Főként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogáról vitáztak a képviselők kedden a parlamentben a negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó törvénycsomag vitájának folytatásában.

Az ügyáthelyezésekről vitáztak a képviselők

A jobbikos Staudt Gábor azt emelte ki: fennáll a veszélye, hogy ha egy bizonyos ügycsoporthoz tartozó ügyeket áthelyeznek egy kevésbé leterhelt, azonos szintű bíróságra, akkor a korábbi helyzet megfordul, és az addig túlterhelt bíróságon – a folyamatban lévő ügyek lezárásával – munka nélkül maradnak az adott ügyszakban ítélkező bírák.

Szalay Péter (Fidesz) arról beszélt, társadalmi elvárás az évekig húzódó ügyek gyors lezárása, szerinte ez indokolja az OBH elnökének ügyáthelyezési jogát. Hangsúlyozta azonban, hogy új bíróság kijelölését az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke, valamint a legfőbb ügyész kezdeményezheti a bírósági hivatal elnökénél. Véleménye szerint a kormány által kezdeményezett módosítási javaslatok reagálnak az „elvakult, Magyarország elleni támadásokra”, így azok csillapodhatnak.

Schiffer András, az LMP független képviselőként tevékenykedő elnöke, pártja javaslatát ismertette az ügyáthelyezésekkel kapcsolatban. Azt kezdeményezik, az ügyáthelyezés lehetősége legfeljebb fél évig tartson, és csak akkor, ha a bíróságon az adott ügyszakban a munkateher legalább 40 százalékkal meghaladja az országos átlagot.

Fontosnak tartotta azt is, hogy a bírósági hivatal elnöke csak az új bíróság kijelölése után érkező ügyeket helyezhesse át. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a törvényes bíróhoz való jog az 1870-es évek óta a jogrendszer része.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár előrelépésnek nevezte, hogy immáron Schiffer András is lát okot az ügyáthelyezések engedélyezésére, amit – jegyezte meg – épp a bírák kezdeményeztek. Jelezte, a kormány nyitott arra, hogy ennek szabályait tökéletesítsék. Ugyanakkor azt is mondta: az eddigi tapasztalat alapján ritka, hogy az ügyfelek tiltakoznának az ügyek áthelyezése ellen.

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: az ügyek gyorsítása helyes cél, ez és a bírói munkateher arányosítása azonban nemcsak az ügyek áthelyezésével érhető el, hanem olyan megoldásokkal – például a bírói státusok átcsoportosításával is –, amelyek nem sértik a garanciális szabályokat.

A képviselők a javaslatcsomag más elemeit is megemlítették felszólalásaikban. Staudt Gábor helyeselte, hogy az alkotmányjogi panasz kezdeményezéséhez nem lesz szükséges jogi képviselő. Javasolta azonban, hogy emellett a rászorulóknak az állam biztosítson ingyenes jogsegélyt.

Schiffer András nehezményezte, hogy a negyedik alkotmánymódosítás alaptörvényi szintre emelte az „elkúrtukadót”, vagyis azt, hogy ha egy bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz, akkor e célra külön hozzájárulást kell megállapítani. Jelezte ugyanakkor, hogy ennek részletszabályaival máig adós a kormánytöbbség.

Balczó Zoltán levezető elnök ezután arra kérte Schiffer Andrást, tartózkodjon az olyan kifejezések használatától, amelyek egy zárt frakcióülésen vagy egy romkocsmában folyó alkotmányjogi diskurzusban elfogadhatók ugyan, de a parlamenthez méltatlanok.

A levezető elnök az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A parlament jövő hétfőn, várhatóan kétnapos üléssel folytatja a munkát.

Folytatódott a Viviane Reding uniós biztos Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés tárgyalása kedden a parlamentben.

Tobin-ügy - Képviselői felszólalások

A Tobin-üggyel kapcsolatban az elsőként felszólaló Gruber Attila (Fidesz) hangsúlyozta, tartoznak annyival az elhunyt áldozatok emlékének, hogy nem használják fel az ügyet belpolitikai csatározásokra, politikai haszonszerzésre. Hozzátette: Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért és alapvető jogokért felelős biztos több korábbi, ebben az ügyben tett kijelentése reakciót igényel. Szerinte a parlament előtt fekvő javaslat hasznos, mert „helyre teszi” a magyar igazságszolgáltatás megítélését és megfelelő választ ad a vádakra.

