KELET-EURÓPA KÖZEL HÁROMSZOROS MÉRTÉKBEN VALLÁSOSABB NYUGAT-EURÓPÁNÁL

 

Mielőtt bárki bármiféle elfogultság gyanúját akár csak gondolatban megfogalmazná, szögezzük le: nem európai, még csak nem is kelet-európai intézet legújabb adatai bizonyítják, hogy Kelet-Európa népessége vallásosabb Nyugat-Európa népességénél. Az legújabb adatok Amerikából érkeznek, a világhírű Pew Kutatóintézettől. A tanulmány pontos címe: Mennyire különböznek az európai országok egymástól vallási elkötelezettségben? Az interaktív térképek 34 európai ország mutatóit hasonlítják össze. Melyek a kritériumok? Mi minden állapítható meg ezek alapján? A kontinentális felmérés során 56 000 személyt interjúvoltak meg. A vallási görbetükör eredménye Kelet-Európa számára adventi örömhír. (Forrás: pewresearch.org; pro-medienmagazin.de)

 

 

Hogyan is határozza meg a Pew Intézet a vallásosságot? Milyen kritérium alapján tették ezt? Négy mértékegységük volt, ezek:

 

1. a vallási szolgáltatások iránti érdeklődés, ezek igénybe vétele;
2. az ima gyakorisága;
3. az Istenbe vetett személyes hit;
4. a vallás jelenléte és jelentősége a mindennapi életben.

 

Akkor nézzük a részleteket, melyeket nem minden kérdésben elemzi kielégítő mélységgel a PEW Kutatóintézet.

 

1.	Romania	55%
2.	Armenia	51%
3.	Georgia	50%
4.	Greece	49%
5.	Moldova	47%
6.	Bosnia	46%
7.	Croatia	44%
8.	Poland	40%
9.	Portugal	37%
10.	Serbia	32%
11.	Ukraine	31%
12.	Slovakia	29%
13.	Belarus	27%
13.	Italy	27%
15.	Ireland	24%
16.	Lithuania	21%
16.	Spain	21%
18.	Bulgaria	18%
18.	Netherlands	18%
20.	Hungary	17%
20.	Norway	17%
20.	Russia	17%

 

A KRITÉRIUMOK KÖZÖTTI SORREND – VEZET A FELTÉTLEN ISTENHIT

 

Az itt látható sorrend a négy mértékegység, komponens alapján hozott százalékos mutatók összesítése alapján alakult ki. Ha az egyes mértékegységek mértékét hasonlítjuk össze az összesítésben vezető országok között, Románia elsősége több mutatónál megdől. A magas helyezés a négy kritérium magas átlagával magyarázható. Előbb nézzük meg a négy kritérium egymáshoz viszonyított arányát, helyezését az első öt helyet elfoglaló országnál. Magyarul: melyik kritérium a legfontosabb? A sorrend a kritériumok alapján:

 

az Istenbe vetett személyes hit, vagy abszolút hit Istenben: 68,2%

a vallás jelenléte és jelentősége a mindennapi életben: 52,6%

a vallási szolgáltatások igénybevétele (esketés,      temetés...): 46,6%

az ima, imádkozás fontossága, naponkénti megtartása: 43%

 

Némiképpen meglepő az eredmény. A személyes, Istenbe vetett hit mutatójának magas aránya a vizsgálat természetéből adódóan is következik, hiszen nem a hit vagy hitetlenség összefüggéseit vizsgálták, hanem a keresztyén hit, illetve a vele összefüggő „vallásosság” mutatóit (a hit hatása a mindennapi életre, etikai következményei, az egyházi szolgáltatások igénybe vétele, s a gyakorolt hit jeleként az imaélet). Szembetűnő, hogy a biblaolvasás, a Biblia szerepe a mindennapi életben nem szerepelt a kérdések között. Elvárható lett volna, hogy az imádság kritériumának szerepeltetése magával hozza a Biblia fontosságának, szerepének a felmérését is. Ennek hiánya azt sugallja, hogy a vizsgálati, kutatási prekoncepcióban a protestantizmus nem kellő súllyal jelent meg. És ez további kérdést is felvet. Például azt, hogy miért nem bontották, differenciálták tovább a megkérdezettek körét a felmérésekben is látható módon. Románia esetében nem tudjuk meg, hogy csak az orthodoxokra terjedt ki a felmérés, vagy a görög-katolikusokra, római katolikusokra, illetve a protestánsokra is? Miként azt sem látjuk, hogy a klasszikusan protestánsnak tekintett országokban (skandináv államok, Hollandia, Svájc, Németország, Anglia) mennyire kerültek bele a felmérés megkérdezettei sorába a nem protestáns felekezetekhez tartozók?

