Egészségügyi és oktatási törvénymódosítások a napirenden

A kártérítési irányelv magyar jogba ültetését, illetve a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályokat is tartalmaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása, amelyet csütörtökön vitatott meg a Ház.

kdnp.hu – MTI

Táncművészeti életjáradék

Kormány: táncművészetivé alakulna át a balettművészeti életjáradék


Balog Zoltán – aki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Dunai Mónika fideszes képviselővel együtt nyújtotta be a javaslatot – elmondta: a módosítás szerint a 2011-ben létrehozott balettművészeti életjáradék táncművészeti életjáradékká alakulna, így a jövőben már nem csak a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál, hanem a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át magántáncosi vagy tánckari tevékenységet folytató táncművészek is kaphatnának életjáradékot.

Közölte: az életjáradék kiterjesztését a néptáncosokra a Magyar Táncművészek Szövetsége kezdeményezte. Hangsúlyozta: táncosok testét érintő fizikai megterhelés sportolókéhoz hasonló, ezért indokolt, hogy bizonyos kor elérése után életjáradékot kapjanak.

Elmondta: számításaik szerint legfeljebb négy embert érinthet évente a járadék kiterjesztése. Hangsúlyozta: a kormány különös figyelmet fordít azokra, akik a kultúrát fenntartják és újjáteremtik, a népi kultúra pedig fontos szerepet tölt be a magyar identitás megtartásában. Csoóri Sándort idézve hangsúlyozta: a magyar népi kultúra nélkül a 21. századi magyar identitás nem létezhet.


Államtitkár: a kormány támogatja a táncművészeti életjáradék kialakítását

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára jogosnak és igazságosnak tartotta az életjáradék kiterjesztését a néptáncosokra is, és jelezte, biztosított a kedvezmény költségvetési fedezete.

Emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a kormány ország stabilitása érdekében szabályozta a korkedvezményes nyugdíjak „túlburjánzását", ugyanakkor nemes gesztusként a balettművészek esetében kivételt tett, és létrehozta a balettművészeti életjáradékot.

Hangsúlyozta: a járadék nem jelent terhet a költségvetés számára, hiszen eddig is csak pár tucat művész élt a kedvezménnyel. Az államtitkár közölte: a kormány a népi kultúra megőrzése érdekében erősíteni kívánja a Hagyományok Háza pozícióit, ennek keretében 5,5 milliárd forintból felújítanák a Budai Vigadó épületét és a legmagasabb presztízsű intézmények sorába emelnék a hagyományok Házát.


Fidesz: indokolt a kiterjesztés

Dunai Mónika közölte, frakciója üdvözöl minden olyan előterjesztést, amely a művészeteket kiemelten kezeli, a művészek erkölcsi és anyagi megbecsültségét növeli. Közölte, támogatják a javaslatot és teljes mértékben indokoltnak tartják a balettművész járadék táncművészeti járadékká alakítását, kiterjesztését a három néptáncegyüttes, illetve az operettszínház tánckarának tagjaira.

Képviselői felszólalások

Simon Róbert (Fidesz) azt ismertette, mit jelent egy táncegyüttes esetében a nemzeti kategória. Emlékeztetett arra, ezt miniszteri rendelet szabályozza, néző- és előadásszámhoz is kötött.

Sneider Tamás (Jobbik) azt javasolta, hogy néhány további terület, tűzoltók, mentők esetében is adjanak kedvezményeket, mert jelenleg drákói szigorúságú a nyugdíjrendszer.


Államtitkár: szükséges és elégséges mértékű a bővítés

Hoppál Péter a felvetésekre válaszolva közölte, a kedvezmények bővítése a szükséges és elégséges mértéket üti meg. Hozzátette: a képzési idő beszámítása nagyon bonyolulttá tenné a rendszert, ezért nem javasolják.

Elmondta, azért nem a kormány nyújtotta be a javaslatot, mert a szükséges egyeztetések miatt nem tudták volna végigvinni ezen a parlamenti ülésszakon.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy létezik a nemzet művésze cím, amely több művészeti ág képviselőjének jelent elismerést.


