Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Káosz a támogatáselőlegek kifizetésénél?

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Október 18-án ez volt a vezető hírt, idézem: „Megkezdődött az új területalapú támogatás előlegének folyósítása pénteken a gazdák számára. A kifizetéseket Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter indította el ünnepélyesen egy törteli mintagazdaságban, sajtótájékoztató keretében, és elindult a nemzeti tejtámogatás előlegének kifizetése is. A miniszter az eseményen kiemelte: Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amelyek élnek az akár 70 százalékos előlegfizetés lehetőségével, a mérték eddig maximum 50 százalék volt. A tárcavezető hangsúlyozta: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően az előlegfizetés kiszámíthatóan és megbízhatóan érkezik meg a gazdákhoz.”

– Államtitkár úr, a gazdák nem ezt tapasztalják. Tömeges a panasz, áll a kifizetés. Ez különösen a tejtermelőket sújtja, hiszen abban a gazdálkodási kategóriában eddig senki nem kapott egy fillért sem. Azért is nagy gond ez, mert ez az első előlegfizetés, ami az új szabályok szerint történne. A szakma rendszerhibáról beszél, az MVH senkinek nem ad felvilágosítást. Minden aggódó véleményt ‑ többek között a miniszteri meghallgatáson is ‑ azzal szereltek le, hogy soha nem látott támogatások érkeznek a napokban a termelőkhöz. A hír, úgy tűnik, igaz, mert támogatást egyelőre szinte senki sem látott. A kérdéseim a következők:

– Mekkora összeg vár kifizetésre?

– Ebből egy hónap alatt mennyit sikerült teljesíteni?

– Igaz-e, hogy 1200 hektár felett, ahol a tejtermelők döntő része van, egyetlen kifizetés - sem történt?

– Ki ezért a felelős, államtitkár úr?

***

CZERVÁN GYÖRGY, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Szeretném arról tájékoztatni a képviselő urat, hogy az MVH október 16-ától több jogcímen ténylegesen és diszkriminációmentesen megkezdte a gazdálkodók részére az előlegek utalását. Az EU azon tagállamai közül, amelyek egyáltalán folyósítanak most előleget, mi fizetünk a legtöbb, összesen nyolc jogcímen előleget. Az MVH első lépésben a SAPS, a zöldítés, a nemzeti tejtámogatás előzetes kifizetését kezdte meg, ezt követték a juhágazat és a tejhasznú szarvasmarha tartói részére teljesített előlegfizetések.

– Felhívom a képviselő úr figyelmét arra is, hogy  Az előlegkifizetések összege november végéig még emelkedni fog, összesen mintegy 130 milliárd forint kifizetésével számolunk. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az előlegfizetés csak ott lehetséges, ahol annak jogszabályi feltételei teljesültek. Amennyiben nem így járnánk el, az súlyos uniós szankciókat eredményezhetne.

– Képviselő Úr! A tárca fokozott figyelmet fordít a tejtermelő gazdaságok támogatására. A tejtermelő gazdaságok abszolút prioritást élveznek, amit alátámaszt, hogy a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartási támogatás keretében 2235 ügyfél ‑ az összes kérelmező 77 százaléka ‑ már kapott 11,3 milliárd forint értékű támogatást, függetlenül attól, hogy hány hektár termőföldet használ. A 2014. évi 28,9 milliárd forint helyett 2015-ben mintegy 50 milliárd forintnyi támogatás jut a tejtermelőknek, ami tejkilogrammra vetítve egész Európában a legmagasabb érték, és az önök kormányzása alatt csak álmodhattak volna ilyenről az érintettek.

A törvénynél fontosabb az ügyészség ízlése?

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Polt Péter legfőbb ügyész úr egy hónapja itt a parlamentben elismerte, hogy a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény megítélésekor az ügyészség a Szent Koronára vonatkozó esetekben eddig tévesen értelmezte és nem megfelelően alkalmazta a törvényt. Idézem akkori mondatait: „Igen, nemcsak a parlamentben elhelyezett Szent Korona élvez védelmet, tehát ez most már egyértelmű gyakorlat, de volt egy elvi bizonytalanság. De az elvi kérdés teljesen egyértelmű, hogy általános védelem alatt áll a Szent Korona is.”  Az ügyészség ennek alapján téves értelmezés révén utasította el a Jobbik Playersroom üzletlánc ellen tett feljelentését, amely a Szent Koronát gyalázó és sértő pólót árult. Ezért újabb beadványt készítettünk, amelyben Polt Péter szavaira is hivatkozva kértük az ügyészséget, hogy vizsgálja felül az akkori döntését, és rendelje el a nyomozást az ügyben.

– Azóta megérkezett az ügyészség válasza a beadványunkra. Ebből kiderül, hogy a legfőbb ügyész szavaival ellentétben az ügyészség álláspontja mit sem változott, hiszen leírják, hogy bár valóban tévesen értelmezték eddig a törvényt, de az ügyészség szerint az ábrázolásban nem túlzón és nem durván becsmérlik a Szent Koronát, ezért nem rendelik el a nyomozást. Magyarán az, hogy a Szent Koronát párducmintás, félrecsapott baseballsapkaként jelenítik meg, az ügyészség szerint nem sértő, nem durva és nem túlzó nemzetijelkép-gyalázás. Egyáltalán nem értem, mi az, hogy túlzó vagy durva? Ha valaki megsértette a nemzeti jelképet, akkor megsértette, vagy mostantól az ügyészség ízlése dönt az ilyen ügyekben, és nem a törvény betűi? Az indoklás egy másik felháborító része így szól: „A nyomozás elrendelésére nem ad kellő alapot, hogy a feljelentésben megjelölt ábrázolás a társadalom egyes csoportjainak érzékenységét sérti.”

– Tehát az ügyészség szerint a törvényi védelem alatt álló nemzeti jelképünk megsértése csak a társadalom egyes csoportjainak érzékenységét sérti, vagyis a magyarokét?

– Tehát önök szerint a magyar társadalomban a magyarok már csak „egyes csoportként”, vagyis kisebbségként vannak jelen?

– Vajon akkor is így döntenének, ha hazánk kisebbségeinek jelképeiről lenne szó? 

***

BELOVICS ERVIN, legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő Úr! Először is arról szeretném tájékoztatni, hogy az ízlés fogalma az ügyészség tevékenysége szempontjából teljességgel indifferens, az ügyészség számára relevanciával kizárólag a törvényi rendelkezések bírnak. A nemzeti jelképeket oltalmazó törvényi tényállás szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza.

– Az új büntető törvénykönyv hatálybalépése után valóban kialakult egy elvi bizonytalanság, azonban az ügyészség már következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy nem csak a Szent Korona, hanem annak képi megjelenítése is tárgya lehet a szóban forgó bűncselekménynek. Tekintettel arra, hogy a képviselő úr által feljelentett ügyben verbális elkövetés nem fordult elő, az ügyészségnek tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a konkrét magatartás gyalázásként értékelhető-e. Ilyennek tekintendő minden, a nemzeti jelképeket súlyosan sértő, becsmérlő tevékenység. Abban a kérdésben, hogy konkrétan milyen magatartások minősülnek ilyennek, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti jelkép megsértését a törvény a köznyugalom elleni bűncselekmények körében helyezte el, amelyből egyértelműen következik: azok a tevékenységek tekinthetők elkövetési magatartásnak, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak. Azt gondolom, hogy a Szent Koronának a konkrét ügyben történő ábrázolása rendkívül ízléstelen, azonban az nem tekinthető a köznyugalom megzavarására alkalmas tevékenységnek. 

Ki kapja meg a soproni kaszinót?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Óriási haszonra tesz szert az, akit Magyarországon beengednek a kaszinóbizniszbe. Tavaly több mint 800 ezer látogató fordult meg a játéktermekben, és közel 130 milliárd forintot hagytak ott. A kaszinók forgalma folyamatosan nő, a profit egyre nagyobb. Ráadásul az üzemeltetők lelkiismeretén múlik, mekkora bevételt vallanak be. Az elszámolási bizonylatokat nevetséges kamerafelvételekkel vetik össze. Ezért mondja azt az LMP, hogy ameddig nincsenek a kaszinók közvetlenül bekötve a NAV-hoz, addig be kell zárni őket, átláthatatlanul senki se nyerészkedjen a szerencsejátékosokon sem.

– Nem mindegyik kaszinó üzemeltetője Andy Vajna filmproducer és Szima Gábor labdarúgóklub-elnök. Van egy kivétel, a Casino Sopron, amely negyedrészben az állami Szerencsejáték Zrt.-hez, háromnegyed részben pedig egy ausztriai céghez tartozik. A soproni kaszinó viszont jelen formájában csak 2015 végéig üzemelhet, utána ki kell írni a koncessziós jogot. Hamarosan dönteni kell az üzemeltetés kérdésében, nyilván gondolkoznak már rajta, hogy kit jutalmazzanak újabb luxuskaszinóval.

– Vajon kihez kerül a soproni kaszinó?

– Megkapja-e Andy Vajna a hatodik vagy Szima Gábor a harmadik kaszinóját?

– Vagy esetleg – ahogy a madarak csiripelik – egy új, megbízható fideszes ismerőst juttatnak busás haszonnal kecsegtető üzlethez?

– Csak nem a miniszterelnök úr közeli barátja, a vizes vb-n is óriásit nyerő Garancsi István lesz az új kaszinócézár?

– Egyáltalán: miért osztogatnak koncessziókat, miért nem állami monopólium a kaszinóüzemeltetés, azon túl persze, hogy hizlalni kell a hátországot? 

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Úgy gondolom, kérdése újra alkalmat adott arra, hogy az ellenzék el tudja mondani, hogy lényegében, aki Magyarországon kaszinót üzemeltet, az nem más, mint adócsaló. Azt gondolom, hogy önöknek ez az állítása vádaskodás és rágalmazás. Az ilyen állításokat illik bizonyítani, nem mondásokkal, hanem tényekkel. Nyilvánvalóan önök nem ismerik a kaszinóüzemeltetés feltételeit.

– Magyarországon 8 kaszinó üzemel, azokban a kaszinókban minimum 96 kamera van, a legtöbb kameraszám pedig 179, ami egy kaszinóban működik. Ezek a kamerák minden részletét fölveszik annak, ami a kaszinóban történik. Kivétel nélkül mindent: ki lép be, hogyan igazolja magát, minden pénzmozgást, ami az élőjáték során az asztaloknál történik, minden zsetonváltást, pénzszámolást rögzít a kamera és annak a tárolása megtörténik. Ezt a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzi. Ebben az évben eddig 420 helyszíni ellenőrzés történt a 8 kaszinóban. Az állammal szembeni kötelezettség teljesítésének ellenőrzése is megtörtént: 57 bizonylati ellenőrzés volt ilyen esetben. Teljesen kizárt tehát az, hogy a kaszinóból csalás, illetve a kamerafelvételek, bizonylatok meghamisítása nélkül egyetlen forintot is adómentesen zsebre lehessen tenni. Ez egy szemenszedett hazugság, és úgy gondolom, ha ön ezt állítja, akkor ezt legyen szíves bizonyítani. Ami pedig a soproni kaszinó kiadási jogát illeti, az teljesen a magyar törvényeknek és a jogszabályoknak megfelelően fog megtörténni.

Hogyan segíti elő a vidéken élő lakosság közbiztonságának megteremtését a járőrgépkocsik beszerzése?

SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): – Idén is lehetőség adódott a polgárőr-egyesületek számára, hogy pályázatot nyújtsanak be a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó támogatásokra. A választókerületemet is magában foglaló Bács-Kiskun megyében közel 100 egyesület nyújtott be pályázatot, melyek közül 38 részesült támogatásban, mintegy 240 millió forint értékben. A támogatás azzal a céllal került meghirdetésre, hogy ösztönözze a szolgáltatáshiányos településeken a különböző alapszolgáltatások körének fejlesztését és bővítését. A rendelkezésre álló forráskeretből új gépjárművek és ahhoz kapcsolódó kiegészítő eszközök beszerzésére nyílt lehetőség, teljes mértékű támogatottsággal, amelyeket az elmúlt hetekben Kecskeméten vehettek át a polgárőrség tagjai. A beruházásnak köszönhetően a polgárőrség negyede már rendelkezik új gépkocsikkal, míg korábban 15-20 éves gépjárművekkel látták el a szolgálatot. A beérkezett igények alapján a gépjárművek átadása 2015. november 6. napjáig gördülékenyen megvalósult.

– A polgárőrség és a rendőrség közös szolgálatainak támogatásával érhető el, hogy tovább csökkenjen a bűncselekmények száma, növelve és erősítve a közbiztonságot. Mindezek alapján kérdezem:

– Hogyan segítik elő a vidéken élő lakosság közbiztonságának megteremtését a járőrgépkocsik beszerzése?

