A Pew Research Center a világ 198 országában vizsgálta meg nem régen a vallásokkal szembeni korlátozások, illetve a társadalmi közhangulatban a vallásokkal szembeni magatartás formák helyzetét. Sok helyen a nacionalista pártok és más szervezetek játszanak szerepet a vallási kisebbségek korlátozásában, zaklatásában, olykor üldözésében. 25 olyan ország szerepel listájukon, ahol magas vagy nagyon magas a kormányzati korlátozás valamelyik vallással és azok követőivel szemben, amit törvényalkotással, hivatali zaklatással, diszkriminációval, rendőri akciókkal valósítanak meg.
(Forrás - különösen is az ábrákhoz kapcsolódóan: http://www.pewforum.org/interactives/restrictions-on-religion-among-the-worlds-25-most-populous-countries-2016/)
Mozgó grafikonon 2007-2016 közötti időszakra kivetítve hasonlíthatjuk össze az adatokat. A koordináta vertikális irány a szociális zaklatások mértékét mutatja (SHI), az “alacsony”, “közepes”, “magas”, “nagyon magas” kategóriákban. A koordináta horizontális mutatója viszont a kormányzati zaklatások mértékét (GRI) jeleníti meg ugyanebben a néhány kategóriában (alacsony, közepes, magas, igen magas).
Az összehasonlító vizsgálat kezdő évében, 2007-ben a kormányzati korlátozások és a társadalmi diszkrimináció, a zaklatások a legkisebb mértékben Brazíliában valósultak meg. A kormányzati korlátozások (GRI) tekintetében abban az évben Kína Burma és Irán álltak a “nagyon magas” kategóriában világelsőként. Németország és Franciaország a mérsékelt kategóriát érte el, a migrációs hullám akkor még sehol látszott a nemzetközi mozgások horizontján. A társadalmi zaklatások, konfliktusok (SHI) tekintetében akkor a csúcson “nagyon magas” kategóriában is vezetőként India állt a plafonon, társaságában Bangladessel, Pakisztánnal és Indonéziával. Mindegyik országban főként a keresztyénekkel szemben valósult meg hátrányos megkülönböztetés, mely egyrészt az indiai nacionalizmussal, illetve vallási fanatizmussal (hinduk, szélsőséges buddhisták) függ össze. Sajátos egyenes arányosság látható a társadalmi zaklatások és a kormányszintű korlátozások, törvényi megszorítások között.
Az összehasonlító vizsgálat záró évében, 2016-ban némi elmozdulás rajzolódik ki, de nem feltétlenül a pozitív, az “alacsony” kategória irányába. Kínában némiképpen elmozdulás látható a társadalmi türelmetlenség tekintetében (SHI) az alacsony kategóriából a mérsékelt irányába, de a kormányszintű intézkedésekben (GRI) “igen magas” szintre nőtt a korlátozó, törvényi eszközökkel megvalósuló “fékezés”, diszkrimináció. A 10 pontos skálán 8.8 mutatóval világelső a nagy fal mögötti kínai birodalom. A társadalmi türelmetlenség (SHI) plafonjához közelítve, a 10 ponthoz közel még inkább “felemelkedett” India, 9.7 pontos mutatóval. Mellette 8.9 ponttal Nigéria látható (gondoljunk a Boko Haram nagy területekre kiterjedő vérengzéseire), de 8.5 ponttal Egyiptom is közel áll hozzá (a szélsőséges muszlim nacionalisták akcióival). Meglepő, hogy Oroszország is magasra tornázta fel magát mind a társadalmi, lakossági vallási türelmetlenség területén 7.4-re, a kormányzati megszorításokban pedig 8.1-re, ami nyilván összefügghet az ortodoxia egyoldalúan magas kormányzati preferálásával is, de más tényezőkkel is. Mindkét mutató tekintetében sajnálatosan Oroszország a “nagyon magas” kategóriába “emelkedett”. Magas a társadalmi, lakossági türelmetlenség Indonéziában, ami kifejezetten “nagyon magas” kormányzati korlátozó intézkedésekkel párosul, az iszlám preferálásával a keresztyénség ellenében. Mindkét vizsgált területen, a társadalmi és a kormányzati tolerancia, illetve az intolerancia, türelemetlenség mutatóival, a kiegyensúlyozott vallási közkultúra mutatóival Japán a legmérsékeltebb ország. Kormányzati korlátozásban 0.8 ponttal, a társadalmi zaklatást mutató lakossági vallási kultúrált viselkedéssel 1.9-cel abszolút jó kiegyensúlyozott vallási közhangulatot mutat. Brazília, Fülöp szigetek, az USA, Olaszország, Anglia és Németország mutatói a társadalmi, lakossági tolerancia tekintetében némi elmozdulást mutatnak a nagyobb türelmetlenség irányába, melyben a növekvő migrációs feltöltődésnek van szerepe elsősorban. A kormányzati intézkedések tekintetében viszont ezek az országok továbbra is a mérsékeltek kategóriában maradnak.
Jegyzetíró: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