Zárszó

Dunai Mónika a kedvezményes nyugdíjrendszerről azt mondta, a kormány felelősen átgondolta az akkori változtatást, abban a rendszerben nagyon sok igazságtalanság volt. Szerinte a társadalom, az érintettek többsége is egyetértett az eltörléssel, hiszen 2014-ben újraválasztották a Fidesz-KDNP-t.

Szólt arról, hogy a táncművészeti járadékot azok is megkaphatják, akik 2014-16 között igényelhették volna, így azzal számolnak, hogy 2017-től 18 emberrel bővül a jogosultak száma.


Versenyjog

A kártérítési irányelv magyar jogba ültetését, illetve a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályokat is tartalmaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása, amelyet csütörtökön vitatott meg a Ház.


Kormány: a kártérítési keresetek hatékonyságának növelése a cél

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, Magyarország eleget tegyen a versenyjogi kártérítési uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. Hozzátette: emellett az előterjesztés a vállalkozások terheit csökkentő, így bürokráciacsökkentést elősegítő fúziós szabályokat is tartalmaz.

Közölte, biztosítható az is, hogy a kártérítési keresetek a károsultak érdekeinek figyelembe vételével egy hatékony és mindenki számára elérhető igényérvényesítési eszközzé váljanak.

Az államtitkár az egyik legjelentősebb versenyjogi jogsértésnek a versenykorlátozó megállapodást, vagyis a kartellezést nevezte, amely vonatkozhat például piacfelosztásra, vagy ármegállapításra. A versenyjogi jogsértéssel kapcsolatos kártérítések uniós szabályozása azért indokolta – folytatta – , mert a nemzeti bíróságok lényeges szerepet játszanak a versenyjogi szabályok érvényesítésében, de a tagállami szabályok között jelentős különbségek voltak.

Ezek a különbségek hátrányosan befolyásolták a versenyt – mutatott rá.

Völner Pál a legfontosabb rendelkezések között említette, hogy a javaslat igen széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak legyen az közvetlen vagy közvetett vevő.

Hozzátette: megerősítik, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult.

A felperesek igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében lehetővé teszik a bíróságoknak, hogy elrendeljék saját, szigorú felügyeletük mellett, a felperes kérelmére, hogy az alperes köteles legyen meghatározott bizonyítékokat feltárni – mondta. Megjegyezte, ez a lehetőség az alperes számára is biztosított.

Az államtitkár szólt az engedékenységi programról és az egyességi eljárásokról, amelyek szerinte hozzájárulnak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések felderítéséhez. A módosítás az ezzel összefüggő dokumentumokat kizárja bizonyítékok közül, hogy ne veszélyeztessék ezen eljárások sikerességét – magyarázta.

Közölte, alapvető jelentőségű elem, hogy biztosítani kívánják, csak a felperesek által ténylegesen elszenvedett kárt kelljen az alperesnek megtérítenie. Kifejtette: lehetővé válik, hogy jogsértő arra hivatkozzon, hogy a vagyoni veszteséget a felperes továbbhárította a vevőire.

Völner Pál szólt arról is, megszüntetik a fúziós kérelmes eljárást, helyét átveszi az összefonódás-bejelentés. Ismertetése szerint a bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) haladéktalanul meg kell vizsgálnia, ha az alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódással nem csökken a verseny, akkor a hivatal nyolc napon belül elindítja a versenyfelügyeleti eljárást.

Ha a nyolcnapos határidőn belül a versenyhivatal nem intézkedik, akkor a fúzió végrehajtható, a bejelentés díját vissza kell fizetni - mutatott rá.

Hozzátette: az igazgatási szolgáltatási díjat a javaslat az összefonódás-bejelentésnél egymillió forintban határozza meg.

Völner Pál kitért arra, a hatályos szabályozás szerint egy összefonódás a GVH engedélyéig nem hajtható végre, ha a vállalatok együttes nettó árbevétele 15 milliárd forintot meghaladja, és van legalább két érintett, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Ez utóbbi küszöb a duplájára, egymilliárd forintra emelkedik a végrehajtási tilalommal is járó bejelentési kötelezettség esetében – mondta, megjegyezve, hogy ezzel az érintett vállalkozások adminisztratív terhei is csökkennek.

A visszaélések kiküszöbölése végett a GVH új jogokat is kap: a küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az ötmilliárd forintot és nem nyilvánvaló, a fúzió nem csökkenti a versenyt – részletezte. Erre példaként a kisebb árbevételű startupok tőkeerős vállalat általi felvásárlását említette.

Mint mondta, ezeket az összefonódásokat is be kell jelenteni, ugyanakkor a törvény nem tiltja a tranzakció végrehajtását, de nem zárja ki a versenyhivatal beavatkozását hat hónapon belül.

Az igazságügyi államtitkár azt mondta, az engedékenységi és egyességi eljárások eredményessége érdekében a javaslat azon vállalkozásoknak, amelyek a GVH előtt elismerik a jogsértést és lemondanak a bírósági jogorvoslatról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékos bírságcsökkentést biztosít. Viszonteladási árt tartalmazó, nem versenytársak közötti megállapodás esetén teljes bírságelengedésre is lesz lehetőség – közölte.


Fidesz: gyorsulnak és egyszerűsödnek a versenyhivatali eljárások

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, valamint az üzleti tisztesség követelményét betartó üzleti vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát.

Elmondta: a javaslat célja a kapcsolódó EU-s irányelv átültetése, valamint az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. Jelezte: a kormány bürokrácia csökkentő törekvéseihez illeszkedően a Gazdasági Versenyhivatal több éve törekszik a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos eljárásai lefolytatásához szükséges idő csökkentésére, és a folyamatok egyszerűsítésére.

A képviselő a módosítások közül kiemelte: a javaslat szerint az összefonódás kérelmezési rendszerről áttérnek az összefonódás bejelentési rendszerre, a fúziós kérelmes eljárás megszűnik. A bejelentés elbírálására legfeljebb 8 napos határidő áll rendelkezésre, és csökkennek az eljárási díjak is, így a bejelentés esetén a jelenlegi 4 millió forintos díj 1 millióra mérséklődik – tette hozzá.

Elmondta: a bejelentési küszöb 1 milliárd forintra emelkedne 500 millió forintról, valamint a javaslat a bejelentési küszöbszámok meghatározásánál az európai országok többségének gyakorlásához hasonlóan, azt irányozza elő, hogy a magyar vállalkozások esetén is csak a magyarországi forgalmat vegyék figyelembe, ne a világméretűt. Közölte: a módosítások érintik a versenyjogi kártérítési szabályokat, támogatják a peren kívüli megegyezést és erősítik a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát.


Kormány: fokozott szerepvállalásra volt szükség az energiapiacon

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára zárszavában az MSZP-s felvetésekre kijelentette: szükség volt a fokozott szerepvállalásra az energiaszektorban a fogyasztók védelme, a piac szabályozása és a rezsicsökkentés érdekében, ami szembeáll a korábbi privatizációs gyakorlattal.

Az államtitkár versenyhivatali eljárásokról szólva közölte: nem 15, hanem már 5 milliárd forintos értékhatárnál mód nyílik arra. Visszautasította a stratégiai megállapodásokat ért vádakat is, jelezve: az együttműködések semmi olyat nem tartalmaznak, ami korlátozná a versenyt.

Völner Pál a pénzintézetek vizsgálatával összefüggésben pedig azt mondta: megtörtént az elszámoltatás és az adósok visszakapták az alaptalanul elvett összegeket.


Jogi segítségnyújtás

A parlament csütörtökön lefolytatta a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának vitáját.

Völner: csökken a bürokrácia

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában az eljárások egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését nevezte a négy területen változtató javaslat céljának. Példaként hozta, hogy a polgári perrendtartásban a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt megindított perben megszűnik a párhuzamosság, vagy a végrehajtási perben döntenek az érvénytelenségről, vagy a később indított per felfüggeszthető lesz az első jogerős elbírálásáig.

Beszámolt arról is, hogy kiegészítik az elektronikus okiratkezelés szabályait és rögzítik az adatok megőrzésének módját, továbbá egyszerűsítik az elektronikus kapcsolattartást. Módosítják a jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket is annak érdekében, hogy ne üresedjen ki ez a forma, továbbá megállapítják a minimumszabályokat a bűncselekmények áldozatainak jogi támogatására vonatkozóan.

Völner Pál tájékoztatása szerint a javaslat tartalmazza azt is, hogy az érdi járásbíróság létrehozásának határidejét egy évvel meghosszabbítják, így az 2019. január 1-jén állhat fel. Ezzel párhuzamosan a környéki járásbíróságok illetékességi területét is megváltoztatják – tette hozzá.


Fidesz: szükségesek a módosítások

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka szükségesnek ítélte a módosításban szereplő rendelkezéseket és üdvözölte az elektronikus kapcsolattartás szabályainak korrigálását.

Fontosnak nevezte, hogy az érvénytelenségre alapított végrehajtásnál helye lesz a korlátozásnak a megszüntetés iránti pereknél.

A kormánypárti politikus kiemelte azt is, hogy a jogi segítségnyújtás ügyeit jelenleg a kormányhivatalok, a jövőben a járási hivatalok bírálják el hatósági eljárásban, amelyben a formáról és a mértékről is döntenek, szociális rászorultság szerint. Egyetértett a jogi segítségnyújtás névjegyzékét érintő javaslattal is, arra hivatkozva, hogy az idősebb korosztály gyakran a technikai feltételek híján nem tart elektronikusan kapcsolatot, miközben a rendszer kiüresedhet.

Kitért arra is, hogy a bírósági végrehajtási eljárásban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is tájékoztatni kell a mezők és erdőterületek becsértékéről, s ezzel értékelése szerint elkerülhetők lesznek a visszaélések azzal, hogy irreálisan magas forgalmi értéket állapítanak meg.


A KDNP támogatja a javaslatot

Rubovszky György (KDNP) elöljáróban leszögezte, hogy frakciója támogatja az indítvány elfogadását.


Rubovszky György, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (Fotó: KDNP)

A kereszténydemokrata képviselő a jogi segítségnyújtásról beszélve felidézte, hogy 1970 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Szavai szerint az ő korosztálya már nagyon nehezen tanulja meg az elektronikus eljárásokat, az idősebb ügyvédek kétharmada ezért nem is foglalkozik társasági joggal.

Az elektronikus eljárás egyfelől indokolt, mert az igazságszolgáltatás gyorsítását szolgálja - közölte. Eközben viszont létezik egy olyan ügyvédi réteg, akik a mai igényekhez mérten „fapados módon" dolgoznak, ők ezért egyre kevesebb lehetőséget kapnak hivatásuk gyakorlására – mondta.

A vezérszónok támogatta, hogy csak 2018. január 1-jén állítsák fel az érdi járásbíróságot, de egyúttal azt javasolta, hogy a Pest Megyei Közigazgatási Bíróság ne a fővárosban, hanem Érden legyen.


Kormány: a pártfogó ügyvéd csak a peres eljárásokban vesz részt

Az általános vita lezárása után Völner Pál azt mondta, az elkövetkezendő egy évben a kiegészítő jogszabályok rendszerét is kialakítják a polgári perrendtartáson belül. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pártfogó ügyvéd csak a peres eljárásokban vesz részt. A nem peres eljárásokban is létezik jogi segítségnyújtás, de ott azért nem említik meg külön, mert a segítségnyújtó nem pártfogó ügyvédként szerepel – tette hozzá.


Civil szervezetek, cégek nyilvántartása

Kormány: egyszerűsödik a civil szervezetek és egyesületek bejegyzése


A javaslatot ismertető Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni, az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései viszont azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás nehézkes és hosszadalmas, ami veszélyezteti az alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását.