 

ORSZÁGOK KÖZÖTTI SORREND AZ EGYES KRITÉRIUMOK ALAPJÁN

FELTÉTLEN ISTENHIT

 

Ha tehát a fenti kritériumok közötti sorrendek mutatóinak százalékos előfordulását tekintjük meg az összesítő táblázat helyezései alapján, kétségtelenül az a kép alakul ki, amit a vizsgálat eleve sugallt vagy sugallni kíván: Kelet-Európa vallási mutatói lényegesebben magasabbak, jobbak a nyugat-európaiakénál. Nézzük tehát az egyes kategóriákat.

 

Az Istenbe vetett személyes hit vagy abszolút hit Istenben (összesítve 68,2%) országonként, az első öt helyezettnél:

1. 1. Örményország 79%;
   2. Grúzia 73%;
   3. Bosznia 66%;
   4. Románia 64%;
   5. Görögország 59%.

 

A személyes hit fontosságának a mutatói és súlya Európa keleti határainál mutatkozik a legmagasabbnak. Ez alátámasztja annak a Huntington és Berger-féle vallásszociológiai és kultúrfilozófiai megközelítésnek a realitását, hogy a világvallások közötti konfliktusok és ezek reakciójaként az adott vallás hitvilágának komolyan vétele, mintegy szellemi-vallási falként, hullámtörőként történő alkalmazása, szemlélete és megélése a valóságos történelmi törésvonalak mentén igen erős. Örményország és Grúzia a muszlim világgal és a szláv pánortodox hegemonikus törekvések törésvonala közelében fekszik, keresztyén népességük többszöri genocídiumban őrizte meg egyetlen vallási mentsvárként a keresztyénséget. És a keresztyénség ezeket a népeket! Főként az örményeknél figyelhető meg a vallás és a nemzeti identitás teljes összeforrottsága. E két kis kaukázusi állam, nemzet a külső nyomás ellenére és közben, azzal szemben őrizte meg keresztyén identitását. A belső, országon belüli vallási törésvonalak között őrizte meg erősen, szinte a napi kihívások közben identitását Boszniában a keresztyénség. Romániában és Görögországban a vallásgeográfiai helyzet a tömbortodoxia, tömbkeresztyénség sajátosságait mutatja, így mutatóik a magasabb kalkulusok irányába mozdulnak. Hazánk a 34-es európai mezőnyben a jó középarányos helyet foglalja el, 26%-os mutatójával a 16. helyen osztozik Fehéroroszországgal és Olaszországgal. A legjobb nyugat-európai mutatókkal az Istenbe vetett hit tekintetében Portugália rendelkezik, 44%-ával a 10. helyet foglalja el. A következő nyugat-európai ország a helyezési listán Olaszország, 26%-kkal a 18. helyre futott be. Gyakorlatilag az első 17 helyen (Portugália és Itália kivételével) kelet-európai országok állnak a feltétlen istenhit tekintetében. Kelet-Európa százalékos aránya 46,35%, Nyugat-Európáé 16,2%.

 

KELET-EURÓPA ELSŐSÉGE, ERŐSSÉGE A HIT

 

Feltétlen Istenbe vetett hit, abszolút istenhit, az első kritérium alapján

 

Kelet-Európa:Nyugat-Európa = 46,35%:16,2%

 

Európa közép-keleti, keleti részének népessége, 17 országban több, mint két és félszeres hitbeli erősséget mutat fel Nyugat-Európa 17 országban élő népességével szemben. (Folytatjuk)

 

Írta: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára