Majd 150 oldalas jelentés rögzíti, hogy 2006 őszén az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelve csalódott és felháborodott tömegek vonultak az utcára. Hol van Georgia és Katar? Hogyan repült a MALÉV? Végéhez érkezett a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentésének értékelése. Az esti órákban fogadták el a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Különösebb ellenállás nélkül
Két nemzetközi szerződésre is áldását adta a Tisztelt Ház. A Magyarország és Georgia, Magyarország és Katar közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Indoklása szerint az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít a szerződő felek befektetői számára, így az egyezmény megkötésével, a gazdasági kapcsolatok élénkülésére, a tőkebefektetések növekedése várható. Hatálya a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének, vagyonának kettős adóztatását. Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára megfelelő információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek. Az egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint Magyarország által eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.
Különösebb ellenállás nélkül fogadta el az Országgyűlés. Voksoltak róla, rosszmájú kritikusok szerint, számosan anélkül, hogy tudták volna, hol van Georgia vagy Katar. Mindössze ketten, a Georgia világában fölöttébb jártas néhai szocialista pénzügyminiszter Veres János, és Katar egzotikus tájait ismerő professzor Vitányi Iván (független) szavaztak a leghatározottabban ellene.
Orbán: Kérem, engedje meg, hogy ezúton tájékoztassam..!
Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslatát a miniszterelnök támogatása is jegyezte. Orbán Viktor, a T. Ház elnökéhez (Kövér László) írt levelében határozottan fogalmazta:
|
Kérem, engedje meg, hogy ezúton tájékoztassam arról, hogy dr. Balsai István miniszterelnöki megbízott a kormány felkérésére elkészítette jelentését a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépésekről, melyet tisztelettel megküldök elnök úrnak. Kérem, hogy tegye lehetővé az országgyűlési képviselők számára a jelentés megismerését, megvitatását és politikai, illetve jogi álláspont kialakítását! |
A majd 150 oldalas jelentés (HTML) rögzíti: a 2006 őszén az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelve csalódott és felháborodott tömegek vonultak utcára. „Mint ismeretes a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogukat gyakorló tüntetőkkel szemben. Rendőri túlkapások, békés polgárokba gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett. Az események szégyenfoltot ejtettek hazánk külföldi megítélésén, a magyar jogállamiságot illúziónak tűntette fel, súlyos és nehezen gyógyuló sebeket okozva a magyar közéletnek és társadalomnak.”
Az Országgyűlés 279 igen, 11 nem és 3 tartózkodás kísértében fogadta el az indítványt. A szocialisták távol tartották magukat a szavazástól. Az LMP egységesen ellene voksolt, velük tartott viszont egyes egyedül a Jobbik padsoraiból Zagyva György Gyula,
Kolontár…
Végéhez érkezett a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentésének értékelése, mérlegelése. Esztendőnyi idő alatt majd félszáz szakértőt, a vélt vagy valós felelőst hallgattak meg, helyszíni szemlét is tartottak Mosonmagyaróvárott a MOTIM Zrt. vörösiszap-tározóinál, az Aloxid Kft. vörösiszap-tározóinál, a MAL Zrt. ajkai üzeme vörösiszap-tárolójánál és az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolóinál.
A 77 oldalas jelentés (PDF) – többek között – megállapítja: a 2010. október 4-én a MAL Zrt. ajkai vörösiszap tározó X. kazettájánál bekövetkezett ipari katasztrófáért döntően a MAL Zrt. a felelős. A vizsgálat során feltárt tények arra utalnak, hogy a társaság igazgatósága és menedzsmentje az üzem működése és az iszaptározó-tér üzemeltetése során gondatlanul járt el. A tározók különösen a X. kazetta esetében a társaság nem tett eleget az elővigyázatosság követelményének és nem alakított ki külső védelmi rendszereket, annak érdekében, hogy a térség települései kellő védelemben részesüljenek.
A társaság a kazettából vett minták alapján, az európai és hazai gyakorlattól eltérően az önbevallás során nem minősítette veszélyes hulladéknak a magas lúgtartalmú folyadékkal keveredett vörösiszapot. Technológia-közi anyagnak tekintették. Az ipari baleset okaként a talajtörést nevezték meg. Ennek tudományos igazolását azonban nem tudták hitelesen bizonyítani.
A megismert adatok, vallomások a helyszíni szemlén tapasztaltak, továbbá a felkért szakértők véleményei arra utaltak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a társaság és a tulajdonosok szűklátókörű, a nyereséget előtérbe helyező és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégia, és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozata. Mindezek következményeképpen az ipari katasztrófa által az emberéletekben, az anyagi javakban és más tényezőkben okozott károk mellett az általuk tulajdonolt és vezetett társaságnak is igen jelentős károkat okoztak.
A privatizáció során a szerződésbe foglalt környezetvédelmi kötelezettségek nem kellő körültekintéssel kerültek megállapításra, és így alkalmatlannak bizonyultak a bekövetkezett katasztrófa megelőzésére. A vizsgálóbizottság véleménye szerint felelősség terheli a tervezőt és a kivitelezőt is, a meglévő gátakat a többi kazettánál is haladéktalanul meg kell erősíteni. Felelősség terheli a MAL Zrt. tevékenységével kapcsolatban a környezetvédelmi hatóságokat is. Elsősorban a Középdunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit és munkatársait is, akik a társaság részére kiadott egységes környezetvédelmi engedély, továbbá részengedélyek és mindezek végrehajtásának hatósági ellenőrzése során nem jártak el kellő körültekintéssel.
