Szónoki szónoklatok

MSZP: Magyarország rég nem látott egészségügyi válsággal néz szembe! KDNP: korszakos vidékfejlesztés a Fertő-tájon! LMP: Őszödi beszéd Washingtonban! Jobbik: az országot meg kell védeni a politikusbűnözéstől! Fidesz: tudásközpont Egerben.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Nem volt meglepetés, hogy a napirend előtti felszólalásra jelentkezők az Országgyűlés e heti ülésén is  ugyanazt egészen másként látták. A kormánypártok táltoson ültek, az  ellenzék soraiban viszont percig sem hitték, hogy szárnya nőtt a rozzant gebének. Összeállításunk félreérthetetlenül jelzi, miként tündököltek a frakciók szónokai.

Aktuális ügyekről!

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – Ma Magyarország rég nem látott egészségügyi válsággal néz szembe! Indokolatlanul sokan halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, európai összehasonlításban rémes helyen áll Magyarország. Szintén kiugróan magas a daganatos megbetegedések aránya és halálozási aránya is. Rosszul teljesítünk a prevenció dolgában, a szűrések tekintetében, egyre nőnek a várólisták, és óriási különbségek alakulnak ki egyes kórházak gyógyítási színvonalában. Egy Magyarországon ismert társadalomkutató éppen rosszul volt Borsod megyében, és mentő vitte föl Budapestre, mert ha ott maradt volna, nem biztos, hogy saját lábán hagyja el a kórházat. Ő írta meg nem olyan régen, hogy milyen különbségek alakulnak ki Magyarországon az egészségügyi ellátás vonatkozásában, hogy ahová születik az ember és ahol él, ahhoz képest mennyi esélye van a betegsége kezelésében.

Szerdán megjelent hír, hogy a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktató Kórházban dolgozó altatóorvosok háromnegyede felmondott. Állítólag már a felmondás előtt is csak feleannyian voltak, mint amennyien kellettek volna. Sokak szerint a Budapest legjobb közkórházának számító intézményben a felálló dolgozók úgy érezték, hogy nincsenek megfelelő anyagi és eszközfeltételek a biztonságos munkavégzéshez. Eközben az egészségügy területén a jelenlegi kormány azzal van elfoglalva, hogy egy év után új vezetőt választott Ónodi-Szűcs Zoltán úr személyében, hiszen az előző nem sikeresen hajtotta végre a reformokat. Talán majd most újra nekikezdenek.

- Rétvári államtitkár úr újra bejelentette azt amit már négy évvel ezelőtt is megfogalmazott, hogy nem a lakosság, hanem az ellátórendszer igényeihez igazodva kell finanszírozni az egészségügyi ellátást. Most ebből az következik, hogy van egy apró probléma. Négy év telt el, és ma már a társadalom, a lakosság problémája jelenleg az egészségügyi ellátó-intézményrendszer problémájával azonos. Az egyik szeretne gyógyítani, de nincs hozzá megfelelő eszköz, a másik szeretne meggyógyulni, de jelen pillanatban, ha maga nem viszi be a kötszert vagy a gyógyszert, akkor nincs rá esélye, hogy meggyógyuljon. Államtitkár úr azt is mondta, hogy ma európai színvonalon működnek az egészségügyi intézmények. Hát, sajnos ezzel ma a magyar társadalom döntő többsége nem ért egyet. Nap mint nap élik meg a hazai egészségügyi ellátás színvonalának tragédiáit az állampolgárok, mind a betegek, mind a gyógyítók tudják, hogy recseg-ropog az egész szerkezet. Tíz megye kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, a kórházi osztályok a hónap közepére kifogynak a gyógyszerkeretből, elavult és hiányos műszerpark mellett dolgoznak orvosaink és ápolóink, miközben a betegeknek sokszor több mint méltatlan körülményeket kell elszenvedniük a kórházakban.

– Kezelhetetlenné válik a rendszer fenntartása, mert a sok pénzért képzett orvosaink kivándorolnak. Ha már ma úgy döntene a kormányzat, hogy bővíti az egyetemeken az orvosképzés létszámát, akkor is csak közel egy évtized múlva lenne esedékes a bővülés. A mai fizetések mellett világosan látszik, hogy nem versenyképes európai átlaghoz mérve az egészségügyben dolgozók fizetése. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a bizalomerősítés béremeléssel kezdődik. Nagyon fontos, hogy ezt a kenőanyagot hozzáadjuk a rendszerhez, hogy együttműködésre ösztönözzük a dolgozókat. Fizetésemelés nélkül nemhogy reformot nem lehet végrehajtani, de gyógyítás sem lesz Magyarországon. Mi kell még ahhoz, tisztelt képviselőtársaim, hogy tudomásul vegyék: Magyarországon a közszférában legalább nettó 50 százalékos béremelésre, fizetésemelésre van szükség ahhoz, hogy ne pályaelhagyók és kivándorlók legyenek, és magas színvonalú szolgáltatást tudjon nyújtani az állam? Jelzem: a helyzetet nehezíti, hogy jelen pillanatban éppen az állam mondja föl a szolgálati viszonyát a közalkalmazottakkal szemben, hiszen az önök törvénye alapján ebben a hónapban az egészségügyben és az oktatásban sem kapják meg a közalkalmazottak a fizetésüket, és kilátástalan a januári fizetésük is. Azt követelem a kormánytól, hogy álljon vissza a régi rendszer mindaddig, amíg nem tudják eldönteni, hogyan működtessék a közszférában dolgozók fizetését!

Korszakos vidékfejlesztés a Fertő-tájon!

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – A közelmúltban egy olyan kerékpárút átadására kerülhetett sor a Fertő-tájon, amellyel teljessé vált a Fertő tavat megkerülő kerékpárút-hálózat magyarországi szakasza. A Fertő tó körüli kerékpárút-hálózat fejlesztésére első ütemben a magyar kormány biztosított 450 millió forintot, amelyhez a második ütemben 805 millió forint uniós forrás állt rendelkezésre. A Fertő tó körbe-kerékpározhatóságának megteremtése korszakos jelentőségű. A Balatonhoz hasonlóan körbekerekezéssel immár birtokba vehető a Fertő tó, az országhatár által 1920 óta kettészelt, de geológiailag, történelmileg egységes sokarcú táj. Természeti, tájképi, építészeti és települési adottságai egyedülállóak; nem csak azért, mert az én generációm számára a Fertő tóra tulajdonképpen lemenni se lehetett. A mai fiatalok számára is korszakos, új lehetőségét vetíti előre a térségbeli fejlesztéseknek. Ezek a vízi és az ökoturizmusra épülő, még kiaknázatlan lehetőségek, amelyek szervesen és egymást erősítő módon, az eddigi korszakos, nagy volumenű, kulturális, művészeti, szellemi értékeink térségbeli fejlesztéséhez kapcsolhatók, amelyeket az Eszterháza Központ fémjelez, így az élővilág, a természeti környezet értékei, a Fertő-táj, de a régió egészének fejlődési lehetőséget jelentenek.

– Szó szerinti vidékfejlesztés valósult meg. A jelenlegi 1,3 milliárdos fejlesztésnek gazdaságélénkítő, idegenforgalmat erősítő hatása van; mezőgazdasági útként is működik; segíti a szőlőművelést, borútként a borturizmust; új turisztikai vonzerőként a világörökségi táj legszebb panorámáját kínálja, és a közlekedésbiztonságot is szolgálja. A Fertő-táj érintett települései: Balf, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség és Sarród, amelyeknek például, mint Hegykőnek, további, az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlődési perspektívái is adottak, de így ez Sopron számára is nagy jelentőségű.

– A vidék környezetbarát módon biztosító elérhetőségét megteremtő fejlesztés korszakos, mert a jövőbeli jelentősége messze túlmutat önmagán a környékbeli adottságok egymást erősítő fejlesztési sorában. Ezt példázza, hogy októberben sikeresen fejeződött be a Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak csaknem 1 milliárd forintos rekonstrukciója. A fejlesztések együtt jelzik mindazokat a ma még kihasználatlan lehetőségeket, amelyeket a Fertő-táj és a Fertő tó élővilága, természeti sajátossága, környezete és értékei mind egyedi megismerésre és felfedezésre méltó látványosságként kínálnak a kontinentális, mediterrán és atlantikus klímahatások által a növény- és állatföldrajzi határok találkozásánál az Alpok lábánál lévő tóvidéken, amely ritka növény- és állatfajok egyedülálló élőhelye. Ez a térségnek további lehetőségeket jelent: a vízi és az ökoturizmus ma még kihasználatlan lehetőségeit. Az eddigi környékbeli fejlesztésekhez és turisztikai kínálathoz kapcsolódóan kizárólag csak erre a térségre jellemző karaktert adhat, a kizárólagos kínálatot jelentheti a jövőben.

