Az egyházügyekért felelős államtitkár arra számít, hogy a jelenlegi tizennégy egyház mellett ősszel további nyolc-tíz egyház regisztrációs kérelme kerülhet az Országgyűlés elé. Szászfalvi László az elkövetkező időszak teendői között említette az egyházfinanszírozási törvény felülvizsgálatát és az egyszázalékos rendszer újragondolását. A közelmúltban elfogadott egyházügyi törvényt abszolút vállalhatónak, Európában példamutatónak tartotta az államtitkár.
Az egyházügyekért felelős államtitkár arra számít, hogy a jelenlegi 14 egyház mellett ősszel további 8-10 egyház regisztrációs kérelme kerülhet az Országgyűlés elé. Szászfalvi László az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) országos nyári táborának somogyvári programján szombaton azt is elmondta, hogy eddig az államtitkársághoz ilyen jelzés érkezett levélben vagy személyesen az anglikán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapos adventista egyháztól, valamint két iszlám közösségtől, a buddhistáktól és néhány kisebb felekezettől.
Ezek az eddig egyházként működő felekezetek az elkövetkező hetekben adják be kérelmeiket, hozzátéve: a következő hetekben több egyeztetés is lesz az országgyűlési regisztráció várható ütemezéséről. Mint emlékeztetett: a kérelmet minden esetben az igazságügyi tárcához kell beadni, amelyet az államtitkárság készít elő tárgyalásra. Ezt követően - ha a közösség megfelel a regisztrációs feltételeknek - a miniszter felterjeszti az Országgyűlés egyházügyi bizottsága elé, és ezután tárgyal róla a parlament.
Arra a kérdésre, hogy a regisztráció mennyi időt vehet igénybe, azt mondta, hogy az államtitkárság a lehető legkevesebb adminisztrációval és a lehető leggyorsabban fog eljárni. Úgy fogalmazott: nem mi leszünk az akadályai ennek a regisztrációs folyamatnak. Szászfalvi László azt mondta, a fenti közösségeknél lényeges, hogy ne kelljen civil szervezetté válniuk, és aztán később ismét egyházi regisztrációt kezdeményezniük.
Kitért arra is, hogy a szociális intézményeket fenntartó és a normatíva elmaradása miatt aggodalmakat megfogalmazó 12 egyház helyzete megoldódott. A kormány döntése értelmében 607 millió forintos támogatást kapnak egyházi kiegészítő támogatásként a második félévben. A megállapodások elő vannak készítve, reméli, hogy ezeket egy-másfél héten belül aláírják, és ezt követően folyamatosak lesznek az utalások. Azokról a felekezetekről, amelyek közoktatási intézmények fenntartásában érintettek, és az egyházi körbe most nem kerültek be, azt mondta, hogy a közelmúltban elfogadott egyházügyi törvény gondoskodik arról: állami finanszírozásuk rendben legyen a 2011/2012-es tanévben. A technikai részleteket később rendezik.
Az államtitkár előadásában kiemelte: a következő hónapokban indulhat el egy összesen 1,9 milliárd forintos program, amelyben öt alprogramot, több mint ezer projektet támogatnak. Egyházi kulturális örökség támogatása címén 1,3 milliárd forint áll rendelkezése, a fennmaradó forrást egyházi kulturális programok támogatására, valamint a templom- és iskolaprogramra fordítják. Utóbbi keretében egyházak oktatási, nevelési és ifjúsági programjait és táborokat támogatnak. A fenti forrásból különítenek még el az egyházi szórványprogramra és az egyházak szociális karitatív programjaira.
Az államtitkár az elkövetkező időszak teendői között említette a második félévben az egyházfinanszírozási törvény felülvizsgálatát és az egyszázalékos rendszer újra gondolását. A közelmúltban elfogadott egyházügyi törvényt közepesen szigorú jogszabálynak nevezte, és abszolút vállalhatónak, Európában példamutatónak tartotta. A civil területről szólva kiemelte: várhatóan szeptemberben kerülhet a parlament elé az új civil törvény.
Elmondta, hogy nemzeti együttműködési alapot szeretnének létrehozni, a mostani regionális kollégiumi rendszert megszüntetnék, és szakmai kollégiumi rendszert hoznának létre, emellett a határon túli magyar civil szervezetek is pályázhatnak majd támogatásért. Új regisztrációs rendszert is szeretnének a civil szervezetek világában, és meg kívánják szüntetni, hogy "a civileknek a civilek osztják a pénzt".
Úgy fogalmazott: az elmúlt egy évben új korszakot nyitottak az állam és egyházak kapcsolatrendszerében. Szászfalvi László szerint helyre kellett állítani a bizalmat az állam és egyházak között, és emellett a hétköznapokban is működő dialógust szerettek volna kialakítani. Azt mondta, úgy érzi, ezt egy évvel alatt sikerült megvalósítani. Mint kiemelte, nem pusztán azt kívánják hangsúlyozni, hogy állam és egyházak különváltan működnek, hanem az új alaptörvényben óriási változás, hogy a közös célok érdekében együttműködnek. A XXI. század elején erre az együttműködésre kell a hangsúlyt helyezni.
Rámutatott: nem pusztán az egyházak materiális építkezését, az infrastruktúra fejlesztését, a felújításokat szeretné a kormány támogatni, hanem olyan új programokat is indítanának, amelyekkel a missziós tevékenységet lehet segíteni. Kitért arra is, hogy hosszú távú, kiszámítható finanszírozást szeretnének kialakítani, és az egyházi kártalanítást az idei évben tervezik lezárni.