Szanyi Tibor (MSZP) szerint viszont az ügy nem a parlament kompetenciája. Szerinte az eddigi diplomáciai vitát most „a pártpolitikai bozótharc” szintjére vitték le, ami méltatlan az Országgyűléshez. Mint mondta, a kormány diplomáciai szorítóban van, és úgy akar ebből kikerülni, hogy politikai haszonszerzésre használja fel az elgázolt gyermekek halálát, és a kormány „Európa-ellenes szabadságharcának” igazolásaként tekint a Tobin-ügyre.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független Vadai Ágnes úgy vélte, a kormány nem tudja elviselni Viviane Reding egyéb ügyekben megfogalmazott kritikáit, ezért a parlamentben „álszent, visszataszító” módon, két gyermek emlékét meggyalázva „ekézik” a biztost. Szerinte ez nem európai politika, hanem ostobaság.

A független Szilágyi Péter, a Párbeszéd Magyarországért tagja azt mondta: egyetértenek azzal, hogy a bűnelkövetőnek le kell ülniük büntetésüket, és elfogadhatatlan, hogy ez a Tobin-ügyben még nem történt meg. Hozzátette azonban, érthetetlen, mit keres ez a kérdés az Országgyűlés előtt. Szerinte a kormánynak diplomáciai válaszokat kellett volna adnia Reding sérelmezhető nyilatkozataira, és nem a közigazgatási tárca sajtóosztályaként kellene kezelnie az Országgyűlést.

A fideszes Szalay Péter azt mondta: a szabadság, biztonság és igazságosság jelszavával fémjelzett Európai Unióban nem fordulhatna elő, hogy egy Tobinhoz hasonló elkövető nem tölti le a büntetését. Azt mondta: „a külföldön tevékenykedő úgynevezett magyarokat zsigeri gyűlölet vezeti a magyarság ellen”, ezért minden olyan törvény esetében, amely a magyar érdekeket védi, azt állítják, Magyarországon nincs demokrácia. Szavai szerint az Európai Parlamentben ülő magyar szocialista képviselők sokat tesznek az ország hírnevének lerontásáért.

Szalay Péter azt is közölte: Reding komoly politikai ambíciókat táplál, a kemény politikus képét pedig a Tobin-üggyel erősítette, nyilatkozataiból azonban hiányzik az objektivitás. Hozzátette: tovább kell menni az ország nemzeti felemelkedésének útján, ami szokatlan az unióban, és véget kell vetni annak a szocialista-liberális gyakorlatnak, hogy az ország szervilisen eltűri, hogy más országok megalázzák.

Felszólalását több kritikus hozzászólás követte. Szilágyi Péter közölte, senkinek nincs joga arra, hogy bárki magyarságát elvitassa.

Józsa István (MSZP) is bírálta Szalay Pétert, szerinte amit elmondott, ellenkezik az uniós alapértékekkel. Úgy fogalmazott: a külföldi ellenállás azt mutatja, hogy a kormány rosszul képviseli az ország érdekét, de „vannak csatlósai a szélsőjobb, vagy radikális nemzeti oldalon, akiknek a szellemi szintjük a neonáci szint környékén megállt”. Kijelentését követően az elnöklő Lezsák Sándor megvonta a szót a képviselőtől, amiért méltatlan szavakkal illetett egy parlamenti pártot, és közölte azt is, a napirendi keretek között már nem ad szót a szocialista képviselőnek.

Később a jobbikos Staudt Gábor nem tudta elkezdeni felszólalását, mert Józsa István folyamatos tapssal zavarta meg, ezért Lezsák Sándor kétperces technikai szünetet rendelt el.

A szünet után Staudt Gábor azt mondta: az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, ezért pártja kételyét fogalmazza meg az unió demokratikus voltával kapcsolatban. Szerinte az ír hatóságok sem jártak el úgy, ahogy az elvárható lett volna, és nem elfogadható a védekezésük.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált: a Tobin-ügy független a politikától, a két gyermeket elgázoló ír állampolgár kiadatását a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán is kezdeményezte, az ítélet jogosságát senki sem vonta kétségbe, és a magyar kormányok diplomáciai lépéseket is tettek annak érdekében, hogy az ír férfi megkezdje büntetését. Viviane Reding viszont nem lépett fel ezért, sőt ellene szólalt fel, megértően nyilatkozott arról, hogy az ítéletet ne hajtsák végre - mondta az államtitkár, hozzátéve: a kormány ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért készített jelentés az ügyben.

A levezető elnök lezárt az általános vitát.