Kiemelte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásai során a bíróságok jogértelmezése sokszor nem egységes, ezért gyakran kiszámíthatatlan, hogy milyen döntés születik a kérelmek ügyében. A nyilvántartási eljárások során az ügyész részvétele is nehezíti az ügyintézést, mert az ügyész kvázi ellenérdekű félként viselkedik az eljárás során – mondta.

A javaslat egyik célja azt biztosítani, hogy a civil szervezetek egyesületek, alapítványok bejegyzésében és változáskérelmeinek elbírálásában csökkenjen az ügyész szerepe. Emellett az eljárás menetét és időigényét is kiszámíthatóvá kell tenni, miközben garantálni akarják, hogy a szervezet döntéseinek nyilvántartási bejegyzése ne szenvedjen indokolatlan késedelmet – ismertette az indítványt.

A javaslat több ponton módosítja és gyorsítja a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokat, miközben bővül a használható mintaokiratok száma – tette hozzá.

Fontos elemnek nevezte, hogy az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben.

Az eljárás ésszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése is – közölte az államtitkár. A bíróság csak egyszer kérhet hiánypótlást, ebben a végzésben a kérelmek összes hibáját meg kell jelölni – hangsúlyozta.

Azt is leszögezte, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel és a bíróságok törvényességi felügyeleti jogköre kellő garanciát biztosít a magánjogi alapokon létrejövő szervezetek esetében, ezért megszüntetik az egyesületek, civil szervezetek feletti általános ügyészségi törvényességi ellenőrzést.


Fidesz: a javaslat a racionalizálást szolgálja

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka elvitathatatlannak nevezte a civil közösségek és a lokálpatriotizmus fontosságát, ezért tarthatatlannak ítélte, hogy egy-egy alapítvány létrehozása időigényes. A jogszabály-módosítás fő céljaként határozta meg, hogy észszerű időn belül, hatékonyan menjenek végbe a bejegyzési, illetve változás-bejegyzési folyamatok és egyszerűsödjön az állami kontroll.

A kormánypárti politikus szerint racionális, hogy a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálja, s tovább gyorsítja a folyamatot, hogy ha a bíróság egy éven belül nem dönt, akkor a törvény erejénél fogva jegyzik be a szervezeteket. Üdvözölte azt is, hogy szélesebb körben határoznak meg mintaokiratokat, amelyek megkönnyítik az alapítványok életét.

Megjegyezte: a jogban járatlanok számára nehézséget okoz, hogy mit kell alapszabályban rögzíteni, a javaslat ezeket a kérdéseket is szabályozza és mintát kínál az egyesületek számára.

Vas Imre a Jobbik számára rossz hírként minősítette, hogy továbbra is feloszlathatnak olyan szervezeteket, amelyet a hatalom erőszakos megszerzésére alakulnak, sértik mások jogait, bűncselekmények elkövetésére hívnak fel vagy az állam saját hatáskörein belül ellátható közfeladat átvételére irányulnak.


KDNP: indokolt a gyorsítás

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka indokoltnak nevezte az eljárások felgyorsítását és azt kérte, hogy folytassák a terület egyszerűsítését. Mint mondta, az automatikus bejegyzés helyett a bíróságokat kellene arra sarkallni, hogy gyorsabban végezzék a munkájukat, mert ha a törvény erejénél fogja jegyeznek be szervezeteket, akkor „zöldségek" kerülhetnek be a nyilvántartásba, s ez kerülendő.


Kormány: szükségesek a szankciók

Völner Pál zárszavában azzal indokolta a bírságolás lehetőségét, hogy annak híján a bíróság eszköztelen lenne. Így viszont mérlegelhet, figyelembe veheti a szervezet méretét és anyagi lehetőségeit – magyarázta, hozzátéve, egy országos nagy szervezetnél kevés az ötezer forintos bírság. Hozzátette, hogy a jogorvoslat lehetősége itt is nyitva áll.