– Hogyan tervezi a kormány a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló összeg felhasználását?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, Miniszterelnökség államtitkára: – 2010 után a kormány a nemcsak a gazdaságban talált katasztrofális állapotokat, hanem a közbiztonság területén is. Nagyon röviden azt mondhatnánk, hogy lényegében a vidék Magyarországának hátat fordított a 2010 előtti kormányzat. Akkor arra tettünk ígéretet, hogy 2014-ig 3500 új rendőrt állítunk szolgálatba. Itt tisztelettel jelentem, hogy 4300 fővel sikerült növelni azt az állományt, aki a lakosság bizalmának visszaszerzése érdekében a vidéki közbiztonságért dolgozik.

– A polgárőrséghez kapcsolódóan elmondhatjuk: jelenleg 52 ezer polgárőr van Magyarországon szolgálatban. Nagyon komoly gondot okozott nekik, hogy olyan eszközállománnyal kellett dolgozniuk, amely  már elhasználódott. Sokszor olyan autókat használtak, amelyeket a rendőrség már leselejtezett, és ezt követően kapta meg azokat a polgárőrség használatra. A kormány pályázatának köszönhetően, amely 2+2 milliárd forint értékben lehetővé tette 570 darab új gépjármű megvásárlását és átadását, ez a programszakasz lényegében lezárult. Ez természetesen csak a múltat jelenti: a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban lehetőség lesz további gépjárművásárlásokra is, jelen állás szerint 2016-ban mintegy 8,3 milliárd forint értékben. A polgárőrségek ebben a programban 75-95 százalék közötti támogatással kalkulálhatnak, tehát egy viszonylag alacsonyabb összegű önrészt kell hozzátenni ahhoz, hogy a munkájukat a kormány ezeken a beszerzéseken keresztül támogathassa. 

Fontos-e a munkahelyteremtés a baranyai Ormánságban a 25 milliárdos Ős-Dráva-programon belül?

SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): – 2012-ben indult az Ős-Dráva-program. Komplex, természeti, társadalmi, gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely a hosszú távon fenntartható fejlődés feltételeit kívánta megteremteni hazánk egyik leghátrányosabb térségében, Baranya megye déli részén. Kémesen 2013 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondta: „a program sikere a kormánynak és az országnak is a tesztje”. Nos, azt kell mondanom, hogy a kormány ezen a teszten elbukott. A kémesi kormányhatározatok visszavonásra kerültek, a program pedig parkolópályára került. Egy olyan térség fejlesztési programja került parkolópályára, amelynek a leszakadása maholnap akár be is fejeződhet. Egy 25 milliárdos program semmilyen hatását nem érzik, sem a gazdasági együttműködésnek, sem pedig érdemleges turisztikai hatásnak nyoma sincs, ezek nélkül az ottani lakosság csak átvertnek érzi magát.

– A program tervezete nagyrészt figyelembe vette a térség földrajzi fekvését és a gazdasági realitásokat, de nem jött létre munkahelyteremtés. Az élelmiszeralapanyag-, felkész- és késztermék-előállítás sem jött létre, holott közvetve és közvetlenül családok százait tudnák ezzel helyzetbe hozni a munkaerőpiacon. Sávod és Kisszentmárton polgármesterének asztalán évek óta ott vannak azok a kész tervek, amelyek elősegítenék a gyakorlati megoldásokkal az alacsony iskolázottságúak visszavezetését az elsődleges munkaerőpiacra. Meg sem szólították őket! Nem jött létre a határon átnyúló együttműködés, pedig Horvát-Baranya ugrásra kész. Nem valósult meg semmilyen turisztikai fejlesztés, pedig a Villány-Siklós-Harkány hármason túl az Ormánság gyönyörűségét be lehetne mutatni. Ezért kérdezem:

– Lesz-e munkahelyteremtés a 25 milliárdos Ős-Dráva-programon belül?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány kiemelten kezeli az Ormánságban élők helyzetének javítását, ezért is fogadtuk el az Ős-Dráva-programról szóló, még ma is hatályos kormányhatározatot. Mint minden vidékfejlesztési program esetében, az Ős-Dráva- programban is a legfontosabb cél a munkahelyek teremtése. Az Ormánság felemelkedését célzó összetett tervek ‑ és itt hangsúlyoznám az összetettséget ‑, a tájhasználatváltás és vízgazdálkodás, a humán erőforrás képzése, a családi gazdálkodáson alapuló mezőgazdasági kultúrák együttese, a falusi és ökoturizmus fejlesztése kivétel nélkül a helyi foglalkoztatás bővítését szolgálják.

