Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, Debrecen korábbi népszerű polgármestere, a Fidesz önkormányzati kampányfőnöke kiemelte: az ellenzék nem tanul a hibáiból, megint ugyanazzal a stratégiával fut neki az önkormányzati választásoknak, ami már több kétharmadot hozott a kormánypártoknak. Az ő jelszavuk az „Orbán, takarodj!”, háborús állapotot kreálnak, „nosza, változtassuk csatatérré a helyi politikát is!” A gyűlölet azonban csak rövid ideig tud kovásza lenni az együttműködésnek. A másik oldal arra törekszik, hogy építsük és szépítsük a szűkebb pátriánkat, összefogva mindenkit, aki nem gyűlölködik. „Hajrá, sok sikert az összefogáshoz!” – jegyezte meg ironikusan.

Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, a KDNP alelnöke szerint a fővárosnak megvannak a saját különleges specifikumai, szociológiai összetétele. A vidékre inkább jellemző hagyományos, klasszikus konzervatív értékrenddel szemben itt nagyobb a liberális, balliberális eszmék iránti fogékonyság, de így is csak körülbelül 10 százalékponttal kapnak kevesebb szavazatot az egyébként Budapesten is legnépszerűbb politikai erőnek számító kormánypártok az országos átlagnál, ami más világvárosokkal összehasonlítva jó aránynak számít. A másik specifikum, hogy a fővárosban nagyobb az érdeklődés a politika iránt, több ember akarja kifejteni a véleményét a városi közügyekben. Az ellenzéki „mantra”, amit Kósa Lajos említett, ide koncentrálódik, mert az ellenzék a fentiek alapján úgy gondolja, itt jobbak a matematikai esélyei. A közvélemény-kutatásokat azonban az előző választásokon is megcáfolta az élet, még ha azok sulykolása torzítja is a végeredményt. „A budapestiek fő szempontja mindig az, hogy a város legyen élhető!” – jegyezte meg. A városvezetés pedig most – szemben a Demszky-korszakkal – jól működik. „Tarlós Istvánt csak azért akarják leváltani, mert jó a kapcsolata kormánypártokkal, ami abszurdum” – jegyezte meg. A Fidesz–KDNP Budapest-programjából kiemelte a Duna-part megújítását, hogy „a folyó legyen a budapestieké, hozzá tudjanak férni”. Folytatódik a Liget és a Budai-hegyvidék rendbetétele, az intenzív gazdaságélénkítés. A jelenlegi városvezetés – az ellenzékkel szemben – nagy eredménynek tartja, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretében nagyon jó együttműködés alakult ki a kétharmados felhatalmazással bíró kormánnyal.

Kovács Péter XVI. kerületi polgármester hangsúlyozta, hogy az emberek a közvetlen lakóhelyükkel összefüggő ügyeket jobban ismerik, egy önkormányzati választáson nem annyira a pártpolitikai szempontok szerint döntenek. A jelölteket gyakran személyesen is ismerik, megnézik az életútjukat, hogy mit tettek eddig a városért. Fontosnak tartja, hogy ő személyesen is elérhető a választóknak, nem ritka, hogy este 8-kor is felhívják. „Aki polgármesternek áll, ezt vállalja” – tette hozzá. A kormánypártok mögött valós teljesítmény áll, ezért nincs miért izgulniuk. „Karácsony Gergely ugyan miért gondolja azt, hogy ha kerületi szinten nem tudott semmit felmutatni, majd főpolgármesterként csodát fog tenni?” – tette fel a költői kérdést.

Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere elégedetten idézte fel, hogy az ő kerületükben eddig nem érvényesült a klasszikus mondás, miszerint „nekünk kommunistából is legrosszabb jutott”: itt a baloldali jelöltekkel is lehetett értelmes párbeszédet folytatni. Most azonban feltűnt egy új politikai generáció, amely nem tisztel senkit és semmit, nem nyitott az értelmes párbeszédre sem, viszont fegyverként használja a médiát: ez a „fake news-gyár” őt a Gyűrűk Ura boszorkánykonyhájában tenyésztett orkhadseregre emlékezteti. A sikeres kormányzás ellenére bekövetkezett 2002-es választási vereség tapasztalata alapján hangsúlyozta: nem elég elérni az eredményeket, beszélni is kell róluk, s a legértelmesebb programot is le kell bontani az érzelmek szintjére, ha el akarunk jutni az emberek szívéhez.