– A térség országgyűlési képviselőjeként minden érintett település nevében is ezúton szeretnék köszönetet mondani a magyar kormánynak azért a kezdeti támogatásáért, amely lehetővé tette, elindította és lendületet adott a fejlesztésnek. Továbbá külön azért, hogy Magyarország miniszterelnöke megkülönböztetett figyelmet szentelt a Fertő-part magyar oldali körbe-kerékpározhatóságának. Továbbra is fontosnak tartom, hogy a térséget gyarapító fejlesztések folytatódjanak. Ez mindannyiunk közös érdeke. A természetikörnyezet- és természetvédelem, a helyben működő vállalkozások, a gazdaságélénkítés, a telepítések, a turizmusélénkítés mind a helyben lakók és az ország gyarapodását, a közjót szolgálják.

Őszödi beszéd Washingtonban!

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke az elmúlt héten meglehetősen meredek kijelentéseket tett Washingtonban. Szeretném javasolni, hogy esetleg Németh Zsolt kijelentéseit is bocsássák nemzeti konzultációra, nézzük meg, hogy a Fidesz hívei hogyan vélekednek a Külügyi bizottság elnökének szavairól. Én megértem, hogy Németh Zsolt idegállapotát a keleti nyitás most már egészen nyilvánvaló kudarca megviseli, illetve hogy miután áttértek az értékelvű külpolitikáról az érdekelvű külpolitikára, most már az a kérdés, hogy egyáltalán van-e Magyarországnak külpolitikája? De nézzük csak, hogy Németh Zsolt milyen kijelentésekre ragadtatta magát Washingtonban! Egyrészt megígérte, hogy Magyarország a következő években megduplázza védelmi kiadásait. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ami az oktatást érinti, 2010 óta a működési-fenntartási költségekből 250 milliárd forint hiányzik. A K+F-es uniós átlag 2 százalék, Magyarországon ugyanakkor 1,4 százalékkal szerénykedünk. De lapozzunk tovább! Németh Zsolt a következőket tanácsolta az Amerikai Egyesült Államoknak: többet kéne akciózni; hiányolta a bátorságot az amerikaiak részéről a merész akciókhoz; a már létező instabil helyzetek felszámolásához nélkülözhetetlen az amerikai szerepvállalást.

– Lássuk a tényeket! Annak, hogy ma Európa kapuinál ilyen helyzet van, szorosan összefüggő oka, hogy bizony az Amerikai Egyesült Államokból az elmúlt tizenöt évben nem hiányzott a bátorság, és bizony pontosan eleget akcióztak ahhoz, hogy instabil legyen a helyzet Európa peremén. Magyarország szégyenletes módon csatlósként felajánlkozott már 2003-ban ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lábbal tiporta a nemzetközi jogot. Az, hogy ma ilyen a helyzet, az, hogy az úgynevezett filter államok Európa peremén összeomlottak, nagymértékben okolható a miatt a külpolitika miatt, amit az Egyesült Államok és a NATO folytatott az elmúlt években.

– Abba kéne hagyni a kettős beszédet! A kormány a nép támogatását kéri a bevándorlási hullám megállításához, kerítést húz fel, és ünnepelteti magát emiatt a magyar miniszterelnök, közben pedig a magyar Külügyi bizottság kormánypárti elnöke még uszítja is az Amerikai Egyesült Államokat, hogy még több olyan beavatkozás legyen, és még több olyan agresszív, a nemzetközi jogot lábbal tipró fellépés legyen Európa peremén, ami pontosan ezeket a globális válsághelyzeteket idézi elő. De mást is mondott Németh Zsolt. Azt mondta a tárgyalás alatt lévő amerikai-európai kereskedelmi egyezménnyel, a TTIP-vel kapcsolatban, hogy ez a kereskedelmi szerződés geopolitikai jelentőséggel bír ‑ ebben egyébként nincs vita közöttünk, csak másként értjük ‑, s tulajdonképpen csak egyetlen dolgot kéne tenni az egyezménnyel kapcsolatban: fel kéne tenni a szúnyoghálót. Ezt az elmés hasonlatát már máskor is mondta Németh Zsolt. Továbbra is csak azt tudom mondani, ez egy kicsit olyan, mint ha vadászrepülőgépekkel szemben akarna valaki szúnyoghálóval védekezni.

