Az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről vitázott a parlament

Az egészségügyről, a korrupcióról, a szegénységről, a 4-es metróberuházásról és a munkavállalókról volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter a társadalmi igazságosság világnapja alkalmából a szegények helyzetére hívta fel a figyelmet, és felszólalt a legkisebb nyugdíj összegének emelése mellett is.

kdnp.hu – MTI

KDNP: szükséges lenne a legkisebb nyugdíj összegének emelése


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (Fotó: Griechisch Tamás)

Harrach Péter (KDNP) február 20-a, a társadalmi igazságosság világnapja alkalmából beszélt arról, hogy nagyon fontos az egyének, a karitatív szervezetek, az állam és az önkormányzatok fellépése a szegénység ellen. Szegények ma is vannak Magyarországon, ezt nem lehet tagadni – tette hozzá, majd kiemelte a kormány a munkahelyteremtés terén tett lépéseit. Szükséges lenne a legkisebb nyugdíj összegének emelése – közölte.

Rétvári Bence válaszában elmondta, 2010-ben 3,7 millió embernek volt munkája, most már 4,4 millió ember dolgozik. Ennyien tudják nem segélyekből, hanem munkabérből fenntartani családjukat – magyarázta. Szólt arról is, hogy míg a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok alatt 2937 forinttal nőtt a havi minimálbér összege évente, addig 2010 és 2016 között 6250 forinttal, mostani ciklusban pedig 8062 forinttal.


Fidesz: senki sem gondolhatja komolyan, hogy Demszky nem felelős a 4-es metróberuházásért

Bánki Erik (Fidesz) is a 4-es metró beruházásáról beszélt, azon véleményének hangot adva: azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester nem érintett az ügyben. Felidézte, hogy volt városvezető a múlt héten egy fórumon arról beszélt, semmilyen felelősség nem terheli a metróberuházás miatt, az OLAF-jelentés pedig semmire sem jó, így elszámoltatásra sem alkalmas. Arról is beszélt – idézte a kormánypárti politikus –, csak három szerződésen van a neve, így az ő felelőssége fel sem merülhet. Bánki Erik közölte, a liberálisok „egykori üdvöskéje" mindenképpen hibás, Demszky Gábort erkölcsi és politikai felelősség terheli, a jogi felelősséget majd a bíróság megállapítja. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a Horn-kormány utolsó napján úgy írták alá a metróberuházás szerződését, hogy arra nem volt az 1998-as költségvetésben fedezet, de minden más előkészület is hiányzott a projekthez. Most az a feladat – mondta –, hogy enyhítsék a kárt, amit a magyar adófizetőknek állni kell.


Határozathozatalok

A Ház módosítva ismét elfogadta a közigazgatási perrendtartási törvényt


Módosítva ismét elfogadta az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt az Országgyűlés kedden. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután az államfő az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság Áder János érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvény formailag ugyan nem módosította volna a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvénynek a bíróságokat felsoroló részét, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal. A törvény ezért úgy módosult, hogy abból kikerült a „felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel. A szabályozás emellett a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepelteti a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyja a törvényből. A jogszabály – amelyet elsőként tavaly december elején fogadott el a Ház – bevezeti a differenciált hatáskör telepítését. A kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál egyesbíró dönt a perben, bonyolultabb kérdésekben azonban három bíróból álló tanács jár el.


Megszűnik több közigazgatási illeték és díj

A 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadott döntés értelmében március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem. A családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés megkönnyítése miatt nem kell fizetni a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállításáért. Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket. Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik. A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni. A módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése. A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj. A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén. A kormány korábbi közlése szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent.


Megválasztották Bándi Gyulát zöldombudsmannak


Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes (fent k) megválasztása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 21-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Megválasztotta az Országgyűlés Bándi Gyula környezetjogászt, egyetemi tanárt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek. Székely László ombudsman jelöltje 178 igen és 5 nem szavazatot kapott a titkos voksoláson. Egy képviselő tartózkodott. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatára volt szükség. Az alapvető jogok biztosának helyettesét hat évre választották meg, az eredmény kihirdetése után esküt tett, és ezzel hivatalba is lépett.


Magyar-iraki egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a magyar és az iraki kormány között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt tavaly novemberben írták alá, kihirdetésével Magyarország a régióban egyedüliként rendelkezik majd ilyen kétoldalú egyezménnyel.
Csenger Zalán, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: az egyezmény megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülésére és a tőkebefektetések növekedésére számítanak. Hozzátette: Európai biztonsága szempontjából Irak stabilitása az egyik legfontosabb kérdés.