A vizsgálóbizottság a helyszíni tárgyalásai és szemléi alapján megállapította, hogy a kárt elszenvedett települések lakossága nem rendelkezett kellő információval a vörösiszapot tározóterek helyzetéről, az ott tárolt anyagokról, és azok veszélyes voltáról. Az érintett települések nem rendelkeztek olyan védelmi tervekkel, amelyek egy ilyen mértékű környezeti katasztrófa kezeléséhez szükséges. Ezen hiányosságokért döntő részben és elsősorban a MAL Zrt. okolható, amely a térség társadalmával nem tartott partneri kapcsolatot.
A jelentés utal a törvényi, jogi szabályozás meglévő hiányosságaira is, szükségesnek tartja a korábbi jogi és műszaki szabályozás módosítását, úja szabályozását, az engedélyező hatóságok és a hatáskörök tisztázatázását. Hangsúlyozza továbbá: az ipari katasztrófa által okozott károk jellege és mértéke és a társadalom jogos igazságérzete megköveteli, hogy a mulasztást, visszaélést, bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása is mielőbb megtörténjen és ennek során feltétlenül érvényesüljön a tett súlyával kapcsolatban az arányosság elve illetve a környezetvédelmi jogban ismert elv, a „szennyező fizet” elve.
A vizsgáló bizottság jelentése nyomán készített országgyűlési határozati javaslat rögzíti:
|
Az Országgyűlés felkéri a MAL Zrt. tulajdonosait és menedzsmentjét, hogy a jövőben folytasson etikus, elővigyázatos, hozzáértő és felelősségteljes magatartást. Az Országgyűlés egyetért a vizsgálóbizottság végkövetkeztetésével, mely szerint az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a MAL Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben az ő felelősségi körében következett be. A felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a MAL Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók, és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a jelentésben megfogalmazott javaslatokat vizsgálja meg és tegyen intézkedéseket a szükséges jogszabályok módosítására, megalkotására, a hatósági engedélyezés színvonalának emelése és a működés fokozott ellenőrzése érdekében. Kezdeményezze a hulladékok és a technológiai eljárást képező anyagok egyértelmű megkülönböztetését, a veszélyes hulladékká minősítés folyamatának felülvizsgálatát és pontosítását. Kezdeményezze a károkért való pénzügyi felelősség szabályozását, beleértve a magyar gazdaság versenyképességét is figyelembe vevő kötelező felelősségbiztosítást, és a pénzügyi biztosítékadásra vonatkozó előírásokat. Az Országgyűlés kéri a társadalom széleskörű együttműködését, hogy az elszenvedett ipari katasztrófához hasonló esemény a jövőben megelőzhető és elkerülhető legyen. Ennek megvalósítása érdekében számít a gazdasági társaságok, a civil szervezetek és a lakosság aktív és öntevékeny együttműködésére. |
Az Országgyűlés 290 igen, 46 nem kísértében fogadta el az indítványt. Az MSZP nemjeihez társult szolid meglepetésre Czomba Sándor (Fidesz) és Lenhardt Balázs (Jobbik) is.
Áldozatokról …
Az esti órákban fogadták el a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.
|
Az Országgyűlés – Szükségesnek tartja mindenkor méltóképpen megemlékezni a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére! – Megemlékezik az 1950-es évek elején jogtalanul, tömegesen deportált és kitelepített családokról! – Tisztelettel adózik a vidéki települések azon lakói előtt, akik - esetenként akár kényszer hatására, de - jó szándékkal befogadták a diktatúra által meghurcoltakat és kitelepítetteket, bizonyítva ezzel emberségüket. Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson! – Támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítések áldozataira, illetve az őket befogadó családokra emlékeznek. – Felkéri a központi államigazgatási szerveket, az egyházakat és civil szervezeteket, valamint az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a kitelepítés tragédiájáról és annak áldozatairól való méltó megemlékezésről. |
Szerte e hazában, egész héten át, mécsesek gyúltak a kommunizmus áldozataira emlékezve, emlékeztetve. Egy tartózkodás mellett (Kovács Tibor, MSZP), mindössze ketten mondtak nemet rá: a néhai pénzügyminiszter Veres János, és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP).
Hogyan repült a MALÉV?
Harcos előjáték után zöld utat kapott zöld utat a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat. Előterjesztője, Budai Gyula, (Fidesz) írta: „A hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt.”
|
A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését, törölve valamennyi járatát. A testület vizsgálatának választ kellene adnia arra a talányra, hogy 2004-2006 között miként zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére „általános vétójoga” legyen a légitársaságban. A légitársaság privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett megvilágításra vár: hogyan születhetett meg egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje fizetési kötelezettséggel bír a Budapest Airport Zrt.-re. Arra is kíváncsi az előterjesztő, hogy e nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett? Kérdésként fogalmazza meg az indítvány azt is, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek alapján történt? Oszkó Péter szerepét is vizsgálná: jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. “Megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a Malév szerepét?” A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kellene benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. Tíz tagjára – akik munkájukért nem részesülnének díjazásban – a frakcióvezetők tehetnek javaslatot: az indítvány szerint négy parlamenti képviselőt delegálna a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adná, az alelnököt pedig az MSZP. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthatna, iratokat kérhetne be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni. |
Az indítványt 273 igen jóvoltából, 52 nem, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta a T. Ház. Az LMP és az MSZP voksolt elenne egységesen, s csatlakozott hozzájuk, s találgatják azóta is, hogy miért, a Fidesz padsoraiból Berényi László, Gelencsér Attila és Hanó Miklós.
