Augusztusban az ország valamennyi régiójában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mint egy hónappal korábban. Az emelkedés Dél-Dunántúlon csak igen mérsékelt volt (gyakorlatilag itt stagnálásról beszélhetünk), míg Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, meghaladta a 3 százalékot. Érdekes megfigyelni, hogy a válság kezdete óta a növekedés gócpontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régióra. Ez összefüggésben van azzal, hogy az elbocsátások is lassan szétterjednek az országban és egyre kevésbé koncentrálódnak a korábban a gócpontot jelentő Nyugat-és Közép-Dunántúli régiókba.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,7 százalékot tett ki, június óta lényegében nem gyorsul. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,2 százalék), Nyugat-Dunántúlon (66,6 százalék) és Közép-Magyarországon (64,8 százalék) emelkedik a legnagyobb mértékben.

Augusztusban minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban.

Augusztusban 197,8 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júliushoz képest lényegesen nem változott. 155,6 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 42,2 ezer fő kapott. További 5,1 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 143,0 ezer fő részesült az augusztusi zárónapon. A már aktív korúak rendelkezésre állási támogatásában részesülő nyilvántartott álláskeresők száma 5,4 ezer fővel emelkedett az előző hónaphoz képest.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

A pályakezdő álláskeresők száma június óta mutat emelkedő trendet. Számuk
júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20 százalékos emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem augusztusban jelentősen lassult. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést Budapesten figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 0,9 százalékokkal emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. Már évek óta megfigyelhető az a jelenség, miszerint a frissen végzett, budapesti állást kereső fiatalok csak egy-két hónappal később jelennek meg a munkaügyi kirendeltségeken, s kérik nyilvántartásba vételüket. Ebben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy a fiatalok számára a fővárosban az önálló álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt, s jellemzően azon fiatalok kérik ehhez a munkaügyi központok segítségét, akiknek ez önállóan egy-két hónap alatt nem sikerült.

A tárgyhavi zárónapon 56,5 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 24,4 százalékkal (11,1 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma – éves összevetésben-azon területeken nő nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 49,5 és 57,5 százalék közötti mértékű volt az egy év alatti emelkedés).

Továbbra is jelentősek a területi különbségek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,8 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4 százalék volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 3,2 százalékponttal növekedett. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak-Magyarország (19,8 százalék) és Észak-Alföld (20,7 százalék) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,8 százalék), ám régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, ám az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatójának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Augusztusban  2,3 ezer főt érintett a csoportos létszámleépítés

Augusztusban 39 cég, 2,3 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A júliusi emelkedést követően augusztusban újra csökkent a csoportos elbocsátás keretében elküldendők létszáma, a megelőző hónaphoz képest 1,2 ezer fővel. A 2008-as év azonos hónapjához viszonyítva azonban továbbra is jelentős (1,3 ezer fős) emelkedés mutatkozik

Augusztusban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés Nyugat-Dunántúlról és Észak-Alföldről érkezett. Előbbi régióban az elbocsátandó dolgozók 80 százaléka a textília, textilárú gyártása ágazatban dolgozott, míg utóbbiban a legérintettebb ágazatok a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártás, az egészségügy és az építőipar voltak. A csoportos bejelentések ágazati megoszlása arra utal, hogy a korábban a válság által leginkább érintett ágazatok felől (gép-, műszer-és járműgyártás, fémipar) a leépítések hulláma a könnyűipari valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.

Az új állások többsége támogatott

Augusztus hónapban nőtt az előző hónaphoz képest a munkaügyi kirendeltségekre bejelentett állások száma. A tárgyhónap folyamán 24,3 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók, amely 3 ezer kétszázzal több mint az előző hónapban. Az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is nagyobb mértékű (23,2 százalékos) elmaradás mutatkozik az új
munkaerőigények számát tekintve. Az új bejelentett állások mintegy fele, 48,8 százaléka volt nem támogatott álláshely, az állások csekély többségét valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

Továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság óta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonló időszakához képest: idén augusztusban ez az elmaradás 47,5 százalékot tett ki. A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (60,9 százalék) valamint Dél-Alföldön (55,6 százalék figyelhető meg. E régiókban a
mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén érzékelhető a legnagyobb mértékű visszaesés a tavalyi bázishoz viszonyítva.

A támogatott álláshelyek tették ki augusztusban az összes új bejelentett állás 51,2 százalékát. A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az „Út a munkához” program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takarító, őr, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.

A hónap folyamán összesen 40,8 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 18,3 ezer darab maradt betöltetlen.

A Magyar Hírlap mai számában arról számolt be, hogy aA munkanélküliek segélyeire, vég¬kielégítéseire fenntartott éves költségvetési keret java, vagyis 102 mil¬liárd forintból 95 milliárd már júliusra elfogyott.

Szakértői számítások szerint – ezt jósolja a Költségvetési Tanács is – a munkanélküliségi ellátások végösszege az idei büdzsében 150 milliárd forintra kerekedik ki. E számítások helyessége aligha kérdőjelezhető meg, hiszen a hivatalos statisztikai adatok is az utcára kerülők számának folyamatos növekedését jelzik.

A szakemberek 11-13 százalékra várják az idei munkanélküliséget, vagyis legalább 55-60 milliárd forint hiányzik az állástalanok járandóságának kifizetéséhez a kasszából. S miután Magyarország gazdasága még 2010-ben is recesszióban lesz – a kormányzati várakozás 0,9 százalékos visszaesés –, a munkaerőpiacon legfeljebb 2011-ben lesz érezhető javulás. Vagyis a magyar gazdaság szereplői 2010-ben sem tudnak munkát adni az idén állását veszítő 150-180 ezer munkavállalónak. A munkanélküliség ugyanis csak a kilábalás felgyorsulásának időszakában szokott csökkenni, mi pedig még e folyamat beindulásától is messze vagyunk, így a következő években sem fog 135 milliárd forint alá csökkenni az állástalanok ellátásához szükséges összeg. Ez mind társadalmi, mind pénzügyi szempontból tragikus helyzetet teremt, és a korai kilencvenes évek állapotát idézi, amelyről azt hittük, többet nem ismétlődhet meg.