A KDNP felvetésére pedig azt felelte az államtitkár, hogy csak a minta alapján készített alapszabály esetén fordulhat elő a törvény ereje általi bejegyzés, a többiben nem. A törvény tartalmazza a garanciális elemeket – mondta.


Egészségügy

Államtitkár: a jó államot szolgálják a módosítások


Ónódi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a nyár folyamán fontos megállapodásokat kötöttek a kamarákkal és érdekvédelmi szervezetekkel, így november 1-től a szakdolgozóknak négy ütemben 3 év alatt emelkedik a fizetése, így a ciklus végére megduplázódik a bérük. Hozzátette: az orvosok bére pedig most novembertől 107 ezer forinttal emelkedik, jövő novemberben pedig újabb 100 ezerrel. Mint mondta, idén több mint 21 milliárd, jövőre pedig több mint 80 milliárd áll rendelkezésre a béremelésre.

Szerinte a munkabéremeléssel megteremtődik az a „munkabéke", ami ahhoz kell, hogy az egészségügyi fejlesztések békés háttérrel valósuljanak meg.   

A 11 jogszabályt módosító „salátatörvény" újításai közül kiemelte: a jó állam megvalósítását, az állampolgárokról való gondoskodást szolgálja, hogy a jövőben megtérítik a korai fejlesztésben részt vevő családok utazási terheit, valamint az ombudsman kérésére szabályozzák a leletkiadást, hogy a betegek minden intézményben ugyanazzal az eljárással találkozzanak. Ismertetése szerint szintén a betegek védelmét szolgálja, hogy kivont gyógyszert helyettesítő új termékek azonnal megkaphassák a gyógyszertámogatást. Szerinte szintén a jó államot szolgálja, hogy szektorsemleges lesz az egészségfejlesztési irodák finanszírozásra, a nemdohányzók védelme érdekében pedig a miniszter határozhatja meg, hogy milyen hatósági díjat lehessen szedni a forgalmazási engedély fenntartásáért.

Közölte: a javaslat az állampolgárok védelme érdekében néhány hatósági funkciót megerősít, így például erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei és az OEP is új jogosítványokat kap az elmúlt időszak gyógyszerekkel kapcsolatos „manipulálásai" miatt. Elmondta: a javaslat szerint a kollektív szerződés nemcsak az állami intézményekre terjedne ki, hanem mindenkire, aki az e-alapból szolgáltatást végez.


Fidesz: előmutató, szakmai javaslatról van szó

Molnár Ágnes, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvénycsomag számos területet érint és előremutató, szakmai változtatásokat tartalmaz. Hangsúlyozta: Magyarországon ma olyan kormányzat van, amely törődik az egészségüggyel, szembe tud nézni a problémákkal és tudatos koncepcióval rendelkezik. A 2010 óta megvalósult kormányzati intézkedések közül kiemelte: növekedett a háziorvosi és védőnői finanszírozás, mintegy 500 milliárd forintnyi fejlesztési valósult meg, többlépcsős béremelési program indult el, csökkentek a várólisták, valamint a kabinet sikeresen stabilizálta a gyógyszerellátás rendszerét, és jelentős lépéseket tett a dohányzás visszaszorítása érdekében.

Ugyanakkor jelezte: az ellátórendszerben időről-időre szükség van szakmai változtatásokra.  A képviselő részletesen ismertette a törvényjavaslat módosításait, amelyek közül kiemelte például, hogy a tisztifőorvos lehetőséget kap arra, hogy országos szinten egységes intézkedéseket rendeljen el járványveszély esetén. Emellett méltatta az elektronikus egészségügyi szolgáltatások bevezetését, a leletkiadás egyszerűsítését és a dohányzás visszaszorítása érdekében tett újabb lépéseket.


Államtitkár: könnyebben kezelhetőek lesznek a leletek

Ónodi-Szűcs Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva közölte: az új rendszer bevezetését követően formalizáltabb lesz a leletkiadás, a leleteket pedig könnyebben kezelhetik a háziorvosok és a betegek.

