Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a július 3-án, életének 91 évében elhunyt Szabad Györgyről. Elmondta, hogy a Széchenyi-díjas történész, akadémikus életútja a 20. század történelmének hű lenyomata. Az Aradon született politikus a második világháború alatt munkaszolgálaton volt, később a Független Kisgazda Párt tagja lett, majd részt vett az 1956-os forradalomban.

A házelnök hangsúlyozta: Szabad György az MDF alapító tagjaként a rendszerváltás meghatározó alakja volt, tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásához.

Hozzátette: 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt tagja lett, 2001-ben vonult vissza az aktív politizálástól.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az elmúlt ülésszak eseményeiről, a segítséget igénylő társadalmi csoportok hozott döntésekről beszélt. Ezek között említette, a brókerbotrány kárvallottjainak kártalanítását, a bírósági végrehajtókról szóló törvényt, a családi csődvédelmet, a vasárnapi munkakényszer megszüntetését.

A bevándorlás kapcsán a kettős felelősséget hangsúlyozta: a bajba jutott emberek segítésének kötelezettségéről, valamint Európa nemzeti közösségei iránti felelősségről, mert a népvándorlás által nem multikulturális társadalmak, hanem monokulturális zárványok alakulnak ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a 2013-as gazdasági fordulat után a kormány fokozottan tudott odafigyelni a nehéz helyzetben lévőkre. Hozzátette, 241 ezerrel csökkent a szegénységnek kitette emberek száma, 130 ezerrel kevesebb embernek van lakhatással kapcsolatos fizetési hátraléka, többen tudnak elmenni nyaralni.

Tóbiás József (MSZP) bírálta, hogy a határidőkre hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) visszautasította az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartásról, mondván a honlapján közzétett információk nem minősülnek hitelesnek.  Értékelése szerint a Jobbik kezdeményezésére fogadták el a vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, pedig már akkor látszott, hogy a társadalom jelentős része nem ért egyet azzal.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a KDNP volt a kezdeményező, és a szocialista politikus össze akarja mosni a kormánypártokat a Jobbikkal, ezzel a szélsőséges politikai erővel, amikor azt állítja ő volt a kezdeményező.

Felhívta a figyelmet az értékrendi eltérésre: a szocialisták zárva tartásról beszélnek, míg a kormány pihenőnapról, mert szerintük mindenkinek jár egy nap, amikor pihenhetnek. Hozzátette: a szocialisták a multik, míg a kormánypártok a munkavállalók érdekeit nézik. Ha azt mondják, hogy 4 millió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni – kérdezte.

Az államtitkár a jogállamisági durva támadásaként értékelte, hogy az MSZP támadja a NVI-t. Szerinte be kell tartani az eljárásjogi szabályokat.

Szél Bernadett (LMP) közölte, aki a Fideszre szavaz, arra szavaz, hogy 20 évig „csórók” maradunk. Hozzátette: erős Magyarországot csak jó bérekért dolgozó emberek tudnak felépíteni, és a bérrendezéshez nulla forint hitel kellene. Nem álmodozni kellene, meg a Várba költözni, meg válogatott gazemberek zsebéit közpénzzel kitömni, mintegy 500 milliárd forint kidobása helyett béreket kellett volna rendezni – jegyezte meg.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekülttáborok zárttá tételét, hosszabb távon pedig a városokon kívülre költöztetését javasolta. Szóvá tette, hogy a pár nappal ezelőtt a debreceni befogadóállomásnál történt rendbontás után a 150 kitörő migráns közül 8 őrizetbe vétel után mindenki szabad lábon van.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertetése szerint idén, vasárnap estig 71 800 jogszerűtlen határátlépés történt, 71 287 Magyarország és Szerbia határán. Közölte, Magyarországnak idén 15 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent a bevándorlás.

