A miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen – válaszolta Orbán Viktor péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, le kell-e mondania az államfőnnek, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa tegnap úgy döntött, visszavonja kisdoktori címét.
A miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen – válaszolta Orbán Viktor péntek reggel az MR1 – Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy le kell-e mondania az elnöknek, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa úgy döntött, visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét. Arra a felvetésre, hogy tehát Schmitt Pálé a döntés, a kormányfő a rádióinterjúban azt válaszolta: „egyértelműen, senki más nem dönthet”.
Orbán Viktor megerősítette csütörtöki nyilatkozatát – amely a Bács-Kiskun megyei lap portálján, a baon.hu oldalon jelent meg –, és emlékeztetett: a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt, munkáját pedig mindig úgy tekintette, hogy annak az államfőt is szolgálnia kell.
„Ez teadélután ahhoz képest, amit mi 1988 után átéltünk”
Orbán Viktor szerint a Fidesznek nincs az országtól elválasztható saját érdeke vagy sikere, „a Fidesz akkor sikeres, ha az ország is az; ezt gondoltuk már 1988-ban is, amikor megalakultunk” – így fogalmazott a miniszterelnök annak apropóján, hogy huszonnégy évvel ezelőtt, 1988. március 30-án jött létre a Fidesz. „Nem azért alakultunk meg, mert nem volt jobb dolgunk, hanem azért, mert úgy gondoltuk, hogy Magyarországnak változásra van szüksége” – mondta, a jelenlegi időszakról pedig úgy fogalmazott: a párt megáll a lábán, „ennél nehezebb időkben is talpon maradtunk”.
„Csak a magyarok, csak az ország” – Orbán Viktor szavai szerint mindig is ez volt pártja vezércsillaga, és ezt kell követnie a jövőben is. Hozzátette: a mai világban is van hullámverés, támadás és kritika, de „ez teadélután ahhoz képest, amit mi 1988 után átéltünk”.
Hosszú távra terveznek
Több nagy német cég – így a Siemens, az Audi és a Mercedes – vezérkarával a napokban folytatott tárgyalásaira kitérve aláhúzta: ezek a vállalatok nem csupán gyártelepet hoznak létre Magyarországon, hosszú távra terveznek, megpróbálnak minél nagyobb arányban magyar beszállítókkal dolgozni, kutatás–fejlesztési részlegeket nyitnak, egyetemi tanszékeket tartanak fenn, és a szakképzésben is részt vesznek, sorolta a kormányfő, megjegyezve, hogy szinte mindegyik világcéggel beszéltek további magyarországi fejlesztésekről, ami „elemi érdekünk”.
| Orbán Viktor a kecskeméti Mercedes-gyár ünnepélyes avatásán csütörtökön úgy fogalmazott: Kecskemét a magyar járműipar újabb erődítménye, amely egy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centruma legyen. A gyármegnyitása az utóbbi idők egyik legjelentősebb sikere Magyarországnak a miniszterelnök szerint |
Magyarországnak nemcsak az autóiparban, hanem általában véve is termelési központtá kell válnia – húzta alá a kormányfő, hangsúlyozva hogy a magyarok dolgozni akarnak, még a képzetlen, régóta segélyen élők is, ha lehet, inkább a munkát választják.
Óriási esély
A komoly bajban lévő európai gazdaság – amely „ismét nehéz hónapok elé néz” – egyetlen módon tud megújulni: ha versenyképessé válik a világ más részeivel, hangoztatta Orbán Viktor. Szerinte Magyarországnak az jelent óriási esélyt, ha az európai gazdaság súlypontja Közép-Európa felé tolódik el.
A magyar–német politikai kapcsolatokról szólva a miniszterelnök azt mondta: hosszú évtizedekre visszanyúlóan kiválóak, azonban „abba az illúzióba nem szabad ringatniuk magukat a magyaroknak, hogy majd valaki más fog kiállni értük. Csak olyan mértékig állnak ki mellettünk, amilyen mértékig mi kiállunk magunk mellett”. A modern világ félreismerésén alapuló véleménynek nevezte azt várni, hogy „mások vívják meg a harcainkat”.