– A programoknak súlya és célja nem engedi meg, hogy kapkodva, alapvető folyamatokat kihagyva vagy azokat átugorva valósítsuk meg elképzeléseinket. Pont a napokban adtuk át a vízkormányzási rendszer egyik első elemét, amely a Cún-Szaporca holtág vízpótlását biztosítja. A kormány által jóváhagyott, mintegy 40 ezer hektárt érintő, több mint 10 milliárd forint költségvetésű vízkormányzási program ezzel elindult. A beruházás lehetőséget fog biztosítani az ott élő embereknek, hogy példaértékű öntözéses, intenzív gazdálkodást folytassanak.

– Képviselő Úr! A korábbi szocialista kormányok szüntették meg a térségben a közösségi közlekedés egyik elemét, a vasutat. Az ön pártja hagyta magára ezt a nehéz sorsú vidéket azzal, hogy az Ormánság oldja meg saját problémáit. A jelenlegi kormány ezzel szemben felkarolta az Ős-Dráva-programot, nem engedi el az itt élő emberek kezét, és komoly beruházásokkal javítja életminőségüket és életlehetőségeiket. Kérem képviselő urat, hogy ön is támogassa ezt a programot.

Mikor lép végre érdemben a kormány az albérletpiacon tapasztalható példátlan árrobbanás leküzdése érdekében?

FARKAS GERGELY (Jobbik):  – Az elmúlt egy évben becslések szerint Budapest belvárosában 40-60 százalékkal, de országosan is 25 százalékkal nőttek az albérletárak. Annak fényében, hogy a lakások bérleti díja 2011 óta átlagosan évi 1-2 százalékkal emelkedett, ez az áremelkedés kiugróan magas. Különösen aggasztó ez a helyzet a fiatalokra és a felsőoktatásban tanulókra nézve, hiszen Budapesten és a nagyobb egyetemi központoknak számító vidéki városokban még inkább jellemző ez az állapot. Ilyen körülmények között azok a hallgatók, akik nem nyertek felvételt kollégiumba, komoly megpróbáltatás elé néznek. Csupán a lakhatásért való kiadásuk felemészti vagy már önmagában meg is haladja a havi anyagi keretüket. És akkor még nem is ejtettünk szót a tanulmányi költségek és a mindennapos önfenntartáshoz szükséges kiadások összegéről. A rekordszinteket elérő kivándorlási számok egyik döntő oka többek között éppen a lakhatási bizonytalanság, ami például az albérletárak növekedésének következménye. Ma a fiatalok nagy részének semmiféle lehetősége nincs olyan áron lakást bérelni, ami lehetővé tenné számukra az önálló életkezdést, a családalapítást. Jól látható tehát, hogy ennek a problémának nemcsak a továbbtanulás szempontjából van jelentősége, de a munkavállalás és a gyermekvállalás tekintetében is.

– Habár a korábbiakban voltak próbálkozások az önök részéről az otthonteremtési kedvezményeket illetően, mégis egyértelmű, hogy ezek nem érték el kívánt eredményeket. A Jobbik viszont számtalanszor kezdeményezte már, és konkrét csomagban dolgozta ki bérlakásépítési programját, ami egyszerre szolgálná a kivándorlási hullám megállítását és a gyermekvállalási hajlandóság növelését. Ebben a helyzetben nem maradhat szó nélkül az sem, hogy hatalmas mértékben vannak olyan üresen álló lakások, amelyek jó lehetőségként szolgálhatnának a fiatalok számára a kedvezményes lakhatást illetően. Emellett számos nemzetközi példa állhat önök előtt Barcelonától kezdve az Egyesült Államokig arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne lehetőség a lakhatási válság és a kiugróan magas albérletárak orvoslására. Mindezek fényében kérdezem:

– Mikor lép végre érdemben a kormány az albérletpiacon tapasztalható példátlan árrobbanás leküzdése érdekében.

– Miért nem támogatták eddig a Jobbik által több alkalommal is kezdeményezett bérlakásépítési programot? 