Az államtitkár korainak és kevésnek minősítette a nemdohányzók védelmével összefüggő tanulmányokat, mint mondta, a szakma szerint 10 éves távlatban lehet vizsgálni a hatásokat.

Az OMSZ-t érintő kérdésre pedig azt mondta: minden megy a maga útján, december 11-én kell megnevezni a szervezet új vezetőjét.


Államtitkár: a kormány folyamatosan emeli a béreket

Az egészségügyi államtitkár zárszavában hangsúlyozta: 96 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték egy hosszú tárgyalást követően, kialakult a „munkabéke". Azt kérte az MSZP-től, hogy rövid távú politikai érdekek mentén ne akarja azt szétverni. Hozzátette, hogy a kormány jövőre több mint 100 milliárd forintot fog költeni bérekre.

Tévesnek nevezte, hogy a kormány bárkinek elvonta volna az ösztöndíját, a bérekről szólva pedig jelezte: jövőre csak az e-alapban 170 milliárd forint szerepel és ezen felül még van 40 milliárd forint saját forrás, vagyis a fél százalékos GDP-arányos emelés ennél kevesebb lenne.


Oktatási törvények

Az oktatási tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. A Fidesz támogatásáról biztosította a javaslatot.

Palkovics: már november 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok

Már november 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok, mint központi költségvetési szervek – mondta Palkovics László, oktatási államtitkár csütörtökön az Országgyűlésben.

Az államtitkár az oktatású tárgyú törvények változásait ismertetve expozéjában kiemelte: a korábbi, január 1-i határidő helyett már november 30-tól megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakulása, 58 tankerületi központra történő szétválása, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani. Az okok között említette még a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó, az ebbe a körbe tartozó feladatok, az azokat ellátó személyek és tárgyi eszközök biztonságos átvételét is.

Az egyenlő bánásmód érvényre juttatása, az iskolai szegregáció megelőzése és felszámolása érdekében kulcsfontosságú, hogy az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek azok az esetek, amikor az iskolai körzethatárok megállapítása a kormányhivatal és a tankerületi központ szintjén nem volt sikeres – hangsúlyozta az államtitkár.

Kitért arra is, hogy pontosítják a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokat a tanköteles tanulók jogainak érvényre juttatása, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az iskolából való kizárás alkalmazása esetén az új intézményben történő mielőbbi elhelyezése érdekében.

Az alapvető jogok biztosának korábbi ajánlása szerint az intézményi tanácsban megvalósul a nemzetiségi önkormányzati delegált részvétele is, ha az intézmény nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot lát el. A módosítást a biztos üdvözölte és a nemzetiségi szószólók is egyetértenek vele.

A tankötelezettség teljesítése érdekében egyértelműsítik, hogy a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermekek csak egy hazai iskolában vagy egy Magyarországon engedélyezett, Magyarországon működő külföldi vagy nemzetközi iskolában teljesíthetik a tankötelezettségüket. Nem lehetséges az, hogy Magyarországon el nem ismert, külföldön működő iskolával vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel magántanulói jogviszonyban, távoktatásban tanuljon, illetve végezzen nem ellenőrizhető tevékenységet egy tanköteles gyermek. Ennek megakadályozása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Megteremtik az összhangot a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel, oly módon, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó kiskorúak nemcsak a Magyarországon hatályos tankötelezettségi korhatárig – 16 éves korig – hanem 18 éves korig vehetnek részt a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett ingyenesen a köznevelésben.

A pedagógus-munkakörben történő alkalmazás képesítési feltételeit is bővítik – jelezte.

A nemzeti felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban kiemelte: az a cél, hogy a megváltozott szabályok biztosítsák a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének egységes - a fenntartó által elismert önköltségen alapuló – finanszírozását már a 2017/2018-as tanévtől. E támogatási rendben az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé válnak – jelezte Palkovics László.