A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról

Államtitkár: a javaslat tovább növeli Magyarország biztonságát

Kontrát Károly belügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt időszak terrortámadásai, így a berlini és az isztambuli merénylet egyértelműen rámutatott a terrorizmus és a migráció összefüggéseire. Hozzátette: míg korábban főként Franciaország, Belgium és Németország voltak a terroristák fő célpontjai, ma már fennáll a veszélye annak, hogy a terroristák tevékenysége a frankofón területekről áttolódni látszik Közép-Kelet Európa felé. Szerinte Magyarországnak a fokozódó terrorveszély miatt az az érdeke, hogy azok az illegális bevándorlók, akiknek menekültkérelmét még jogerősen nem bírálták el, az országban ne mozoghassanak szabadon. Jelezte: csak a múlt pénteken 235-en próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra, ami idén rekordnak számít. Felidézte: a kormány január 11-i ülésén döntött, hogy szigorítani kell a menekültügyi eljáráson annak érdekében, hogy a magyarok biztonságban legyenek. A javaslat legfontosabb változtatásának azt nevezte, hogy a menekültkérelmet benyújtóknak az eljárás teljes ideje alatt, a jogerős elbírálásig nem lesz joguk magyarországi tartózkodásra, kizárólag a tranzitzónában lehetnek. Ennek célja szerinte a megelőzés, hogy az esetleges nemzetbiztonsági vagy terrorfenyegetettségi szempontból kockázatot jelentő személyeket kiszűrje.

Hangsúlyozta: ez az eljárás alkalmazható lesz a különleges bánásmódot igénylő személyekkel, például kiskorúakkal, betegekkel vagy mozgáskorlátozottakkal szemben, akiknek a nemzetközi és a hazai előírások szerinti elszállásolást és egészségügyi ellátást biztosítanak, míg a kísérő nélküli, 14 év alatti kiskorúakat továbbra is gyermekvédelmi intézményben helyezik el. Elmondta: aki nem kap menekültstátuszt annak az érkezési irányba el kell hagynia a tranzitzónát, valamint az illegális bevándorlót nemcsak a határtól számított 8 km-es sávon belül, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni a tranzitzónába. A javaslat szerint szabálysértést követ el, és elzárással sújtható az a menedékkérő, aki a  számára kötelező tartózkodási helyként kijelölt zónát engedély nélkül elhagyja. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat hozzájárul Magyarország és Európa szuverenitásának megvédéséhez és az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.


Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (j-b) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében 2017. február 21-én. Háttal Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese. (MTI Fotó: Illyés Tibor)


Fidesz: az új nemzeti politika egyik legfontosabb törvényjavaslatáról van szó

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az új nemzeti politika egyik legfontosabb törvényjavaslatáról van szó, amely az Európára és így Magyarországra nehezedő illegális bevándorlás megállítását, átpozícionálását szolgálja. A képviselő részletesen felidézte a 2015-ös és 2016-os eseményeket, a határzárak telepítését, a nemzeti konzultációt, a népszavazást és úgy vélte: jól látható, hogy Brüsszel nem mondott le arról, hogy nyugatról ide áttolják az illegális bevándorlókat. Hangsúlyozta: ezért mindenképpen változtatni kell a jogi környezeten. Hozzátette: a javaslat jogi alapja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése.


KDNP: Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa

Firtl Mátyás (KDNP) felszólalása során hangsúlyozta, hogy frakciójuk támogatja a törvénymódosítást. A kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a kormány határozott lépéseinek köszönhetően Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa. Magyarország tettekkel bizonyította, hogy az illegális bevándorlásoknak megálljt lehet és kell parancsolni, ahogy azt is, hogy a rend és a közbiztonság területén elért eredményeket a megfelelő eszközökkel meg lehet védeni – tette hozzá. Eközben több, a bevándorlást támogató országnak az illegális bevándorlással összefüggő események következményeivel kellett szembenézniük – hangsúlyozta.

A bevándorlás okozta nyomás az elkövetkező években sem fog megszűnni, ezért az ország biztonságának és a határoknak a védelme továbbra is kiemelt nemzetbiztonsági ügy – szögezte le a képviselő. Szavai szerint világosan különbséget kell tenni a törvénytisztelő módon érkező idegen és a törvényeket nem tisztelő migránsok között.

A terrortámadásokat, az erőszakot, a bűnözést, az etnikai és kulturális összetűzéseket távol kell tartani Magyarországtól – nyomatékosított.