A földalappal kapcsolatos előterjesztés általános vitája után Viviane Reding, az Európai Bizottság biztosának Tobin-üggyel kapcsolatos eljárását kifogásoló kormányzati jelentés és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat tárgyalását kezdte meg az Országgyűlés.

Vágó Gábor: „narancsos Döbrögikhez” kerülhetnek földek

Vágó Gábor LMP-s független képviselő arról beszélt, hogy ha most a javaslatnak megfelelően egy-két-három hektáros földterületeket pályáztatás nélkül osztanak ki, akkor megvan a kockázata annak, hogy ez ismét a „naracsos Döbrögikhez” kerül majd.

Budai Gyula államtitkár viszont azt mondta: három hektárral nem lehet spekulálni. Jelezte azt is, hogy a kormány nem a nagybirtokosok, hanem a helyben élő gazdák kérésének megfelelően hozta az Országgyűlés elé a javaslatot.

Budai Gyula megjegyezte azt is: ő már akkor is a gazdák szemébe nézett, amikor Vágó Gábor a „pesti aszfaltot koptatta”. A független képviselő viszont úgy reagált, ezzel „mellélőtt” az államtitkár, mert ő gyerekkorának java részét gyümölcsösökben töltötte, személyes kapcsolata van a gazdákkal.

Az MSZP garanciális elemek bevezetése mellett támogatja a javaslatot

Göndör István azt mondta: az MSZP-frakció támogatja, hogy egyről három hektárra emeljék azt a mértéket, amit versenyeztetés nélkül lehet majd megkapni. Ezzel együtt szerintük garanciális elemek kellenek a javaslatba.

A Jobbik a földnyilvántartást hiányolja

Nyikos László, jobbikos képviselő a teljes földnyilvántartást hiányolta és azt kifogásolta, hogy sem a szaktárca, sem a földalap nem tudja egyértelműen ma sem, hogy mekkora földterülettel gazdálkodik. Úgy vélte: meg kellene várni a nemzeti földalap éves beszámolóját, és csak ezt követően kellene tárgyalni ezt a törvényjavaslatot. Frakciótársa, a Kiss Sándor aggályosnak tartotta, hogy az egy és három hektár közötti földterületeket eladják és nem haszonbérletbe adják.

Budai Gyula államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: parlagon álló területekről van szó, amelyeket több millió forintba kerül rendbe tenni. Szerinte ez nem történne meg, ha csak haszonbérletbe adják őket, viszont a tulajdonosnak érdeke lesz megművelni.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

Rétvári: a kormány elfogadhatatlannak tartja Viviane Reding fellépését a Tobin-ügyben

A magyar kormány teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között – mondta Rétvári Bence kedden a parlamentben. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a biztos Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés kapcsán elmondott expozéjában kifejtette: az a közvetlen összefüggés, amit Viviane Reding megteremteni igyekszik a Magyarország által tett – és a biztos értelmezésében az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező – lépések és az ír bíróság döntése között, aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, amelyeket a bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene.

Kitért arra, a „szabadság, biztonság, igazságosság” térségeként jellemzett Európai Unióban elfogadhatatlan, hogy valaki elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit amiatt, hogy valamely tagállam nem megfelelőn alkalmazza belső jogában az Európai Unióban elfogadott jogszabályokat. Az pedig még inkább elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa igazolhatónak tartja az elítélt személy állampolgársága szerinti európai uniós tagállam uniós alapelvet sértő eljárását, pusztán a tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján.

Rögzítette azt is: az ír hatóságok – beleértve az ír bíróságokat és az ír igazságügyi minisztériumot is – a Tobin-üggyel kapcsolatban egyszer sem kérdőjelezték meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Amint a jelentésből is kitűnik, Francis Ciaran Tobin Magyarországra történő átadásának elmaradása végső soron az ír nemzeti jogalkotási hibájára eredeztethető vissza – jegyezte meg Rétvári Bence.

A parlamenti államtitkár hozzátette: Viviane Reding ez üggyel kapcsolatos és a magyar bíróság függetlenségét megkérdőjelező nyilatkozata megalapozatlan és súlyos előítéletet fogalmaz meg Magyarországgal kapcsolatosan. A biztos asszony nem tett alapjogi biztosi feladatából eredő olyan lépést az ügy megoldása érdekében, amely azt célozta volna, hogy uniós tagállamok között az uniós jog kerüljön alkalmazásra és megszűnjön az az elfogadhatatlan állapot, hogy ítéletek egymásközti elismerése csorbát szenved, és bűncselekmény büntetlenül marad. A Tobin-ügy általános európai uniós alapelvet – az ítéletek kölcsönös elismerésének az elvét – is sérti egyben.