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Először arról szeretnék beszélni, hogy a kormány milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a lakhatás könnyebb legyen a családok számára, és ez természetesen kihat azokra is, akik albérletben laknak, tehát bérlik a lakást, amiben élnek. Az első komoly lépés a rezsicsökkentés megteremtése volt, ami évi 300-340 milliárd forintot hagy a magyar családok zsebében. Fontos kiemelni ezek közül és elkülöníteni a felsőoktatásban részt vevőket, az ő támogatásukat. Hiszen a felsőoktatás költségvetésében mintegy 14 800 férőhely biztosított a főiskolai, egyetemi hallgatók számára, és támogatásra 9,2 milliárd forintot költ a kormány. Ezek a kollégiumi, lakhatási támogatást, illetve diákotthoni férőhely támogatását szolgálják.

– Egy helyzetértékelés valóban azt mutatja, hogy jelentősen nőttek a lakásbérleti díjak. Természetesen ez együtt mozog a lakás-, ingatlanárakkal, hiszen a válságot követően elindult az ingatlanok felértékelődése, és ezáltal a magasabb lakásárak magasabb albérleti díjat követnek. Való igaz, hogy szükséges egy alapos helyzetelemzés, amelyben országos szinten meg kell vizsgálni, hogy mi ennek az oka. Ezek közül a főváros kiemelkedik, és különösen a fővárosban is a turisztikai övezetet érintő lakásbérleti díjak. A kormány még ebben az évben meg fogja tárgyalni a lakásépítés megkönnyítésének lehetőségeit, megtárgyalja a lakásépítés áfája-csökkentésének lehetőségét és más támogatási formákat is. Ez érinteni fogja a bérelt lakások helyzetét is.

Mi az állami földárverések eddigi egyenlege?

IKOTITY ISTVÁN (LMP):– A múlt héten az LMP és a többi ellenzéki párt tiltakozása ellenére megindult a 3 hektárnál nagyobb állami földrészletek árverése. Érdemes megnézni, hogyan zajlottak le, hiszen a tét nem kicsi: 400 milliárd forint értékű állami szántóföldtulajdont vernek dobra december közepéig. A Fidesz-kormány ezzel a lépésével radikálisan lecsökkenti a magyar állam földpiaci jelenlétét, lehetőségeit, megfosztva ezzel a következő kormányokat is a lehetőségtől, hogy az állami termőföldek révén a vidéki foglalkoztatást közvetlenül is befolyásolhassák. A Fidesz egyszerűen a lovak közé dobja a gyeplőt. Lelke rajta a kormánynak, azonban felmerülnek az állami földprivatizációval kapcsolatos kérdések az első hét árveréseinek tapasztalatai alapján, amelyekre választ várunk.

– Meglehetősen vegyes sikerrel zajlottak le eddig a földlicitek országszerte. A második napon például már nem akadt érdeklődő azokra a földekre, amelyeket Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég bérel Győr-Moson-Sopron megyében. Az árverésre bocsátott földek közül a legértékesebb egy 46 hektáros terület volt, amelyért csaknem 112 millió forintról indult volna a licit, mert önök szerint ennyi pénze minden magyar gazdának van. Nem véletlenül kérdezem:

– Készül-e felmérés a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy volt-e esélyük a gazdálkodóknak a pénzemberekkel szemben?

– Érvényesül-e az árverések során valamilyen foglalkoztatási, vidékfejlesztési érdek? A felkínált 3 hektáron felüli földrészletekből hányat sikerült eladni?

– Hány helyen volt érdemi licit? Hányat adtak el kikiáltási áron?

– Mi lesz az el nem adott földek sorsa?

– Igazak-e azok a sajtóértesülések, melyek szerint egyes árverési hirdetményekben hamis adatok vannak, amelyek a földek valóságos helyzetének ellentmondanak?

***

BITAY MÁRTON ÖRS, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Elég sok kérdést tett fel kettő percben, megpróbálok válaszolni. Az egyik, hogy szerintem nagyon sikeres a földértékesítési program, a „Földet a gazdáknak” program. Körülbelül 60-70 százalékos érdeklődés mellett kelnek el a földek. Vannak olyan területek, ahol 4-5-6-an licitálnak egy területre, van olyan terület, ahol nem licitálnak, és vannak olyan területek, ahol csak 1-2 ember licitál.

– Összesen 237 birtoktestet értékesítettünk eddig több mint 6 milliárd forint értékben. 6300 pályázati, és értékesítési felhívást tettünk közzé a 3 hektár alatti területek vonatkozásában. Ebből már majdnem 7 ezret értékesítettünk. tehát egy sikeres programról beszélünk.