A mostani módosítás a tranzitzónában lefolytatott eljárások szigorítására tesz javaslatot, a fizikai határvédelem mellett a jogi határzárat is erősíti – emelte ki. A javaslat azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ne tartózkodjanak ellenőrizetlen, bizonytalan státuszú emberek – szögezte le. Szavai szerint a nyitott táborok komoly biztonsági kockázatot jelentenek, ezért a kérelmezőknek a tranzitzónában kell megvárniuk kérelmük elbírálását.
 

Fidesz: a javaslat jelentősen csökkentheti az illegális migránsok okozta kockázatot 

A fideszes Vas Imre azt mondta: Európa biztonságára a legnagyobb veszélyt a migrációs válság és terrortámadások jelentik. Napjainkban a schengeni övezet eddigi legnagyobb válságát éli – mutatott rá, hozzátéve: itt az idő, hogy az unió vezetése megállítsa a migrációt és megvédje az embereket. Ugyanakkor amíg az unió vezetése nem tud megfelelő megoldást felmutatni, az csak nemzeti szinten születhet meg – hangoztatta. 

Kitért arra is, hogy ugrásszerűen nőtt a gyerekek és nők elleni erőszakos cselekmények száma azokban a városokban, ahol a migránsok megjelentek. Hangsúlyozta: szükséges a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása, hogy az illegális migránsokat ki lehessen utasítani.

A fideszes politikus rámutatott, hogy a törvényjavaslat újabb szigorításokat vezet be. Magyarország és magyar emberek biztonsága érdekében ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a menedékkérők az ország területén a szabályok kijátszásával szabadon mozoghassanak, növelve a biztonsági kockázatot és a terrorveszélyt – hangozatta Vas Imre, és úgy értékelt, hogy a javaslat jelentősen csökkenheti az illegális bevándorlók általi biztonsági kockázatot. 

Frakciótársa, Hörcsik Richárd arról beszélt, lassan két éve, hogy a migrációs válság meghatározza a mindennapokat és azokat az uniós napirendi pontokat, amelyeket tárgyalnak. A kihívással az unió nem tud mit kezdeni, megerősödött a dezintegráció folyamata, a szervezet történetének legnagyobb válságát éli át – mutatott rá.

Az elmúlt két évben számos javaslat született, ami nem igazán hozott megoldást a migrációs helyzet kezelésére – csatlakozott képviselőtársához. Hozzátette: a magyar megközelítés kezdetektől világos, egyértelmű, konzekvens volt; a fizikai és jogi határzár megerősítéséről szólt. Magyarország nem lehet átjáróház, külső biztonság nélkül nem lehet belső szabadság – fogalmazott a fideszes képviselő.

Kitért arra is, a menedékkérők sokszor nem várják meg az eljárás végét, nem együttműködőek a hatóságokkal és ismeretlen helyre távoznak, „felszívódnak”.


Fidesz: az ideiglenes táborok megszűnhetnek

Bányai Gábor (Fidesz) szerint több haszna lenne, ha a törvényről beszélnének. Szerinte a baloldali képviselőtársaiknak mai napig nincs fogalma arról, mi volt Magyarországon 2015-ben, mitől menekült meg az ország a határzárnak és a jogi intézkedéseknek köszönhetően. Úgy látta: a mai napig kommunikációs fogásnak tartják, amit kikér magának.

Ha a törvény hatályba lép, a táborok, amelyek ideiglenes jelleges nyíltak meg az ország több pontján, ki kell, hogy ürüljenek – közölte. Reagálva az LMP-társelnökének felszólalására azt mondta: ha Hunyadi János ismerte volna Hadházy Ákost, akkor a Száva és a Duna torkolatánál régen „belemerítette volna a kardját és kivégeztette volna”; aki így beszélt volna az ország védelméről a XVI. században, az nem érte volna meg a nándorfehérvári diadalt.
 

Belügyminisztérium: az előterjesztés csökkenti a veszélyt 

Van lehetőség az ország és az uniós polgárok megvédésére, a tárgyalt szabályok elfogadásával pedig csökken az emberekre leselkedő veszély – jelentette ki zárszavában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, aki közölte azt is: már nem kétséges, hogy összefüggés van a migráció és a terrorizmus között. 

Fontosnak nevezte, hogy már az Európai Unió határain kívül eldönthető legyen, ki a gazdasági bevándorló, és ki a valódi menekült.

