy a kormány nem lett szocialista, és pláne nem kommunista". A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén – mondta. A makrogazdasági célkitűzéseket nem lehet elérni piaci finanszírozás nélkül. Csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre, tette hozzá.
Európa hatalmi átszerkesztése zajlik
A miniszterelnök hosszan szólt arról is, hogy szerinte jelenleg Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik. Először leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, így most máshogyan és máshonnan jön a nyersanyag, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik függést felváltja egy másik irányú. Ráadásul – folytatta – ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, miszerint Ukrajna EU-s tag lesz, azt ma már sokan tényként kezelik. Ugyanígy természetesnek veszik, hogy "Ukrajna (vagy ami marad) a háború után NATO-tag lesz" – mondta, úgy értékelve: Lengyelország és Ukrajna a háború után egy gazdasági térséget fog alkotni, az ott élő 60-70 millió emberrel pedig Németország után ez lesz a második legnagyobb területe Európának. Sőt, ha az is összejön, hogy Kínáról is levágják Európát, akkor az Németország számára egy akkora megpróbáltatás lesz, amelynek eredményeként az új északközép-európai térség gazdasági potenciálja meg fogja közelíteni Németországét. Az szerinte csak a magyar fülnek vicc, hogy az angolok szerint tíz év múlva Lengyelország meg fogja előzni Angliát. A valóságban, ha nézik a számokat, ezt láthatják, értékelt.
Arról is beszélt, hogy a nyugati világ jelenleg évi mintegy 50-55 milliárd eurót tesz bele Ukrajna életben tartásába. "De mi lesz jövőre?" – kérdezte, jelezve: még az is előfordulhat, "ha nem vagyunk észnél", hogy az uniós kohéziós források egy része is Ukrajnában landol, nem nálunk.
Felsőoktatás: marad az Erasmus
Elvették azt a versenyelőnyt a magyar egyetemektől, hogy az alapítványi egyetemek közvetlenül be legyenek kötve a kormányzati döntéshozatalba – így kommentálta azt az uniós források folyósításához előfeltételül támasztott brüsszeli elvárást, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumából összeférhetetlenség miatt távozniuk kellett a kormányzati tisztviselőknek.
Azt is mondta, ha nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus-program akkor is lesz, legfeljebb magyar költségvetési forrásból.
Energetika: gázerőművek épülnek
A következő két év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésének azt nevezte, hogy a szükséges energiakapacitásokat létrehozzák. "Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat" – jelentette ki, megjegyezve, hogy míg a közelmúltban "teljes ellenség" volt Európában a gáz, most éppen "nem ellenség", és ez szerinte akár 8-10 évig is így maradhat. Hogy az állam építi-e majd ezeket az erőműveket vagy a magántőke, azt majd Lantos Csaba energetikai miniszter eldönti, de erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – fogalmazott azzal kapcsolatban, ha esetleg az EU nem adna rá pénzt.
Államadósság: nagy a kamatteher
Az államadósság kamatterhéről szólva a kormányfő kifejtette: a korábbi olcsó hiteleket most magasabb kamatterhűekkel kell megújítani, ami nagyon nagy kihívás a magyar pénzügypolitika számára. Közvetlen veszély ugyanakkor egyelőre nincs ebből a problémából, de 2025 után jelentősebb törlesztési terhek jelentkeztek, ám a kormányzat reményei szerint akkor már ismét alacsonyabbak lesznek a kamatok.
"Matolcsy egy színes egyéniség"
Matolcsy György jegybankelnök kritikus nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybakelnök, aki egyébként is egy színes egyéniség, felaljzza a hallgatóságot, és mond mindenfélét. Kifejtette: a jegybank szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdasági pénzmennyiséget szűkíteni kell, de ha az a helyzet, hogy ennek az inflációnak a jó része az energiaárak növekedéséből és a szankciókból származik, akkor nem biztos, hogy ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A miniszterelnök szerint ugyanakkor zajlik az összehangolása a monetáris és a fiskális politikának, ez ugyanis egy kötelezettség, mert ha ellentétes irányba húznak a lovak, akkor a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki. Ha pedig az inflációval szembeni kormányzati politikai sikeres lesz, és lassul-megáll a pénzromlás emelkedésének üteme, aminek első jelei már látszódnak, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni a kormányzati és a jegybanki eszközöket, jelentette ki.
