„A határozati javaslat félreérthetetlenül rögzíti a felháborodás okait. A  Verhovna Rada által első olvasatban 2016 őszén elfogadott oktatási törvénytervezethez 2016. október 17-én benyújtott, a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait súlyosan korlátozó módosító javaslattal szemben Magyarország minden lehetséges szinten és fórumon tiltakozott, amire az ukrán fél válasza rendre az volt, hogy a végleges jogszabály nem csorbítja majd a magyar kisebbség jogait. Az ukrán törvényhozás ezzel szemben – cinikus módon az EU–Ukrajna Társulási Megállapodás hatályba lépését követően mindössze néhány nappal – olyan törvényt fogadott el, amely semmibe veszi ezeket az ígéreteket és az európai normákat, és példátlan, a szovjet időkben sem tapasztalt módon korlátozza a kisebbségi jogokat. A jogszabály az alapfokú oktatás ötödik évfolyamától kezdődően, illetve a közép- és felsőfokú oktatásban teljes körűen ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást, és hatályba lépése esetén 71 magyar tannyelvű iskolát ítél megszűnésre.

A határozati javaslat benyújtói hangsúlyozzák: „Magyarország minden lehetséges módon segítette és a jövőben is segíteni kívánja Ukrajnát: minden fórumon kiállt Ukrajna európai integrációja mellett. Mi voltunk az EU–Ukrajna vízummentességi megállapodás és társulási megállapodás legelszántabb támogatói, és a Keleti Partnerség keretében határozottan kiálltunk Ukrajna EU-tagsági perspektívájának megadása mellett. Az oktatási törvény elfogadása viszont semmibe veszi az ország nemzetközi kötelezettségeit, hátat fordít az európai normáknak és veszélybe sodorja Ukrajna európai jövőjét.”  (Szövege: PDF)

Benyújtók: Szávay István,  Gyöngyösi Márton (Jobbik), Pánczél Károly, Németh Zsolt (Fidesz),  Mesterházy Attila(MSZP), Hoffmann Rózsa (KDNP), Szél Bernadett (LMP).

***

A javaslat parlamenti vitájában Hoffmann Rózsa és Vejkey Imre ismertette a KDNP frakciójának álláspontját.

HOFFMANN RÓZSA (KDNP):  - Furcsa paradoxona az életünknek, a közéletünknek is az, hogy a viharfelhők közül is előbújik a nap, egyszerűbben szólva: minden rosszban van valami jó is. A jó jelesül most az, hogy a nemzetpolitikai sorskérdésekben egyetértésre jutottak a parlamenti pártok. A rossz viszont az a veszély, az a fenyegetés, amit az ukrán oktatási törvény jelent a magyar kisebbségre nézve és valamennyi Ukrajnában élő kisebbségre nézve.

- Nem vigasztalhat bennünket az a tény sem, hogy Ukrajnában a lakosság mintegy 20 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez; őket ugyanúgy sújtja! Nekünk a külhoni és elsősorban most jelesül a kárpátaljai magyarságért érzett és viselt felelősségünkkel kell törődni, és annak érdekében kell szólnunk.

- Az országgyűlésihatározat-tervezet kilenc olyan nemzetközi többoldalú vagy kétoldalú egyezményt sorol fel, amelyet az ukrán oktatási törvény sért. Megismétlem, kilencet, és mellettük vagy közöttük ott van az ukrán alkotmány is! Ez tehát a helyzet jogi kérdése, hiszen szerzett jogokat von el az ottani kisebbségektől, köztük a magyarságtól.

- De nem csak jogi a kérdés! A józan észnek is ellentmond egy ilyen törvény, hiszen azok a fiatalok, akik nem tanulhatnak az anyanyelvükön, alapvetően esélytelenségre vannak ítélve. Ezért elfogadhatatlan szakmai szempontból is az ukrán oktatási miniszter vagy államtitkár asszony érvelése, amelyet többször is hallhattunk: azzal érveltek  a törvény mellett, hogy ők esélyegyenlőséget akarnak biztosítani az Ukrajnában élő kisebbségeknek azzal vagy azért, hogy megtanulhassák az ukrán nyelvet.

- Ez egy fából vaskarika! Az embernek a fejlődéséhez az ad alapvetően esélyt, ha az anyanyelvén tanulhat, amelyre született, amelyet jól ismer, amelyen gondolkozik, amelyen olvasni tud. Emellett nem kizárva, sőt erősítve természetesen azt, hogy az adott országnak a nyelvét is ismerje, hiszen az ottani cégeknél és munkahelyeknél így tud majd igazán boldogulni.

- Elfogadhatatlan az is, hogy az ukrán partnerekkel folytatott megelőző tárgyalásokban az ukrán fél biztosította a magyar tárgyalófeleket arról, hogy megoldják ezt a kérdést. Nem oldották meg! Ezért tehát felmerül az ukrán vezető politikusok szavahihetősége is, amelyre mi, kereszténydemokraták különösen is érzékenyek vagyunk. Elfogadhatatlan számunkra minden olyan képmutatás, álságos ígéret, amely egyszerűen szólva hazugságot jelent, és a szószegés vádja jelen esetben igaz ítélet.

- Ezért tehát azt várjuk az ukrán politikai tényezőktől, döntsék el végre, hogy Európához akarnak-e tartozni, amit olyan szerződések aláírásával igazoltak eddig, amelyek aláírására vagy az ahhoz való csatlakozásra senki nem kényszerítette őket, ezeket önként vállalták. Ha pedig Európához akarnak tartozni, ebből az következik, hogy azokat a normákat, amelyeket aláírásukkal vállaltak, kövessék a mindennapokban, hozzanak olyan törvényeket és jogszabályokat, amelyek jelesül most a kisebbségek jogait is védik.

- Végül köszönetet szeretnék mondani a kormánynak, a külügyminiszternek és a Külügyminisztériumnak azért a határozott fellépésért, amelyet az elmúlt napokban mutattak. A magunk részéről mi is ezt fogjuk tenni minden nemzetközi fórumon, én személy szerint az Európa Tanácsban, ahol továbbra is ezt a vonalat képviseljük.

***

VEJKEY IMRE (KDNP): - Képviselőtársaim! Nyíltan jogsértő mivolta által égbekiáltó az ukrán legfelsőbb tanács, a verhovna rada által nemrégiben elfogadott oktatási törvény, mert a törvény 7. cikkelye korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvű tanulásához való jogát. A 7. cikkely ugyanis az óvodai és az általános iskolák alsó tagozati szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatását, a középiskola és a felsőoktatás nyelvévé viszont már kizárólag az ukrán nyelvet teszi. Az oktatási törvény tehát figyelmen kívül hagyja Ukrajna alkotmányát és nemzetközi vállalásait, megfosztva a nemzeti kisebbségeit az anyanyelven történő tanulás jogától, ami súlyos visszalépést jelent az eddig érvényben lévő jogszabályaihoz képest.

- A kereszténydemokraták ezért innen, a magyar parlamentből ezúton is felszólítják Petrov Porosenko  elnök urat arra, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, amely diszkriminatív, és ellentmond az európai és nemzetközi jogi normáknak. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy az új oktatási törvény még Ukrajna stabilitását is hátrányosan érintheti. Ha pedig Ukrajna instabillá válik, akkor megkérdőjeleződik európai integrációs perspektívája is.

***

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 170 „igennel” egyhangúlag elfogadta.