Beszámolt a határvédelem jelenlegi fejlesztéseiről, a többi közt a manőverút építéséről, vagy arról, hogy a határvédelmi kerítést is annak hatékonyságát növelő eszközökkel szerelték fel. Javítják az ott szolgálók ellátását és előkészítették egy második kerítés építését is – tette hozzá.

A migránsokat azért engedte tovább Magyarország Nyugat-Európa irányába, mert meg kellett szüntetni az idegenrendészeti őrizetet - válaszolta az ellenzék felvetésére - a változtatás azonban új helyzetet teremthet ebben.  

A tranzitzónákról azt mondta: a javaslat lehetőséget teremt újak kijelölésére, egyelőre azonban a meglévők bővítésében gondolkodnak, bízva abban, hogy azok elegendőek lesznek.     

Közölte: Ausztria és Németország is belső határellenőrzést végez, így indokolt a külső schengeni határ megvédése. Hozzátette: az intézkedések válsághelyzetben alkalmazandóak. 

A letelepedési kötvényekkel kapcsolatos állításokra kijelentette: az igénylők négyes szűrőn mentek át, és a veszélyt jelentők kérelmét elutasították. 

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta. 


Az Európai Közösség és Tunézia közötti megállapodás

Miniszterelnökség: fontos cél egy jól működő kapcsolat Tunéziával 

A magyar és a tunéziai kapcsolatok szorosságáról, valamint az Európai Unió és a mediterrán ország közötti kiemelt partnerség fontosságáról beszélt expozéjában a Miniszterelnökség államtitkára. 

Csepreghy Nándor rámutatott: a megállapodáshoz készült jegyzőkönyv kihirdetésére Románia és Bulgária uniós csatlakozása miatt van szükség. 

Felelevenítette, hogy az unió hogyan támogatja Tunézia demokratikus átalakulását, különösen a 2011-es arab tavasz óta, és azt, hogy a kiemelt partnerségről 2014-ben állapodott meg a két fél, amelynek célja a politikai és gazdasági együttműködés, valamint a terrorizmus elleni közös küzdelem. Közölte azt is, hogy Tunézia külkereskedelmének 63 százaléka irányul az unióba. 

Magyarország schengeni tapasztalatai is értékesek lehetnek a tunéziai határőrizet számára – hangsúlyozta. 


Fidesz: sikeres az együttműködés

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint Magyarország alapvető érdeke, hogy Tunézia politikai és gazdasági stabilitása fennmaradjon, mert ha azt komoly fenyegetés érné, tovább nőne az Európára háruló bevándorlási nyomás. 

A politikus sikeresnek nevezte az unió és Tunézia együttműködését, hiszen Tunézia külkereskedelmi áruforgalmának hétharmadát az uniós országokkal folytatja. Hatékonynak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok is – tette hozzá.

Kormány: számos területen erősödhet az együttműködés Kanadával

Az Európai Unió és tagállamai valamint Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló vita során Csepreghy Nándor államtitkár ismertette az előterjesztést. Felszólalása során hangsúlyozta, hogy Kanada egyike az EU tíz stratégiai partnerének és egyben az európai közösség 12. legfontosabb kereskedelmi partnere. A megállapodás az együttműködést számos külpolitikai és ágazati szektorban erősíti meg – tette hozzá. Ezek közé sorolta a béke, a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a válságkezelés, az energia, a közlekedés, a kutatás-fejlesztés, az egészségügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területeit. Egyúttal fokozza az együttműködés olyan formáit, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az egyes tagállamokra illetve állampolgárokra, például a fiatalokat célzó oktatási és kulturális programok vagy a konzuli védelem területén – hangsúlyozta.

Az államtitkár külön kiemelte, hogy a most tárgyalt stratégiai partnerségi megállapodás nem ugyanaz, mint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA). Az előbbi a politikai és gazdasági együttműködés általános területeit  és elveit, míg az utóbbi a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok konkrét feltételeit szabályozza – ismertette a részleteket.

Az államtitkár a külkapcsolatokat elemezve arra is kitért, hogy Kanadában több mint 316 ezren vallják magukat magyar származásúnak.


Fidesz: ideje magasabb szintre emelni a kapcsolatokat

Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka is azt hangsúlyozta, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás és a CETA két, egymástól teljesen különálló egyezmény. A szerződő felek közötti szoros történelmi kötelékről és fokozatosan fejlődő kapcsolatokról beszélő képviselő kiemelte, hogy az EU és Kanada közötti stratégiai megállapodás tárgyalásai már 2011-ben megkezdődtek.