– Hogy vannak olyan területek, ahol pályáznak meg nem pályáznak? Itt azért van az LMP részéről is álságos magatartás, mert amikor azt kellett volna megszavazni, hogy piaci bérleti díjat fizessen mindenki azokért a földterületekért, amit egyébként bérel, akkor önök ezt nem szavazták meg. Ennek eredményeként valóban elképzelhető az a helyzet, hogy lesz olyan földterület, amire egyébként pályáztak volna vagy szívesen pályáztak volna, de az ellenzéki gazdaellenes liga összeállása kapcsán már nem fognak ezzel a lehetőséggel élni.

– Hogy túl drága vagy túl olcsó a föld? Magyarországon minden termőföld drága az én megítélésem szerint, de az állami vagyonnal felelősen kell gazdálkodni, ezért a legjobb árat kell belőle kiszedni, hogyha értékesíteni akarjuk. Ezért is nagyon fontos az a hitelprogram, melynek keretében minden egyes vásárló 300 millió forint összegig hitelt tud felvenni. Azt kérem, hogy támogassák ezt a programot, és támogassák a kormánynak azon törekvését, hogy minél több családi gazdaság tudjon termőföldet vásárolni

Tovább csökkennek a várólisták?

KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): – Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a világ legtöbb országában, így Magyarországon is komoly problémát jelentenek az egészségügyben a várólisták. Azon tényezők, mint a krónikus betegségektől szenvedő betegek számának növekedése, a lakosság elöregedése vagy a betegek egészségügyi ellátással szembeni igényeinek növekedése a technológiai változások következtében is, hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre nő a kereslet az egészségügyi szolgáltatások iránt. Az egészségügyi kormányzat 2010 után ‑ helyesen ‑ felismerte, hogy a várólisták megfelelő kezelésének az az első lépése, hogy pontos adatokkal bírjunk, és megfelelő nyilvántartás álljon rendelkezésünkre. Mindezeknek megfelelően 2012-ben új, online várólistarendszer került kialakításra. Ez az új rendszer országosan azonos elvek mentén, transzparensen működik.

– Elfogadásra került az a jogszabály is, amely kötelezővé teszi, hogy a közfinanszírozott CT-MRI diagnosztikai szolgáltatók 14 napon belül kötelesek a diagnosztikai vizsgálatot elvégezni daganatos klinikai kórkép gyanúja esetén. Mindezeken túl a várólisták csökkentésének prioritását mutatja az is, hogy a kormányzat a tavalyi év végén 1 milliárd, ebben az évben újabb 5 milliárd forint célzott többletforrást tudott fordítani a várólisták csökkentésére. A program révén a 2012. évi 70 ezerről 2015 áprilisára 44 ezerre csökkent a várakozók száma. Kérdezem:

– Hogy áll most a várólista-csökkentési program?

– Hogyan segíti a kormány a várólisták csökkenését?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Azt hiszem, mindenki számára a leginkább nehéz elviselni azt, hogyha egy rokona, egy ismerőse műtétre várna, ugyanakkor heteket vagy hónapokat kell várakoznia. Ezért volt a kormány számára is fontos, hogy ezek a várólisták minél rövidebbek legyenek. Mi nem kórházi széfekkel kívántunk foglalkozni, és nem a HospInvestnek privatizáltuk az egészségügyet, hanem azt mondtuk, hogy létrehozunk először, egy országos egységes intézményi várólista-nyilvántartást, hogy az átlátható legyen, hogy a sorrendiséget be lehessen tartani, hogy a kapacitások, a szükségletek térben és időben jól legyenek tervezhetőek. 2012-ben, amikor létrejött ez az országos átlátható rendszer, 70 ezer, azaz hetvenezer beteg szerepelt rajta. 2013-ban rögtön egy közel 800 millió forintos támogatást biztosítottunk a kórházaknak, amiből 1300 főnek a várólistáról való előresorolását, előrekerülését tudták biztosítani. 2014-ben újabb 1 milliárd forint következett, ez 1300 műtéten segített. Az idei évben pedig 1 plusz 5 milliárd forint szerepelt a költségvetésben, és ebből 12 ezer többletműtétet tudunk elvégezni. Így a várólistán várakozók száma. 70 ezres száma előbb 44 ezerre csökkent, idén ősz elejére 37 ezerre, majd most 35 ezerre csökkent

