Isten! Kit a bölcs
Lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke
Óhajtva sejt:
Léted világít,
Mint az égő nap,
De szemünk
Bele nem tekinthet.
(Berzsenyi Dániel)
A szellemtörténet, a Biblia bizonyságtételeinek, a reformáció maradandó, sarkalatos igazságainak a születése bizony nem véletlen, hanem isteni tervezés, döntés, elrendelés eredménye. Csodálkozzon erre Rá a lelked, ha már a világló Létbe belenézni nem is tudunk, de sejthetjük: abban a roppant gazdagságban, amit Istenünk reformációi ünneplésünkkor emlékezetünkbe idéz, élet, megtartás, jövő van. Induljunk hát együtt ennek a Szentháromság egy, örök Istennek az ünneplésére, Aki személyes léterőként megmutatta magát a roppant energiákat működtető, törvényszerűségeknek engedelmeskedő teremtésben, s szép világokat hozott létre, tart fenn és bölcsen igazgat. S személyes sorsunk istenes, önmagukban megmagyarázhatatlan fordulataiban és folyásában is megsejteti személyes és megtartó léterejét – erőnlétünkben.
Hogyan is vehetjük át a Léterő nekünk szánt energiáit? Lutherhez hasonlóan úgy, hogy feltesszük a személyes kérdést: Miként jutok könyörülő Istenhez? Személyes fohásszal, Bibliát lapozgató, olvasó igazság-kereséssel. A Létező, igaz Isten adott neki, nekünk is választ. Luthernél lett 1517. október 31. Meg 95 tétel az igazságról. Nálunk is lehetnek reformálóan áldott, szép, igaz megtérés-, és vallomás találkozások ezzel az Istennel! Knox Jánosnál úgy volt ez, hogy a személyes istenhit erőforrásából merítve tudta kimondani az őt elítélni akaró skót-angol rendeknek: Én Istennel egyedül is többségben vagyok! Mennyi lényege szerint hasonló élethelyzet van ma is! Bethlen Gábor fejedelemnél úgy lett a Létező ereje Erdélyországot naggyá tevő személyes erőnlétté, a vezető vezetőjévé, hogy harmincnál is többször elolvasta a Bibliát és a Lélek bölcsességével kormányozta, oltalmazta, szerette a hegyeken túli ország népét - magyart, németet, reformátust, lutheránust, unitáriust. Sok milliónyi protestáns szív és elme alkotó erejéből, bibliás hitéből, puritán szorgalmából megszületett az az európai kultúra, ami évszázadokon át a világ elejét és erejét jelentette. Amiről napjaink indiai filozófusa, V. Mangalwadi megírta hatalmas könyvét “A Biblia - Európa szíve” címmel, sok száz oldalon ezernyi történelmi ténnyel bizonyítva: a létezéshez Istennél erőt kereső ember ezzel az Örök Létezőbe kapaszkodó hittel lesz emberileg naggyá, emeli fel családját, a rábízottakat, közösségét!
És ma? A jövő felé pillantva? Milyen erő megjelenését jelentheti a reformáció és a mögötte élő hit? Például azt, hogy megtanulunk különbséget tenni és ezért küzdeni is imában és egyházában, családban és a közéletben, de még a politikában is: a digitális lehetőségek, a mesterséges intelligencia, a totális kontroll korában éberen figyelünk a világot kiber-börtönné változtatni akaró manipulációkra (Sören Korgaards). A Léterőből merített világos bibliai látással lesz erőnk győzni a hazugságok felett, bármily tömegfogyasztásra csábító módon is próbálják eladni nekünk ezeket. Vagy: a világjárvány félelmet keltő vírushadjáratára nem pánikkal, nem is a veszély valóságát lehazudó cinizmussal válaszolunk, hanem komolyan vesszük a valós veszély elleni védekezésre felelősen intők szavát.
Adja Isten, hogy a reformációban “létfényt, lét világosságot” hozott Szentháromság Isten fordítsa ma is, és minden napon a mennyei léterőt földi erőnlétté bennünk. Ahogyan több nemzedékes protestáns énekünkkel valljuk: Az Úr csodásan működik, bár útja rejtve van... Mint titkos bánya mélyiben, Formálja terveit, De biztos kézzel hozza föl, Mi most még rejtve itt...Bízzál az Úrban, rólad ő Meg nem feledkezik, Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik.
Gondolatok Dr. Békefy Lajos ünnepi írásából