Szerinte Magyarország könnyen kerülhet harapófogóba, ha déli bevándorlási nyomás kiegészül a nyugatról való visszaküldésekkel. Közölte, hogy 15 600 illegális bevándorló visszaküldésének szándékéról tájékoztattak a nyugati államok, de Magyarország a szándékot vitatja.

Rogán Antal (Fidesz) a biztonsági határzárról azt mondta, a gazdasági bevándorlókat nem befogadni kell, meg kell őket állítani Magyarország és Európa határainál. Hozzátette: erre a kérdésre semmi más jó megoldás nincsen, csak a határzár. Közölte, a Fidesz nem fog olyan megoldást támogatni, amelynek az a célja, hogy minél több bevándorlót be lehessen fogadni, nem fogják támogatni az MSZP javaslatait.   

A görögországi népszavazás kapcsán elmondta, hogy a görögök határozottan elutasították a megszorításokat, az IMF-féle válságkezelést. Szerinte ilyen népszavazás Magyarországon is volt 2010 áprilisában. Mint mondta, Görögország végig csinálta azt, amit az IMF kért és nincs kint a bajból, ezzel ellentétben a magyar reformok működnek.   

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint 2010-ben Magyarország rendkívül ingatag lábakon álló helyzetben volt, az IMF világosan kijelölt egy utat, de a kormány ezt visszautasította és más utat járt be. Ennek eredményei látszanak: rekordon van a foglalkoztatottak száma, nőtt az a adófizetők száma.   

Értékelése szerint meghaladtak egy nagyon régi közgazdasági dogmát is, miszerint nehéz gazdasági növekedést, munkahelyeket produkálni és közben szigorú költségvetési politikát folytatni.

Napirend elfogadása

A Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem tárgyalják az MSZP két törvénymódosító javaslatát a bevándorlás ügyében. A büntető törvénykönyv módosításával a szocialisták szigorúbban büntették volna az embercsempészést, illetve az idei költségvetés módosításával több pénzt adtak volna a bevándorlási hivatalnak, a rendőrségnek.

Határzár
    
Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításának vitájában előterjesztőként felszólaló Kontrát Károly a javaslat céljának nevezte, hogy egyfelől minél előbb beazonosíthassák a nemzetközi védelemre jogosultakat, másfelől pedig a jogszabály segítse elő az unió más országait célzó gazdasági migránsok mielőbbi kitoloncolását.     

A Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, egy újkori népvándorlás érte el Európát és Magyarországot. Szavai szerint ebben a történelmi helyzetben összefogásra van szükség, Magyarországnak felül kell emelkednie a napi politikai érdekeken. Leszögezte, hogy a határzárral megvédik Magyarországot és az EU országait is.    

Magyarországnak határozottan ki kell állnia a saját érdekeiért, mert mindenki mástól különbözik a helyzetünk, ugyanis nem vagyunk frontország, de mégis nehezebb helyzetben vagyunk azoknál ugyanis „a görögök nem fogják meg saját határaiknál a gazdasági bevándorlókat” – emelte ki. Sok gazdasági bevándorló használja ki a helyzetet, aki Magyarországon keresztül törvénytelenül próbál bejutni az EU-ba.

A múlt heti uniós csúcstalálkozón Magyarországot és Bulgáriát külön elbírálás alá helyezték, a magyar kormány pedig azt az álláspontot képviselte, hogy a bevándorlók szétosztásra vonatkozó szabályok, kvóták Magyarországra nem érvényesek  –  emlékeztetett. Kiemelte, hogy 28 tagállamból az öt legnehezebb helyzetben lévő tagállam egyike vagyunk, népességre vagy GDP-re kivetítve Magyarországra érkezik a legtöbb menekült.   

Felhívta a figyelmet, hogy jelentősen növekedett az illegális határátlépők és a menedékkérők száma. Idén eddig 71 ezer 871 tiltott határátlépő érkezett, közülük több mint 71 ezer 200 jött a szerb határon keresztül.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Arra is kitért, hogy a jelenleg kétfokozatú eljárást összevonják, ami emiatt az egyszerűsödik, rövidebb és olcsóbb lesz. Kiemelte, hogy a területen maradási jogot kérelmezők a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatnak. Új elemnek nevezte, hogy a nemzetbiztonsági kockázat kizárja a menekültkénti elismerést.   

Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy a menekültkénti elismerést kérő személyek illetve az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárok közfoglalkoztatottként munkát végezhessen. Ez elősegítheti a valódi menekültek beilleszkedését a társadalomba illetve arra, hogy a befogadóállomások lakói hozzájárulhassanak itt tartózkodásuk költségeihez.   

A határzárhoz kapcsolódva azt is elmondta, a jövőben a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.

Rogán Antal, a  nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: amikor először felvetették a bevándorlás kérdését, akkor a baloldal egyértelműen arról beszélt, ilyen probléma valójában nincs. Már februárban látszott, hogy az eddigi adatok a többszörösére nőnek majd idén. Ha a baloldali vélemények érvényesültek volna, elöntötték volna Magyarországot a bevándorlók, és esély sem lenne olyan védekezési rendszer kialakítására, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa határait is meg tudja védeni – állapította meg, hozzátéve: ma már az unió is elismeri, amit februárban hangoztattak, hogy Magyarország a legfontosabb útvonal a bevándorlás szempontjából Európa felé. Kiemelte: nem az intézményrendszer megerősítése a megoldás, ha ezt tennék, egyre több bevándorlót csábítanának Európába.

Kitért arra is, hogy több mint egymillióan válaszoltak a kormány kérdéseire a nemzeti konzultáció keretében, és az eddigi adatok szerint az emberek 80 százalék egyért azzal, hogy szigorítsanak a törvényi szabályokon.

A vita végén leadandó szavazatokból egyértelműen kiderül, ki bevándorláspárti és ki nem - mondta.

Rogán Antal rámutatott: spanyolok mellett a bolgár-török határon is alkalmaznak ilyen biztonsági határzárat.

Szükség van a biztonsági határzár megépítésére és ehhez kérte az ellenzéki támogatást is.

Kósa Lajos hozzátette: a politikai menedékjoggal tömegesen visszaélnek, s Magyarország a legnagyobb forgalmat lebonyolító frontország. Rámutatott: ha a görögök betartanák a schengeni megállapodást és ott tartanák az illegálisan belépőket, hozzánk már egy sem tudna érkezni. A görögök ugyanakkor elérték, - menekültügyi intézményrendszer elégtelen volta miatt - hogy az Európai Bíróság kimondta, nem biztonságos harmadik ország. Kósa Lajos szerint ebből látszik, hogy az unió álláspontja álságos és a szolidaritás alapvető elemeit is nélkülözi. Úgy látta, a magyar emberek érdekeinek semmibe vétele az amit a baloldal tesz bevándorláspárti véleményével.

Vejkei Imre, a KDNP vezérszónoka először az előtte elhangzottakra reagált, s azt mondta: semmiféle rasszista kijelentés nem volt, azt fogalmazták meg a Fidesz vezérszónokai, milyen módon lehet Magyarországot és a magyar embereket megvédeni.

Hangsúlyozta, hogy az unión kívül kell migrációs táborokat létrehozni, és ezekből az eljárások végeztével a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok szabad dönthessenek.

Kiemelte: az az álláspontjuk, hogy az emberi élet megmentése mindenekfelett áll, a háborúk és üldöztetések elől menekülőket be kell fogadni, de a vita nem róluk szól. Népvándorlás indult el Magyarország felé, s idén már több mint 62 ezer menekültet kellett a magyar határon regisztrálni. Magyarország óriási sikere, a kötelező kvótarendszer megbuktatása, amit ezer sebből vérző javaslatnak tartott - mutatott rá.

A KDNP szerint nem lehet más felelős döntést hozni, mint az ideiglenes határzár létesítése a szerb-magyar határon. Hozzátette: emellett az embercsempész bandák felderítésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. A javaslat a fentieken túl korlátozza az ismételt menedékkérők itt maradását, s az eljárást gyorsítaná, ha a kérelmezőket az őrizet helyén hallgatná meg a bíróság. A javaslat a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanítását is tartalmazza.

Azt kérte minden ellenzéki párt támogassa a megkezdett migrációs politikát. A KDNP támogatja a javaslatot.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország, az unió határait és a polgárait. Fél éven keresztül nem tett semmit és erre lehet számítani a következő fél évben is – jelentette ki.

Az ellenzéki politikus idézte Radnóti Miklós: Töredék című versét, majd úgy fogalmazott: „rasszista, idegengyűlölő duma” volt az előtte elhangzott vezérszónoklat. Kifejezetten ijesztőnek nevezte, hogy a menedékkérőket nemcsak a befogadó állomásokon, szálláshelyeken, hanem bizonyos közigazgatási területeket kijelölve, közterületeken is el lehetne helyezni.  Az MSZP nem támogatja a javaslatot ebben a formában – jelentette ki.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a déli határ menti települések problémáira hívta fel a figyelmet, és leszögezte: pártja támogatja a kerítésépítést. Tarthatatlannak nevezte, hogy időarányosan több migráns érkezik az országba, mint ahány gyermek születik. Hangsúlyozta: a Jobbik szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az itt lévők csak zárt befogadó állomáson tartózkodhassanak, a lehető legrövidebb ideig.

Schiffer András (LMP) szerint az előterjesztés elfogadásával az ország megtagadja majd a segítő kezet azoktól, akik szétbombázott országból érkezve keresnek menedéket. Politikai színjátéknak nevezte a kormány megoldási javaslatát, "Habony Árpád által megkreált színdarabnak". Üldözendőnek nevezte a kormány propagandáját, és bírálta azt is, hogy a kérdésben egymilliárd forintot fordított konzultációra a kabinet. A kapacitások fejlesztését szorgalmazta, bírálva, hogy a menekültügyi büdzsé mindössze 15 ezreléke az éves költségvetésnek.

Szabó Tímea, a PM független képviselője a javaslat visszavonását követelte. Szerinte a kormány hazug módon állítja be úgy a diskurzust, mintha lennének bevándorláspártiak és azt ellenzők. Itt csupán arról van szó: támogatják-e a menekülőket. Úgy ítélte meg: kerítésre nem dobható ki 36 milliárd forint.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a migráció valós probléma az unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. A bűnbakkeresés a jóféle diktatúrák bevett módszere - jegyezte meg a szocialista politikus, és szintén uszító retorikának nevezte a Fidesz vezérszónokainak felszólalását. Szerinte rövid- és hosszú távú megoldásokra van szükség, de ez nem a vasfüggöny. Kitért a költségvetéshez benyújtott módosító javaslataikra, amelyek a rendőrség megerősítését vagy azt célozták, hogy Btk-ban az embercsempészést szigorúbb büntetéssel sújtsák.
    
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a zárszóban egy közös európai megoldás mellett állt ki. A megoldást Európán kívül látta, vagyis az EU által biztosított fejlesztési forrásokat szerinte feltételekhez kell kötni. Ezek között említette, hogy olyan politikai és gazdasági feltételeket teremtsenek ezek az országok, hogy az emberek ne vándoroljanak el onnan. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány minden nemzetközi törekvést támogat, amely erősíti a közel-keleti, az afrikai térség stabilitását. Ezzel magyarázta az ország szerepvállalását az Iszlám Állam elleni misszióban. Közölte, Magyarország teljesíti uniós kötelezettségeit is, így a dublinit is. Azt vitatta, hogy azok az emberek, akiket vissza akarnak ide küldeni Nyugatról, Magyarországon léptek be először az unióban. Kitért arra, hogy 15 milliárd forintos pluszkiadást jelent az országnak a bevándorlás idén, az uniós migrációs biztos pedig 8 millió eurónyi támogatást ígért a többletfeladatokra. A miniszter kijelentette: a 175 kilométeres határzár fel fog épülni, az építést hamarosan megkezdik olyan területeken, ahol a bevándorlási nyomás nagy.

