A kereszténydemokraták frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta: nemcsak Magyarország számára fontos a keresztényüldözéssel szembeni fellépés, az erre való figyelemfelhívás. Olyan felelőssége van a világ országainak, amiből nem maradhatunk ki. Az első lépés természetesen az, hogy feltárjuk a valóságot, a második, hogy kifejezzük együttérzésünket. De tovább kell lépnünk, a nemzetközi segítségnyújtásban is részt kell vennünk. Olyan felelőssége van a világ országainak, amiből nem maradhatunk ki!
kdnp.hu - Bartha Szabó József
HARRACH PÉTER (KDNP): - Tisztelt Ház! A parlament elfogadni készül egy határozatot, amely a keresztényüldözés, a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról szól. Kérdés az, hogy mi történik ott, mi közünk van nekünk ehhez, és miért elsősorban a keresztények támogatásáról van szó? Hogy mi közünk van hozzá, az nyilvánvaló: két okból is. Egyrészt az önvédelem szempontjából, hiszen többször elmondtuk, hogy a migránsáradat megfékezésének legjobb eszköze, ha a kibocsátó országokban segítünk megfelelő életkörülményeket teremteni, rendet és békét biztosítani. Másrészt viszont nyilvánvaló, hogy olyan események történtek, amit nem tűrhet el a világ közvéleménye.
- Mik ezek? Gyilkos merényletek! Hogy csak kettőt idézzek: Tunéziában a kivégzett 22 egyiptomi kopt keresztényre gondolok vagy a kenyai garissai egyetemen megölt 147 keresztény egyetemi hallgatóra. Emlékszünk a felmérésekre: 2014-ben a hitük miatt kivégzett keresztények száma 4344 volt, egy évvel később ez már 7100-ra növekedett. 2400 templomot és más épületet romboltak le, gyújtottak fel, az élő keresztény közösségeket elüldözik hazájukból, és ha a statisztikai adatokat tovább nézzük, azt látjuk, hogy a hitük miatt üldözött ötből négy keresztény. Tehát arra a kérdésre, hogy miért pont a keresztények, az egyik válasz az, hogy ők a legsérülékenyebb közösség, és mégiscsak hozzánk, a keresztény kultúrából kinőtt európaiakhoz közel állnak az etnikailag lehet, hogy különböző, de kulturális hasonlóságot mutató közösségek.
- Vannak olyan iszlám országok, ahol a kereszténytelenítés meghirdetett program: hazájukból elűzés vagy a kiirtás. Az is felmerülhet bennünk, hogy vajon miért ilyen távoli országokban gondolkodunk? Erre részben már választ adtam, az önvédelem szempontja miatt, másrészt pedig egyetemes felelősségünk miatt is, hiszen a mi felelősségünk nyilván elsősorban azokra terjed ki, akik hozzánk közel állnak, de az egyetemes felelősség minden ember iránt kötelez minket.
- Mit tehetünk? Az első lépés természetesen az, hogy feltárjuk a valóságot, a második, hogy kifejezzük együttérzésünket, humanitárius segítséget nyújtunk. Itt meg kell említenünk: a magyar kormány megtette kötelességét, hiszen iskola- és kórházépítéshez is hozzájárult, hogy ezzel a megfelelő életkörülményeket biztosítsa abban az országban, ahol ezeket a közösségeket gyengítették vagy üldözték. De tovább kell lépnünk, a nemzetközi segítségnyújtásban is részt kell vennünk. Olyan felelőssége van a világ országainak, amiből nem maradhatunk ki. A segítségnyújtásnak természetesen első eszköze a katonai segítség, hiszen a béketeremtésnek ez feltétele. Tudjuk azt, hogy a magyar kormány és a magyar hadsereg részt vesz ebben az akcióban. A második a különböző gazdasági segítségek és természetesen azok az eszközök, amelyeket mi általában humanitárius segítségnek nevezünk.
- Tisztelt Ház! Érdemes arra is figyelmet fordítanunk, hogy ahol keresztényüldözés van, ott segítséget kell nyújtanunk, de a figyelmünket nem kerülheti el az a keresztényellenes, bár nem üldözött magatartás sem, ami sok esetben Európában is fellelhető. Gondoljunk csak arra, hogy a keresztény szimbólumokat sok helyen éppen a muszlimok érzékenysége miatt betiltották.
Van tehát szerepe a magyar parlamentnek is egy világod álláspontot kifejező határozat elfogadásával!