A statisztikai törvény általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, majd áttért a nemzeti földalapról és az erdőgazdálkodásról szóló törvények módosításának vitájára.

Jobbik: gyengülhet Magyarország érdekérvényesítő képessége

A jobbikos Staudt Gábor a statisztikáról szóló törvény módosításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal statisztikailag Magyarország elveszít több százezer magyar állampolgárt, akik Nyugat-Európában élnek és vállalnak munkát. Szerinte ezzel gyengülni fog Magyarország érdekérvényesítő képessége, hiszen ezek az emberek az uniós döntéshozatali eljárásokban például Angliát erősítik majd.

A fideszes Turi-Kovács Béla viszont úgy vélte: ha európai uniós adatgyűjtés történik, az a mi érdekeinket is szolgálja.

A jobbikos Kiss Sándor pedig azt kifogásolta, hogy a javaslat szerint csak a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön megszületett gyermekeit figyeli a statisztika, az apákat viszont kiveszik ebből a körből.

A kereszténydemokrata Aradszki András szerint az előterjesztés a valóságból indul ki, és egyebek között azt célozza, hogy a migrációs népmozgások adatait is kezelni tudja. Mint mondta, a jelenleg hatályos szabályozás szerint a különleges statisztikai adatokat anonim módon lehet felhasználni, ez kiterjed a népmozgalmi adatokra is.

Rétvári: a kormányzat egyeztetett a javaslatról

Rétvári  Bence, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányzat az előterjesztésről egyeztetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, de az nem tett észrevételeket. Közölte azt is: a javaslat lehetővé teszi, hogy az Eurostat számára szolgáltatott adatok már nem becslésen, hanem pontos számokon alapulnak.

Az ülés vezetője az általános vitát lezárta. 

Nemzeti földalap, erdőgazdálkodás - Budai: pályázat nélkül eladhatók lesznek a 3 hektárnál kisebb területek

A nemzeti földalapkezelő árverés és pályáztatás nélkül értékesítheti a három hektárnál kisebb földterületeket, ezt eddig csak egy hektár alatti területekkel tehette meg – mondta a földalap és az erdőgazdálkodás szabályozását módosító előterjesztést ismertetve Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Budai Gyula szerint ez akár a zöldségkertészettel vagy más ágazattal foglalkozó, kisebb termelők számára is növelheti a versenyképességet. Ezen területek hasznosítása gyakran megoldatlan – mutatott rá az államtitkár, aki fontosnak nevezte, hogy az adásvételi szerződések közérdekből nyilvánossá válnak a megkötésüket követően.

Beszámolt arról is, hogy az egymillió forintnál értékesebb földterületek értékesítéséről a Birtokpolitikai Tanács dönt.
Az előterjesztés nem teszi lehetővé a haszonbérleti szerződések automatikus meghosszabbítását, azokat pályáztatni kell - számolt be az előterjesztés újabb eleméről Budai Gyula, aki szerint ez kizárja az olyan „trükközéseket”, amelyek keretében 2009-ben akár 15 évvel is meghosszabbították egyes nagygazdaságok földhasználati jogosultságát. 

Fontosnak nevezte azt a rendelkezést is, amely egységesíti a földalapról és az erdőtörvényről szóló jogszabályok erdőkre vonatkozó előírásait.  Az osztatlan közös tulajdonban álló erdők esetében is pontosabb szabályok lépnek életbe, olyan esetekre, amelyekben az állam is rendelkezik tulajdonrésszel – mondta az államtitkár.

Patay Vilmos (Fidesz) felidézte azokat az aggályokat, amelyek  szerint helyben az eddig lehetséges egyhektáros terület versenyeztetés nélküli értékesítése is vitákat válthatott ki, és azt mondta: ezzel szemben garanciát jelent, hogy az értékesebb földterületek esetéséről az öttagú Birtokpolitikai Tanács dönt.

Lengyel Szilvia (független) az LMP álláspontját ismertetve ennek ellenére nem látta biztosítottnak, hogy a helyben élők kapják meg a földrészleteket. Aggályát fejezte ki, hogy a kis földterületek szerzése lehetőséget nyit a későbbiekben nagyobbak megszerzésére is, az elővásárlási jog érvényesítése által. Szerinte káros most eladni ezeket a földeket, egy évvel a moratórium lejárta előtt, ezzel saját birtokpolitikai súlyát csökkenti az állam. A képviselő a helyi földbizottságok ellenőrzése alá helyezné a földek értékesítését.