A hétfői határozathozatalokról itt olvashat.

Interpellációk

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy szülők 2015 júniusában az újlétai Kiss Zoltán Általános Iskola igazgatójának kinevezése ügyében megkeresték a tárca vezetőjét. A szülők szerint politikai, és nem szakmai alapon történik a vezetőváltás. Rétvári Bence,  az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: a szülők levelét átvették, s már választ is kaptak a köznevelési államtitkártól, amelyben tájékoztatták őket a kinevezésről. Idézte a köznevelési törvényt, amely részletesen szabályozza a kinevezés menetét, határidőket, követelményeket egyaránt. Nem hallotta, hogy a képviselő ezek közül bármelyiket kétségbe vonta volna. Két pályázat érkezett a felhívásra, mindkét jelölt megfelelt a jogszabályi feltételeknek, az eljárás jogszerűen zajlott. Az Emmi saját hatáskörben döntött, felülvizsgálatra jogszerűtlenség esetén van lehetőség.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a közelmúlt egyik legnagyobb diplomáciai baklövését követte el a kormányfő, amikor április 1-én Kazahsztánban a határidő lejárta után jelentette be csatlakozási szándékunkat az ázsiai infrastrukturális beruházási bankhoz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a keleti nyitás fókuszában a kínai kapcsolatok fejlesztése áll, tavaly az export 7 százalékkal bővült Kína vonatkozásában, ilyen magas soha nem volt még. Az ázsiai infrastrukturális fejlesztési bankhoz való csatlakozás hatásait felmérték, és végül az a döntés született, hogy rendes tagként szeretne Magyarország csatlakozni, az erről szóló szándékot a nemzetgazdasági tárca vezetője már jelezte.

Schmuck Erzsébet (LMP) az országos bérlakásépítő program indításáról érdeklődött. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a legfontosabb feladat nem az, hogy állami bérlakásokat építsenek, hanem, hogy a válság miatt bajba jutott embereken, közte a devizahiteleseken segítsenek. Ma már nincs devizahitel, ezeket forintosították, és ezzel sok család megmenekült attól, hogy a megélhetési biztonságát feláldozza. Hozzátette: szigorították a kilakoltatást, elindították a nemzeti eszközkezelő rendszerét, amely 25 ezer lakást vásárolt fel és 110 ezer ember lakhatását biztosította. A program tovább folytatódik jövőre és 2017-ben további 10 ezer lakás megvásárlásával. Tavaly 100 ezer fölé emelkedett a lakásértékesítések száma.
 
Varga Gábor (Fidesz) kulcskérdésnek nevezte, hogy képesek vagyunk-e tartósan biztosítani a pozitív demográfiai változásokat. Azt kérdezte, milyen lehetőséget biztosít a július 1-jével indult családi otthonteremtési kedvezmény. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára értékelése szerint a csok jelentős segítség lehet a családoknak. Az egygyermekes családok is igénybe vehetik; a csok nem csupán új, hanem használt lakás vásárlására is fordítható, sőt lakásbővítésre is. Hozzátette: a vissza nem térítendő támogatás mértéke 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedhet, illetve a tervezett gyermekek után is igénybe lehet venni.