– A Kórházszövetség honlapján ki-ki megtalálhatja, hogy ha a saját kórházában nem tudják ellátni, akkor melyik kórházakban van még szabad kapacitás. Az állam mindegyik fedezetét, finanszírozását biztosítja, a műtőkapacitás az egyetlen, ami határt szab ennek. A legtöbb műtétként szürkehályog-műtétet, csípőprotézis-műtétet, térdprotézisműtétet, nyitottszív-műtétet, ortopédiai nagyműtétet és gerincstabilizáló műtétet végeztek el. Az a célunk, hogy a kisműtétekre maximum két-három hónapot, a nagyobbakra pedig legfeljebb fél évet kelljen várni.

Lesz-e átfogó vizsgálat egyes EU-s pályázatokkal kapcsolatban?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – A KEOP forrásaiból megvalósítandó csatornaberuházások milliárdos nagyságrendűek, így pénzügyi lebonyolításuk különösen is nagy felelősséggel jár, csakúgy, mint a beruházások műszaki megvalósítása. Számos településről érkeztek hozzám jelzések ezen pályázatok visszásságairól. A szükséges lakossági tájékoztatás elmaradása, ellenőrizhetetlen finanszírozás és látványos felülszámlázások, valamint hanyag kivitelezés,  ‑ ezek a legjellemzőbb panaszok. Úgy tűnik, mintha egy jól kidolgozott forgatókönyv alapján történnének a visszaélések, amelyek jelentős összegben károsítják meg a keményen dolgozó kisembereket, és egyben Magyarország jó hírnevét is kockára teszik. Ezért is kértem, legyen átfogó vizsgálat a KEOP-pályázatokkal kapcsolatban, ezt azonban ön elutasította.

– Azóta volt alkalmam többek között Simontornyán közvetlenül is tájékozódni egy ilyen csatornaberuházásról. A lakossággal történt konzultáció, valamint a vonatkozó dokumentumok átvizsgálása alapján súlyos hiányosságokat kellett tapasztalnom. Itt a kivitelezés ugyan már lezárult, és annak befejezésekor derült ki, hogy sok lakó rá sem tud kötni a hálózatra. Az elkészült infrastruktúra több helyen használhatatlan. Az építési munkálatok után a közterületek helyreállítása még mindig várat magára, csakúgy, mint a lakossági önerő-befizetésekkel történő elszámolás. Ugyanakkor meglepő és elgondolkoztató, hogy már a beruházás műszaki átadás-átvételekor is ismert hiányosságoknak nyoma sincs a jegyzőkönyvekben. A helyiekben így joggal merülhet fel a kérdés:

– Lesz-e egyáltalán felelőse a kivitelezés hibáinak, és ki fogja állni annak költségeit?

– Lesz-e átfogó vizsgálat a KEOP-beruházásokkal kapcsolatban, különösen az előbbiekben vázolt eset alapján?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A 2007-2013-as években szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokra 473 milliárd forint támogatást fordítottunk, a beruházások országszerte 520 települést érintettek. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkárságához, valamint a környezet és energia operatív programok irányító hatóságához a „Simontornya város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása” elnevezésű projekt kapcsán lakossági megkeresés vagy panasz nem érkezett. A kivitelezési munkák lezárásaként kiállított műszaki átadás-átvételi dokumentáció alapvetően a létrehozott közmű üzemeltetésre való alkalmasságát állapítja meg. A projekttámogatási szerződésbe és annak megfelelő vállalkozási szerződésbe foglalt műszaki tartalom megvalósult, a műszaki átadás 2015. július 29-én megtörtént. A garanciális időszak az átadás másnapjától számított 24 hónapig, tehát két évig tart, e határidő lejártáig a vállalkozó minden esetlegesen felmerülő hibát köteles kijavítani.

– Mindezek alapján és mindezekre tekintettel átfogó vizsgálatot a környezet és energia operatív program keretében megvalósuló szennyvízépítési beruházásokra vonatkozóan nem tervezünk. A rendszer működése megítélésünk szerint megfelel a jogszabályoknak. Mint legutóbb, most is arra kérem és arra biztatom a képviselő asszonyt, hogy ha hiányosságot vagy bűncselekményre utaló alapos gyanú felmerülését látja, kérem, az ügyet képviselőként is, állampolgárként is a nyomozó hatóságnál jelentse fel.