Suhajda Krisztián (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy már három hektáros terület is árverés vagy pályázat nélkül értékesíthető. Ki és milyen alapon fog dönteni az értékesítésről – fogalmazta meg kérdését a politikus. Szerinte a magyar föld a jövő generációjának alapja, ezért inkább az állami földek gyarapodását látnák, nem az értékesítését.

A fideszes Turi-Kovács Béla (Fidesz) szükségesnek tartotta az értékesítés egyszerűsítését. Bár szerinte nem kockázatmentes az eladásnak ez a módja, nem is felelősség nélküli, előírás szerint zajlik, így – mint mondta – nem lát kockázatot. A szabadon értékesíthető terület méretének további növelésére is lehetőséget lát, ha régóta parlagon heverő területről van szó. Fontosnak tartotta, hogy az értékesítés nyilvánosan történjen, és a politikus az önkormányzat számára is biztosítaná a földszerzés lehetőségét.

Vágó Gábor (független) szerint kirajzolódik annak trendje, hogy a kormányzat új földbirtokosi osztály létrehozására törekszik, amelyben „saját oligarchái” kapnak helyet. Szerinte az NFA működésének egésze felveti a felelősség kérdését. Példát hozott arra, hogy az állami kisebb földterületeket nem a helyi gazdák, hanem a „Döbrögik” kapják, és azt mondta, mindez nem kockázatokból, hanem rendszerhibákból fakad.  „Egyre kevesebbek kezében van egyre több föld, a kormány pedig nem megállítja a folyamatot, hanem rátesz egy lapáttal” – bírálta a kormány földpolitikáját a képviselő.

Elsősorban a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti a statisztikáról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés – mondta a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a javaslat kedden megkezdődött általános vitájában az Országgyűlésben.

Rétvári: a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti a javaslat

Elsősorban a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti a statisztikáról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés – mondta a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a javaslat kedden megkezdődött általános vitájában az Országgyűlésben.

Rétvári Bence expozéjában elmondta, a népmozgalmi statisztika egyik legfontosabb célja a népességszám meghatározása, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képezi az alapját a Magyarország uniós szavazati aránya megállapításának.

Rétvári Bence szavai szerint az uniós szabályozás alapján a szokásos lakóhellyel rendelkező népesség definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatot szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén lévő lakóhelyükön éltek vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapig ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól.

Az előírásnak megfelelő sokaság összeállításához azon népmozgalmi eseményeknek az adatgyűjtését szükséges országhatáron kívülre is kiterjeszteni, amelyek a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. Jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések csak a Magyarország területén történt népmozgalmi eseményekre terjednek ki – jelezte.

Az átláthatóság javítása, az egyszerűsítési szándék indokolja, hogy egyes népmozgalmi adatok felsorolása helyett a törvény csak az adatgyűjtés adatköreit sorolja fel – tért át egy másik változásra az államtitkár. Hozzátette: az adatkörök adattartalmát a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletei részletezik, míg az egyes adathelyek, kérdések a statisztikai kérdőíveken szerepelnek.
A törvényjavaslat egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét is – ismertette Rétvári Bence.

Fidesz: szükséges a demográfiai statisztikák harmonizációja is

Papcsák Ferenc jeles statisztikusokat említette majd arról beszélt, fontos, hogy a népességadatokat az unió döntéshozatalával összhangba hozzák. A módosítás ugyanakkor nem csak uniós adatszolgáltatás miatt vált szükségessé, hanem itthoni szempontok is indokolttá tették. Kiemelte: szükséges a demográfiai statisztikák harmonizációja, és kitért a KSH közhatalmi szerepének erősítésére is. Szólt még arról, hogy a törvényjavaslat módosítja, illetve pontosítja a statisztika feladatát és célját. Fontos, hogy a statisztika valósághű legyen, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról, változásairól – emelte ki a kormánypárti politikus.

MSZP: a KSH közhatalmi jellegének megjelentetése nem elfogadható

Lamperth Mónika azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat az uniós adatszolgáltatásnak való megfelelést szolgálja, illetve a hazai törvények, jogszabályok változása miatt vált szükségessé. Ez önmagában helyes – állapította meg, ugyanakkor az ellenzéki politikus a módosításban megjelenő, KSH-ra vonatkozó közhatalmi jelleget nem tartotta elfogadhatónak. Nincs semmilyen eligazítás, hogy a KSH milyen tevékenységét tekintenék közhatalmi jellegűnek - fogalmazott, és leszögezte: nem tekinthető közhatalmi tevékenységnek az, amit a KSH ellát. Miért akarják ezt a passzust beemelni, rendeletalkotási jogot akarnak adni a KSH-nak? – tette fel a kérdést.