Hiller István (MSZP) elmondta, megítélése szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) egy vízfej, amely ránehezedik a magyar közoktatásra, sokkal inkább a probléma, mint a megoldás. Rétvári Bence azt mondta, az elmúlt két évben korábban is meglévő problémák merültek fel, csak most már van egy szervezet, amely képes azokat megoldani. Emlékeztetett arra, hogy a Klik létrejötte mellett folyamatos pedagógus-béremelés zajlik Magyarországon. Visszautasította azokat a vádakat, hogy az érettségi megszerzésének visszaszorítására törekednének. Szerinte a tankönyvár-csökkenés miatt van hiány a Kellónál.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, a szakértők szerint szerényebb lesz idén a mezőgazdaság eredménye, mint ami szükséges lenne a annak fejlődéséhez. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint a nagyüzemek lehetnek bizonytalan helyzetben a földet bérlők közül. De kinek a pártján áll a Jobbik? - kérdezte, hozzátéve, hogy eddig az ellenzéki párt a nagyüzemek ellen szólalt fel. Ugyanakkor vitatta, hogy most, az aratás kezdetén meg lehetne mondani, milyen eredménnyel zár a mezőgazdaság. Arra kérte a képviselőt, hogy mondjon egy számot, ami 2010 óta nem javult.

Sallai R. Benedek (LMP) elmondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő az elmúlt években több tízezer hektárnyi szántót és legelőt adott oda egyéves használatra megbízási szerződéssel. Azt firtatta, miért kell ezeket a földterületeket odaadni nagygazdaságoknak eltérve ezzel a kormány célkitűzéseitől. Bitay Márton szerint a képviselő idejétmúlt 2014-es adatokkal dolgozik. Elmondta, hogy ők sem szeretik a megbízási szerződéseket, csökkent is a számuk: 2010-ben még 70 ezer hektárt, idén viszont már csak 12 ezer hektárt adtak bérbe ilyen szerződéssel. Közölte, ezeket a földeket nem ajándékba adják, azokkal kötnek megbízási szerződést, akik jelentkeznek. Az esetek 90-95 százalékban egyvalaki jelentkezik.

Azonnali kérdések

Harangozó Tamás (MSZP) értékelése szerint a kormány nem megmentette, hanem árokba lökte a devizaadósok jó részét, ugyanis 2010 óta közel 40 százalékkal gyengült a forint a svájci frankhoz képest, s ezt az adósokkal fizettették meg. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a legnagyobb társadalmi problémaként beszélt arról, hogy a kormányváltáskor egymillió családnak volt devizahitele, a baloldal a felvételt ösztönözte és nem figyelmeztetett a kockázatokra. A jelenlegi kormány lényegében megszűntette a devizahitelezést és olyan megoldásokat talált, amelyek minden társadalmi elvárásnak megfelelnek.
    
Novák Előd (Jobbik) látszatmegoldásoknak minősítette a kormány népességpolitikai intézkedéseit és szóvá tette, hogy a magyarság kisebbségbe kerülhet saját hazájában. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára visszautasította a cigányságot érintő megjegyzéseket és leszögezte: a kormány számára mindegy a származás, ha az illető dolgozik és gyermeket vállal, akkor az legnagyobb támogatásokat veheti igénybe. A jobbikos retorikáról pedig azt mondta: lehet, hogy az sok like-ot hoz a Kurucinfón, de nem fogadható el egy demokratikus parlamentben. Egyúttal ismertette a kormány családbarát intézkedéseit és szólt arról, hogy 30 éve nem látott módon emelkednek a születésszámok. Novák Előd viszonválaszában azt hangoztatta, hogy számára nem mindegy, hogy a magyarok lakják-e be a Kárpát-medencét vagy más nemzetiségek. Erre válaszul Rétvári Bence hitelességi kérdésnek minősítette, hogy a Jobbik indít-e házon belül eljárást. Ha nem, akkor marad az a párt, amely a Magyar Gárdával hozta őket a parlamentbe és a fenyegető úton halad tovább.
    
Szél Bernadett (LMP) felszólalásában kevésnek tartotta azt a vizsgálatot, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ígért neki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon (Klik) belüli közfoglalkoztatási helyzetről. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy technikailag sem lenne lehetséges valakit közfoglalkoztatottként visszafoglalkoztatni. A folyamat ellenkezője igaz, 4383 korábbi közfoglalkoztatott került a Klik alkalmazásába.
    