Arra is kitért, hogy a tárgyalt megállapodás mostani megállapodás keretjellegű egyezmény, ami megerősíti a szerződő felek közötti politikai kapcsolatot és számos területen magasabb szintre emeli az együttműködést. A megállapodás megfelelő keretet biztosít a kétoldalú és a multilaterális együttműködéseknek – tette hozzá.

Elérkezett az idő, hogy magasabb szintre emeljük a Kanadához fűződő kapcsolatokat – összegzett a képviselő, hozzátéve, 1956 után Kanada mintegy negyvenezer magyarnak adott otthont.


Épített környezet

Kormány: a 300 négyzetméter feletti épületeknél is elég lehet a bejelentési kötelezettség


Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány előterjesztését ismertetve expozéjában kifejtette: a meglévő rendelkezést két módon változtatnák meg: feladatátrendezést hajtanának végre, illetve lehetővé tennék, hogy a 300 négyzetmétert meghaladó lakóingatlanok építése és bővítése esetén is elegendő legyen a bejelentési kötelezettség. Emlékeztetett, hogy ezt a lehetőséget korábban a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében már engedélyezték abban az esetben, ha nem üzleti célú ingatlanról van szó. Az államtitkár szerint ezt a lehetőséget főleg vidéken, többgenerációs családi házak építésekor használhatják ki. Csepreghy Nándor elmondása szerint 2015-ben 12 ezer lakásépítési engedélyt nyújtottak be, 2016-ban már 21 ezret és ebből 12 ezer egyszerűsített bejelentés volt. Hangsúlyozta, minden más esetben, amikor nem a lakhatást segítő beruházásról van szó, továbbra is szigorú szabályoknak kell megfelelni, a beépítettségi szabály sem változik.

A vita

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka amellett, hogy elismételte az expozéban elhangzottakat, kiemelte, hogy 2017 az otthonteremtés éve is lesz.
Hollik István (KDNP) felszólalásában kiemelte, hogy egy egyszerű lakásbővítés is engedélyeztetéshez volt kötve akkor, ha a ház, amelyben az ingatlan volt, meghaladja a 300 négyzetméteres területet. Ezt a helyzetet segíti a javaslat azzal, hogy elfogadása esetén ebben az esetben nem kell engedélyt kérni.

Államtitkár zárszó

Csepreghy Nándor zárszavában azt mondta, a kormány feladata, hogy szabályokat alkosson. Abból indultak ki, hogy akikre ezek a szabályok vonatkoznak, nem az állam kijátszásában érdekeltek. Jelezte: a mérnöki és építészkamarával egyaránt konzultáltak, és nyitottak a módosító javaslatokra.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


Mezőgazdasági kárenyhítés

Bővül a mezőgazdasági kárenyhítés és a megelőzés köre


Az indítványt ismertető Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a Magyarországot is sújtó klímaváltozás hatásai kiemelten érintik a mezőgazdaságot. A kockázatok növekedése miatt veszélybe kerülhet a lakosság biztonságos élelmiszerellátása, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell a megelőzésre és a kockázatkezelésre helyezni – tette hozzá. Ennek szellemében jött létre 2012-ben a kétpilléres, agrárkárenyhítésből és a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásból álló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer – hangsúlyozta az államtitkár. A most javasolt főbb változtatásokat ismertetve az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer kiépítését említette az államtitkár. Arra is kitért, hogy a 15 százalékos üzemi szintű termelési értékcsökkenési limit komoly szűrőként funkcionál, mert az így a kifizethető kárenyhítő juttatások sokszor elmaradnak a termelők kárától. Emiatt az eddig használt üzemi szint helyett a károsodott növénykultúra szintjére tervezik levinni a 15 százalékos termelési értékcsökkenési limitet – közölte. Azt is javasolják, hogy bővítsék ki az aszálydefiníciót annak érdekében, hogy a nyári hősokk miatti károkat is kompenzálni lehessen – mondta végül az államtitkár.

A vita

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy jelenleg  olyan kétpilléres kockázatkezelő rendszer működik, amely európai szinten is jól vizsgázott. Az előterjesztés egyik célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítése az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszerrel – mondta a politikus. Az országos rendszer a tervek szerint 2018. májusában indul majd el – közölte.

Czerván György államtitkár a vita végén megköszönte a támogatást, és megállapította, hogy konszenzus van az alapvető célban a pártok között.

Napirend után

A felszólalást követően Jakab István levezető elnök lezárta az ülésnapot, a képviselők szerda reggel folytatják a munkát.