Nem világos az sem, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés miért terjed ki lakcímekre, ennek az adatnak a kezelése szerinte nem igazolható. Nem világos az sem, az adatok törlésére miért van szükség maximumra nyolc napra – jegyezte meg, és jelezte módosító indítványokat nyújt be.

Jobbik: ripsz-ropsz összeállított módosítás került az Országgyűlés

Z.Kárpát Dániel azt mondta, őt nem zavarja a közhatalmi jelleg, de az igen, hogy már harmadszor hangzott el, amit beterjesztett a kormány az az uniós szabályozás miatt, egy ripsz-ropsz összeállított módosítás. Kitért arra is, hogy a népszámlálási adatoknál a KSH nem tud választ adni a konkrét népességfogyás okaira, illetve arra sem, hol tapasztalhatók kivándorlási tendenciák. A teljes statisztikai rendszer óriási hiányosságokkal bír, nem derülnek ki adatok a fentiek mellett az egészségügyhöz, az iskolához való hozzáférésről sem, valamint a kivándoroltak hazatérési szándékai sem ismertek.

Szél Bernadett: miért nem lehet megvárni az uniós rendelet megszületését?

Az LMP-hez tartozó független képviselő szerint, kérdés miért kell ezt a szabályozást most elfogadni, mire ez a nagy sietség, és miért nem lehet megvárni az uniós szabályt, a vonatkozó rendelet ugyanis még nem született meg. Szerinte a siralmas népesedési adatokat akarja a kormány statisztikai eszközökkel javítani, ma ugyanis egyre kevesebb gyermek születik és emellett egyre többen hagyják el az országot.

A bíróságok és az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos garanciális szabályokat foglal magába az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvényjavaslat érdemi része - mondta parlamenti expozéjában az igazságügyi tárca államtitkára. A kormányoldal támogatta, az ellenzék bírálta a javaslatot a kedden megkezdődött vitában.

Répássy: garanciális szabályokat tartalmaz az előterjesztés

A bíróságok és az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos garanciális szabályokat foglal magába az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvényjavaslat érdemi része – mondta parlamenti expozéjában az igazságügyi tárca államtitkára.

Répássy Róbert ismertette: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csak az Országos Bírói Tanács egyetértésével dönthet ügyáthelyezésről, az eljáró bíróság kijelöléséről. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok módosítása új eljárásokat határoz meg az alaptörvény előzetes és utólagos kontrollja számára – tette hozzá.

Fidesz: a javaslat garanciális biztosítékokat épít a rendszerbe

Cser-Palkovics András, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a bíróságokat, illetve az Alkotmánybíróság eljárását illetően garanciális biztosítékokat épít a rendszerbe, ezért a Fidesz-frakció támogatja azt.

Az ügyek áthelyezésével kapcsolatban utalt a holland példára, ahol az igazságügyért felelős miniszternek van lehetősége ügyeket áthelyezni, ezzel szemben a Magyarországon az OBH elnöke csak az Országos Bírói Tanács egyetértésével dönthet ügyáthelyezésről. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: reméli, hogy a Velencei Bizottság nem alkalmaz majd kettős mércét, és vizsgálata során ezt is mérlegelni fogja.

Úgy vélte, ez a kérdés is meg fogja járni a nemzetközi fórumokat, mert lesznek olyanok, akik elviszik oda. Hozzátette: egyetért a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás véleményével, miszerint a Velencei Bizottságot „rejtélyes kezek igazgatják” az alaptörvény vonatkozásában.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely azt mondta: a javaslattal az MSZP számára elfogadhatatlan politikai szándékot kíván a kormány kodifikálni. Kijelentette, az MSZP nem támogatja a javaslatot, ahogyan az alaptörvény negyedik módosítását sem szavazták meg.

Az ellenzéki képviselő kritikát fogalmazott meg az OBH elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatban. Azt mondta, a törvény továbbra is kimondja, hogy az OBH-elnöknek joga van más bíróságot kijelölni, és bár ehhez a OBT egyetértésére van szükség, ez nem ugyanaz, mintha az elnöktől ténylegesen elvették volna az ügyáthelyezés lehetőségét.