Dunai Mónika (Fidesz) a gyermekvállalási kedv változásáról érdeklődött a kormányzati intézkedésekkel összefüggésben. Szóvá tette, hogy 2010 előtt a baloldal családellenes politikája miatt szegénységi kockázat volt gyermeket vállalni, míg a Fidesz egyértelmű célja, hogy a gyermekvállalás nem jelentsen terhet, a család és a gyermek érték legyen. Rétvári Bence államtitkár ismertette, hogy tavaly 91 ezer 500 gyermek született, ami kiugró az elmúlt öt évben, s a házasságkötések száma is 10 százalékkal nőtt. Az ehhez hozzájáruló kormányzati intézkedések közé sorolta a gyed extrát, a munkahelyvédelmi akciót, a kétgyermekesek adókedvezményeinek megkétszerezését.

Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolási díj mértéke évek óta nem emelkedett. Rétvári Bence államtitkár erre azt válaszolta, hogy az ápolási díjban részesülők csaknem fele emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjat kap, utóbbit pedig a Fidesz-KDNP vezette be.

Volner János (Jobbik) azonnali kérdésében úgy fogalmazott, hogy a Fidesz "sunyizik" brókerügyben. Válaszában Tállai András államtitkár azt mondta: nem a Fidesznek, hanem a Jobbiknak van elszámolnivalója brókerügyben, mert a párt képviselői - "a szocialistákkal koalícióban" - nem támogatták a jegybank pénzügyi felügyeleti jogosítványainak szigorításáról szóló törvényjavaslatot.

Szászfalvi László (KDNP) arról faggatta a kormány képviselőjét, mit tesz a kabinet a magyarországi tehetséggondozás érdekében. Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában a nemzeti tehetségprogramot ajánlotta a kereszténydemokrata képviselő figyelmébe, majd hangsúlyozta, hogy a kormány jóval többet fordít tehetséggondozásra, mint elődei. Az idei költségvetésben szereplő 2,8 milliárd forint a tavalyi előirányzat kétszerese, a 2013-asnak pedig a háromszorosa.

Korózs Lajos (MSZP) a statisztikai hivatal adatairól szólva kiemelte: 2013-ra nominálisan is csökkent a kétgyermekes családok jövedelme az egy évvel korábbihoz képes, az egy gyermeket nevelő családok szegénységi rátája pedig emelkedett. Bírálta, hogy nem emelkedett a családi pótlék, sem az anyasági támogatás. Rétvári Bence államtitkár úgy felelt: köszöni, hogy a képviselő megindokolta, miért fogadott el adótörvény-változásokat a parlament a családok érdekében, bírálta ugyanakkor, hogy a szocialisták számos, a családokat segítő intézkedést nem támogattak.

Szávay István (Jobbik) az újvidéki Európa Kollégium építésének költségeire kérdezett rá. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: a forrást a vajdasági autonóm tartomány nagyberuházási alapja biztosította, mintegy 1,5 milliárd forint értékben. A magyar állam 250 millió forintot adott a berendezésekre, és a működést is fedezi, ami becslése szerint 150 millió forintot tesz ki.

Ikotity István (LMP) arra kérdezett rá, mit tesz a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) finanszírozási krízisének feloldására. Rétvári Bence elsődleges érdeknek nevezte, hogy biztosítottak legyenek a források minden diák és pedagógus számára. Fontos, hogy a területi különbségeket csökkenthessék, ahol ehhez többletforrásra volt szükség, ott biztosították.

Dúró Dóra (Jobbik) arra kérdezett rá: mikor teszik lehetővé, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok foglalkoztatását a tanév végén szüntessék meg. Rétvári Bence válaszában rámutatott: ha az iskolák előre tervezik a nyugdíjazásokat, akkor kérhetik ezt.

A napirend utáni felszólalások után Jakab István levezető elnök lezárta az ülést, a parlament várhatóan szeptemberben ül újra össze.