Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth rádiónak. Brüsszel a minap elfogadta azt a gázpolitikai megállapodást, aminek értelmében minden országnak 15 százalékkal vissza kell fognia a fogyasztását. Erről a döntésről a miniszterelnök elmondta, hogy örül annak, hogy Brüsszelben próbálnak összeurópai megoldásokat találni, viszont azért jobb, ha mi magunkra számítunk, és nem arra, hogy Brüsszelben megoldják az energiaellátást problémáját;

ezt nekünk kell megoldanunk

 

– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy Brüsszel ezen javaslata nem más, mint einstand, s nem tudjuk elfogadni.

Az oroszok elleni szankciókról

A kormányfő kifejtette, hogy 155 nappal ezelőtt az volt a terv, hogy amerikai tanácsadókkal, nyugati tervekkel Ukrajna legyőzi Oroszországot. A második terv az volt, hogy a szankciók megrendítik Oroszországot. A harmadik az, hogy alkalmazkodni tudunk a szankciókhoz. A negyedik az, hogy a világ csatlakozik a szankciókhoz.

Egyik sem valósult meg: az oroszok nem állnak vereségre, a szankciók nem Oroszországot rendítették meg, a világ nincs velünk.

 

A miniszterelnök leszögezte, hogy a Nyugat stratégiája elbukott, újra lenne szükség.

A szankciók kapcsán pedig szemléltette a helyzetet egy hasonlattal: tüzet oltani sem lángszórókkal szokott menni az ember. Kijelentette a kormányfő, hogy békét kell kötni, meg kell állapodni, s amíg nem lesznek orosz-amerikai tárgyalások, a háború lezárásának esélye csekély.

A mi problémánk az ár

A kormányfő nyilatkozott arról is, hogy milyen Magyarországon a gázhelyzet: elmondta, hogy Magyarországnak lesz elég gáza, s ezzel nekünk nem lesz problémánk, mivel Szijjártó Péter évek óta építi az alternatív útvonalakat. Kifejtette Orbán, hogy az elmúlt években kiépült egy török-szerb útvonal, valamint kötöttünk a horvátokkal is egy megállapodást.

A mi problémánk az ár

– szögezte le a miniszterelnök.

A rezsicsökkentésről

A miniszterelnök kifejtette, hogy sok terve van a kormánynak, készült program a tűzifa kitermelésére vonatkozóan, kazánprogram készül, viszont kifejtette, hogy ez a jövő terve: 

most a rezsicsökkentést kell megvédeni.

A kormányfő beszámolt arról, hogy okos rendszert építettek ki a rezsicsökkentéssel, amit 10 évig tudtak tartani. Meghatározták azt az árat, amit a családoknak fizetni kellett. Ezt az árat eddig úgy tudták tartani, hogy kipótolták az árat az államkasszából. „Ez 250 milliárd forintba került évente, ez azonban most felugrott 2 ezer milliárdra. Ezt már nem lehet kigazdálkodni” – jelentette ki a kormányfő. Kifejtette, hogy ezért döntött úgy a kormány, hogy az átlagfogyasztásig megmarad a rezsicsökkentett ár.

Orbán Viktor hozzátette, hogy

Októberben dől el, hogy Európa belesodródik-e a háborús gazdaságba,

 

addig a kormány a rezsicsökkentést meg tudja védeni. A lakossági árról pedig megjegyezte, hogy a kormány azért hozta azt létre, hogy a szolgáltatók ne tudjanak nyerészkedni a magas árakon.

A miniszterelnök – utalva az előző baloldali kormányokra – kifejtette, hogy vannak kormányok, amelyek válsághelyzetben széttárják a karjukat, s elmondják, hogy „látjátok emberek ez a helyzet, szenvedjük el együtt a csapásokat”. Ennek kapcsán leszögezte Orbán, hogy „mi védekezünk”, hogy a kormány harcol, hogy megvédje a rezsicsökkentést és a magyar emberek életszínvonalát.

Marad a lakásáfa

A kormányfő fontos bejelentést tett a lakásáfával kapcsolatban: „A lakásáfa a következő két évben is öt százalékos lesz, így nem kell kapkodnia azoknak, akik építkeznek, az utóbbi időben a kormány tapasztalta ezt” – jelentette be Orbán Viktor. Hozzátette: 

A kormány ezzel megtámogatja a lassuló lakásépítési piacot.

A kormányfő előrevetítette, hogy ilyen és ehhez hasonló válságkezelő lépésekre lehet majd számítani a jövőben.

A háború végéről

A kormányfő kijelentette, hogy az angolszászok még mindig azt hiszik, hogy ezt a háborút meg lehet nyerni. Kifejtette, hogy az amerikaiak finanszírozzák a háborút: eddig odaadtak 50 milliárd dollárt az ukránoknak, viszont megkérdőjelezte azt, hogy az amerikaiak folytatni fogják-e ezt a stratégiát: 

De a második fél évben, vagy 2023-ban ezt ki adja oda, azt nem tudom

– mondta a miniszterelnök. Leszögezte, hogy Európa biztosan nem, mert Európának nincs ennyi pénze. Orbán kifejtette, hogy reméli, hogy az idei félidős választások változást hoznak ebben a felfogásban Amerikában.

Az aszályról és a mezőgazdaságról

A kormányfő kifejtette, hogy a kormány felmérte az aszálykárokat; s ki lehet jelenteni, hogy veszély nincs, el tudják látni élelmiszerrel a lakosságot. Viszont, a gazdák káráról megjegyezte, hogy a kártérítési alap kimerült. Ennek kapcsán a kormány létrehozott egy munkacsoportot, amelynek az a feladata, hogy intézkedéseket tegyenek a gazdák megsegítésének érdekében. Orbán beszámolt arról, hogy a munkacsoport várhatóan egy héten belül dönt,

a gazdák pedig mindenféleképpen segítséget fognak kapni.