Szerinte nem állja meg a helyét az a kormányzati érvelés, miszerint az ügyek áthelyezésére egyes bíróságok leterheltsége miatt van szükség, ugyanis éppen azok az ügytípusok nem áthelyezhetők – például a móri mészárláshoz vagy a Baumag-ügyhöz hasonló perek –, amelyek a bírósági leterheltséget okozzák. Önöket az motiválta, hogy az önöknek tetsző politikai ügyeket át lehessen tenni – fogalmazott a kormányoldalhoz fordulva Bárándy Gergely, aki szerint egyszerűbb lett volna, ha a kormányoldal a büntetőeljárás-jogban bevezeti a politikai ügyek kategóriáját, és azt mondja ki a javaslatban, hogy ezek a az ügyek lesznek áthelyezhetők.

A fideszes vezérszónok szavaira reagálva arra is kitért: az ellenzéknek semmi köze nincsen ahhoz, ha a Velencei Bizottság esetleg elmarasztalja Magyarországot az alkotmánymódosítás miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság a negyedik alaptörvény módosítást nem az MSZP, hanem Martonyi János külügyminiszter kérésére vizsgálja.

A KDNP szükségesnek tartja a változtatásokat 

Vejkey Imre (KDNP) elmondta: szükségessé vált az eljáró bíróság kijelöléséről szóló szabályok átfogó módosítása, és az is, hogy ne egyedi eseteket, hanem ügycsoportokat lehessen más bírósághoz irányítani. Hangsúlyozta, mindez a bírósági kiegyensúlyozott terhelését és a gyorsabb eljárásokat biztosítja.

A képviselő üdvözölte, hogy az alapvető jogok biztosa, valamint a legfőbb ügyész is kezdeményezhet alkotmánybírósági kontrollt, és azt is, hogy nem kötelező a jogi képviselet biztosítása az alkotmányjogi panaszok esetében.

Ugyancsak egyetértett a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére vonatkozó korábbi szabályozás visszaállításával. Beszámolt arról is, hogy a médiatörvényt a politikai reklámok szabályozása miatt módosítják.

A Jobbik nem szavazza meg az előterjesztést

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel pártja már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen. A képviselő azt mondta: az előterjesztés nem ad választ a bíróságok működésének egyik legnagyobb hibájára, az ügyek elhúzódására. Hozzátette: nem tartja egészségesnek az ügyáthelyezést, és úgy fogalmazott, nem szerencsés, ha ez a lehetőség egy bírósági vezető kezébe kerül.

Azzal egyetértett, hogy csak ügycsoportokat lehessen áthelyezni, bírálta azonban azokat az ügycsoportokat, amelyeket nevesít a törvény. Mint mondta, polgári jogi ügyekben a 400 millió forintot meghaladó perértékű esetekről szól az előterjesztés, ami azért kifogásolható, mert vidéki kisebb bíróságoknak szerinte nincs gyakorlatuk ilyen ügyekben.

Azt is bírálta, hogy büntetőügyekben a komplex gazdasági bűncselekmények vagy a testi sértések esetében nincs mód áthelyezésre, holott ezekben vár a társadalom minél gyorsabb eljárást. A képviselő elszámoltatást sürgetett és közölte azt is: szeretné, ha teljes körűvé válna a rendszerváltás.

Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán elnapolta, azt az ülésnap végén folytatják a képviselők.

A holokauszt magyar áldozatainak emléknapjára emlékezett az Országgyűlés a keddi ülésnap elején. Napirend előtt az MSZP az Élet menetéről, a KDNP a 90 éve elhunyt Giesswein Sándor keresztényszocialista politikusról, a Fidesz Bajnai Gordonról beszélt, a Jobbik pedig kémiai kasztráció bevezetését javasolta a nemi erőszakot elkövetőknél.

Megemlékezés a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából
  

Az elnöklő Jakab István felidézte, hogy 69 évvel ezelőtt 1944-ben ezen napon kezdődött a magyarországi zsidóság gettóba zárása, az elkövetkezendő egy év alatt pedig közel 600 ezer magyarországi zsidó, roma és politikai üldözött esett a tervszerű népirtás áldozatává, többségük az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét. Hozzátette: a zsidótörvények bevezetésével ugyanakkor már évekkel korábban megkezdődött azok  kirekesztése a társadalomból, akik az évszázadok során békésen együtt dolgoztak a nemzet felemelkedése érdekében.

