Honnan is ered, mivel állhat összefüggésben a jelenlegi, egyre fokozódó, főként a kínai keresztyén elitben tapasztalható érdeklődés a református teológia iránt? Maguk a kínaiak hogyan értékelik ezt a teológiát, s mi az, ami annyira vonzóvá teszi a svájci kálvinizmust a szemükben? Erről már korábban is olvashattunk egy-egy értelmező, okfejtő cikket a Chinese Church Voices/Kínai Egyházi Hangok elnevezésű web-lapon, aminek helyén 2015 vége óta a chinasource.org jelenik meg, s ezen a lapon olvashatunk érdekességeket.
A kálvini evangéliumi tanítás átszövi az élet minden területét – kulturális imperializmus nélkül
Nem feledkezhetünk meg arról a nagy arányú szellemi, lelki befolyásról, amit Távol-Keleten, Dél-Koreában, Japánban, Kínában csaknem egy jó évszázad óta az Amerikai Presbiteriánus Egyház gyakorol különféle, református szellemiségű külmissziói kezdeményezésével, bibliafordítás-támogatásaival, képzéseivel, kurzusaival. Vagy Kálvin fő könyvének, a Keresztyén vallás rendszere c. műnek kínai kiadásával. Jelentős mennyiségű és magas minőségű lelki irodalom, illetve teológiai irodalom is bejutott támogatásukkal a hatalmas országba, a nagy fal mögé elképesztő mennyiségben. A dél-hamiltoni Gordon-Cornwell Teológiai Szeminárium volt a legerőteljesebben elkötelezett a kínai misszió mellett. De a dél-koreai teológiai trénerek is nagy támogatást nyújtottak a református irányzat megismertetéséhez. És persze a református teológiának, kegyességnek a közösségi, szociális felelőssége, diakóniai, szociális hálózata is meggyőző komponens volt a nem erőszakos terjeszkedésben.
Persze mindez felveti azt a kérdést is, hogy a mai kínai kálvinizmus amerikai kapcsolatok nélkül is tudott volna szert tenni ilyen mértékű befolyásra? Az amerikai példák ugyanis azt is megmutatták, mennyire szerves és természetes következménye a református teológiának, gondolkodásnak az, hogy az evangélium tanításai, a hit és az élet egysége átszövik az élet teljességét: a személyes és közösségi életet, a politikai, gazdasági és szociális területeket. Ami jelentősen növelte a befolyást, az az volt, hogy amerikai közvetítése ellenére nem volt érzékelhető semmiféle kulturális imperializmus a kálvinizmus terjesztésében. Ez azért érdekes, mert kínai szemlélet szerint Kálvin Genfje nem volt éppen demokratizmusáról nevezetes.
Milyen legyen a kínai teológia? - hanyu shenxue 汉语神学 „sino-keresztyénség” – világos kálvini fogalmak kínaiul
A kínai keresztyének számára nehézséget jelentett az, hogy a teológiai fordítások és hozzájuk a megfelelő kínai fogalmi szókészlet kialakítása korábban nem indult meg. Valójában – ahogyan azt főként skót egyháztörténészek és missziós szakemberek kimutatták – az 1990-es évektől számítható ennek a munkának az intenzív beindulása. Meg kellett fogalmazni azt a kérdést is, milyen legyen a kínai teológia a nyitás és a reformok „új” Kínájában? Hogyan lehet a mai hittapasztalatokat megfogalmazni? Ezt segítette megfogalmazni először Alexander Chow 2013-ban New Yorkban megjelent munkája a „sino-keresztyén teológiáról”, a második kínai felvilágosodásról (az első a nagy ókori tanítók, Lao-ce és Konfu-ce idején, a Kr. e. 6-5. században volt). A „sino-keresztyén” törekvésekben „mennyet és emberséget” próbáltak egységbe foglalni. A „sino-keresztyén teológiát” így nevezték el: hanyu shenxue 汉语神学–a fogalom atyjaként, megalkotójaként Liu Xiaofeng-et és He Guanghu-t tisztelik. Előbbi inkább református szempontból, utóbbi inkább a politikai és a szociális szempontokból közelítette meg a „keresztyénség kínaizálását”, helyét a mai és a jövő ottani társadalmában. Őket követték mások is, akik egyre behatóbban írtak a „sino-keresztyén teológiáról”, így Pan-Chiu Lai és Jason Lam, könyvük 2010-ben jelent meg Frankfurtban. Sok kínai keresztyénnek az jelenti a református teológia vonzását, hogy meglehetősen világos és szilárd, a kínaiak számára érthetővé tett fogalmi eszközrendszerrel, pontos értelmű szavakkal mondják el a genfi irányú kálvini gondolkodás és teológia lényegét. Észak-amerikai, az imperialisztikus kulturális erőszaktól mentes presbiteriánus szellemiség, az egész életet Isten dicsőségének a szolgálatába vonó hit-élet egységszemlélete, valamint a világos fogalmi szóhasználat, a világos beszéd és bizonyságtétel lett a református tanítás terjedésének hajtóenergiája Kínában.... (Folytatjuk)
Írja: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
Kapcsolódó anyagok:
1) Dr. Békefy Lajos, RENDKÍVÜLI HÍR: Jidujiao yaoyi基督教要义 - ÚJ JELENSÉG: „SINOKÁLVINIZMUS” - A KÁLVINIZMUS TERJEDÉSE KÍNÁBAN – agnusradio.ro – 2017.12.15.
2) Dr. Békefy Lajos, BREAKING NEWS: „SINOKÁLVINIZMUS” ÉS ÚJ VILÁGREND A LÁTHATÁRON? - agnusradio.ro – 2017. 11.27.
3) Dr. Békefy Lajos, CALVIN GLOBAL: KÁLVIN ÉRTÉKELÉSE KÍNAI ÉRTELMISÉGI KÖRÖKBEN, BEFOLYÁSA NAPJAINK KÍNAI EGYHÁZÁRA . agnusradio.ro – 2017. 08. 15.
4) Dr. Békefy Lajos, Gyökérátültetés: Kína meglelte a kálvini rendszerben saját jövője egyik kulcsát?! - ZÜRICH-PEKING-SZÖUL-DZSAKARTA DOSSZIÉ (VI.) – agnusraadio.ro – 2017.07.26.
5) Dr. Békefy Lajos, A KÁLVINI MODERNIZÁCIÓ – AVAGY HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A HIT A TÁRSADALMAKAT? - ZÜRICH-PEKING-SZÖUL DOSSZIÉ (V.) - bekefy.agnusradio.o – 2017.07.15.
6) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-SZÖUL-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ (IV.) - Óvakodjatok a törpésítőktől, az „eljelentéktelenítés” 21. századi békaperspektívájú manipulátoraitól! – bekefy.agnusradio.ro – 2017.07.07.
7) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - MENJÜNK ÁZSIÁBA, HOGY KÁLVINNAL ÉS A TISZTELETADÁSSAL TALÁLKOZZUNK?! (III.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.26.
8) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - MÁR KÍNA IS ELŐTTÜNK VAN? - ÁZSIA FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉSE KÁLVIN IRÁNT (II.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.25.
9) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - TÁVOL-KELET ÉRDEKLŐDÉS A GENFI GAZDASÁGI MODELL IRÁNT (I.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.24.