Az oktatási államtitkár kitért arra is: a törvénytervezet 2017. február 1-jétől az állami felsőoktatási intézmények közé sorolja a Magyar Táncművészeti Egyetemet, és átvezeti a javaslat a Kodolányi János Főiskola székhelyének Székesfehérvárról Orosházára való áthelyezését is.

A doktori képzés esetén indokolt az alap- és mesterképzési szakokra irányadó minimális óraszámtól kevesebb óraszám (legalább 40 tanóra) megállapítása, a képzés sajátosságaira tekintettel – rögzítette.

Kitért arra, hogy a felsőoktatási törvény a hallgató támogatási idejét szabályozó szakaszai meghatározzák, hogy egy személy főszabály szerint tizenkét – speciális esetben tizennégy – féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A törvényjavaslat – a hallgatónak a fogyatékosságára tekintettel biztosítható – négy félévvel hosszabb támogatási időre vonatkozó rendelkezést teszi a gyakorlatban alkalmazhatóbbá.


Fidesz: igen a javaslatra

Vinnai Győző, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, az előterjesztés a gyakorlati életre reagál, számos technikai módosítást tartalmaz, és joghézagot szüntet meg. A törvénymódosítás célja: a színvonalas oktatáshoz való hozzáférés biztosítása minden tanköteles gyermek számára. Fontos célként jelölte még meg a hatékony és jobb működés elérését, hogy életszerű legyen az oktatás működése. A törvénymódosítás érint a köznevelés és felsőoktatás mellet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is.

A tankerületek megalakulásának előrehozatalára azért van szükség, hogy a működés még biztonságosabb legyen, és a fenntartóváltás zökkenőmentesen valósulhasson meg. Az új rendszerben gyorsabbak lehetnek a kifizetések, s a megszűnő adósságállomány reményeik szerint nem termelődik újra – közölte. 

Kitért arra, hogy fontos a kiegészítő nemzetiségi nyelv oktatásának és intézménytípusnak a megjelenítése jogszabályi szinten, az iskolai körzethatárokra vonatkozó passzus pedig a hátrányos helyzetű gyermek javát szolgálja, a szegregációt csökkenheti.

A felsőoktatás területén lényeges elemnek nevezte a támogatások megújítását, kitért az alaptevékenység egységes szemléletű finanszírozására, s arra is, hogy az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé válnak.

A Fidesz támogatja a javaslatot – jelezte.


KDNP: a hiányokra reagál a javaslat

Hoffmann Rózsa, korábbi köznevelési államtitkár a KDNP vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a javaslat az időközben bekövetkezett változások "visszhangját" tartalmazza és reagál a hiányosságokra. Visszautasította az előtte felszólaló Hiller István kritikáit, szerinte ez a javaslat nem a kudarcos oktatáspolitika korrekciójának kezdete.

Fontosnak nevezete a nem magyar tanulók – ezek között kiemelte migráns gyerekeket – iskoláztatásának biztosítását, szerinte ezt a részt "jó érzéssel" olvashatják a képviselők, mint ahogy azt a passzust is, amely a magántanulói státusszal kapcsolatos szabályokat rendezi.

Kiemelte még a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás bevezetését, és a kritikákra reagálva közölte: bár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) voltak hiányosságai, amelyet forráshiány is nehezített, most „csendben" vannak az érintettek, és szerinte nem tízezrek mentek az utcára demonstrálni.

Hoffmann Rózsa jelezte továbbá: a felsőoktatásban is olyan változásokat vezetnek be, amelyeket az „idő produkált".


Fidesz: szükség van az 58 központra

Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy a módosító javaslat a nemzeti köznevelésről, a közszolgálati tisztviselőkről és az oktatás szabályozásáról szóló törvényeket érinti.

A tankerületi központokat már november végén létre akarják hozni, annak érdekében, hogy a Klik 58 tankerületi központra váljon szét és a fenntartóváltást biztonsággal végre lehessen hajtani – közölte.

A politikus a fontosabb elemeket vázolva újdonságnak nevezte a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatást, mint alapfeladatot, és az ilyen tevékenységét végző iskolák megjelenését a törvényben.