Kijelentette: a 21. századi modern Magyarországon évszázadokkal a felvilágosodás után, még mindig harcolni kell a sötét gondolatok ellen. Megengedhetetlennek nevezte a haláltáborok létének megkérdőjelezését egy olyan országban, ahol még ma is sok túlélő viseli a testén és a lelkében a megkülönböztető jelzést.

Hangsúlyozta: a jövő nemzedékeit úgy óvhatjuk meg a háború borzalmaitól, ha felfedjük előttük a múlt történéseit és figyelmeztetjük őket, mi vezethet egy világméretű társadalmi katasztrófához. „Fel kell ismerniük a fasizmus hétköznapi arcát is, amely beférkőzhet mindennapjainkba, a kis közösségekbe és alulról mérgezi, mételyezi a társadalmi rendet, a demokratikus értékeket” – fogalmazott Jakab István. Hozzátette, az ilyen eszmék könnyen találnak otthonra a nehéz sorsú, a perifériára szorult emberek lelkében.

A KDNP Giesswein Sándorra emlékezett

A KDNP-s Pálffy István 90 éve elhunyt Giesswein Sándor pápai prelátusra, keresztényszocialista politikusra, országgyűlési képviselőre emlékezett. Felidézte, hogy Giesswein Sándor szerint a társadalmi béke megteremtésének alapja az igazságosság, és úgy folytatta: ezen az alapon áll a mostani Fidesz-kormány politikája is, amikor a bankok megadóztatásáról vagy a rezsicsökkentésről van szó.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában méltatta Giesswein Sándor munkásságát.   

A Jobbik kémiai kasztráció bevezetését javasolja a nemi erőszakot elkövetők ellen

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő a kémiai kasztráció bevezetését javasolta a nemi erőszak elkövetőivel szemben. Úgy vélte, egyre több aberrált bűnelkövető jelenik meg a társadalomban, ezért itt az ideje, hogy sokkal keményebb módszereket alkalmazzanak velük szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kémiai kasztrálás lehetősége többek között Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Izraelben, Lengyelországban, Svájcban és az Egyesült Államokban is létezik, Németországban és Csehországban pedig még a műtéti kasztráció lehetősége is adott.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában azzal érvelt, hogy a hamarosan hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) kellően szigorú a szexuális bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új Btk. önálló fejezetben szabályozza újra ezt a témát és súlyosabb büntetési tételeket tartalmaz.

MSZP: a demokratáknak együtt kell fellépni a gyűlölet ellen!

Steiner Pál MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a vasárnapi Élet menetére több tízezer embert várnak, most tizenegyedik alkalommal emlékeznek majd azokra, akiknek először jogait, majd vagyonát vették el, később pedig a méltóságukat és életüket is.

Hangsúlyozta: a demokratáknak együtt kell fellépni azokkal szemben, akik újra fel akarják használni a gyűlöletet és a kirekesztést alantas politikai szándékaik megvalósítása érdekében. Az újfasiszta motoros provokáció és kormánytagok listázásának szándéka azt bizonyítja, hogy van ok a közös fellépésre - mondta, közös és oszthatatlan felelősségnek nevezve, hogy a fiatalok olyan nevelést kapjanak, ami alapján elutasítják a rasszizmust. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy minden magyar fiatal tanulmányai során jusson el az auschwitzi emlékmúzeumba.

Fónagy János államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Élet menete jól bizonyítja, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége átérzi ennek a tragédiának az iszonyatát, politikai hovatartozására és vallására tekintet nélkül. Az államtitkár arra kért minden, a magyar nemzeti zsidó-keresztény kultúrkör értékeit fontosnak tartó embert és az Országgyűlés tagjait is, hogy minél többen vegyenek részt a meneten.

Fidesz: Bajnai eltörölné a rezsicsökkentést

Kocsis Máté fideszes képviselő azt mondta, hogy Bajnai Gordon kormányra kerülése esetén paktumot kötne a bankokkal, növelné az középosztály terheit, és eltörölné a rezsicsökkentést, amit egy interjúban a volt miniszterelnök szélhámosságnak nevezett. Szerinte viszont az a szélhámosság, amit Gyurcsány és Bajnai műveltek 2010 előtt. A Gyurcsány-Bajnai-kormány két kézzel asszisztált ahhoz, hogy a külföldi szolgáltatók 1040 milliárd színtiszta profitot vigyenek ki az országból - hangoztatta.

Fónagy János közlése szerint a kormány 3,8 millió magyar háztartás rezsijét csökkentette az elmúlt hónapokban, míg a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok ugyanezen rezsiköltségeket 15 alkalommal emelték.