– Lássunk világosan! Ezzel a kereskedelmi egyezménnyel Magyarország, Európa pereme, a kelet- és dél-európai országok csak veszíthetnek, a magyar gazdálkodók még a Századvég tanulmánya szerint is nettó vesztesei lesznek ennek a hazárdjátéknak. Valóban, geopolitikai jelentőséggel bír ez az egyezmény. Ha megkötik ezt az egyezményt, teljesen világossá válik, hogy a globális nagyvállalatok átvették az uralmat a világon a demokratikus kormányok felett. Ha megkötik ezt az egyezményt, teljesen fölösleges bármiféle klímacsúcsot tartani, hiszen a klímavédelemről is majd a nagyvállalatok fognak dönteni.

Ha megkötik ezt az egyezményt, nem kell csodálkozni azon, hogy Európa peremén, Ázsiában és Afrikában egyre több olyan ország lesz, ahol összeomlik az államgépezet, ahol az erőforrások hiánya miatt menekülőre fogják az emberek.

– Ma a magyar kormány, miközben ünnepelteti magát a híveivel, hogy milyen bátran szembeszáll a bevándorlási hullámmal és az Európai Unió kvótajavaslataival, maga is előidézője annak a hullámnak, ami ma Európa kapuinál van. A magyar külpolitika bátorítja azt a globális fellépést, ami előidézője ezeknek a globális válságjelenségeknek.

Az országot meg kell védeni a politikusbűnözéstől!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Nemcsak az illegális bevándorlástól, hanem a nemzetgazdaságnak már felbecsülhetetlen károkat okozó kormányzati korrupciótól is meg kell védeni az országot. Ebben talán egyetértünk, de ha nem, jelentkezzen az, aki tűzbe merné tenni a kezét Andy Vajnáért vagy Mészáros Lőrincért! Nem látok jelentkezőt.

– Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy ezeket a vállalkozásaikat, finoman szólva, még csak nem is törvényes úton végzik, bár a kormányzati szándékot látjuk, törvényesíteni akarja az eddigi politikusbűnözési formákat. Sok példát láttunk erre. A legutóbbival, amit itt egy nap alatt nyomtak át múlt hét elején az Országgyűlésen, egyrészt megszüntették a vagyonosodási vizsgálatok kezdeményezésének lehetőségét, másrészt pedig tulajdonképpen a közbeszerzések során a közjogi méltóságok közeli hozzátartozói számára is lehetőséget biztosítottak ezen eljárásokban való, akár hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárásokban való részvételekben. Ez az, amit elfogadhatatlannak tartunk. Mi inkább arra buzdítjuk önöket, hogy cselekedjenek, ne olvasatlanul szavazzák le a javaslatainkat, hanem ahogy mi konstruktivitásunkról tettünk tanúbizonyságot az ország megvédése tekintetében, gondolok most az illegális bevándorlásra, amikor a kétharmados törvényekhez a Jobbik biztosította a szükséges többséget, hiszen a kétharmada már nincs meg a jelenlegi kormányzatnak, ezt kérjük most önöktől; legyenek partnerek, személyeskedésektől függetlenül és azok helyett inkább azokban a törvénymódosító javaslatainkban, amelyek párthovatartozásra való tekintet nélkül változtatnának a jelenlegi helyzeten.

– A politikusi álláshalmozás tiltása ügyében a Jobbik járt jó példával elöl. Ez a törvényesített formája volt a politikusbűnözésnek, hiszen több helyről vehettek fel főállású fizetést. Még mindig van néhány kiskapuja, gondoljunk csak a honvédelmi államtitkárra, akinek nemhogy másod-, harmad-, de még negyed-, ötödállása is van az állami szférában, - tehát van még teendő bőven.

– A mentelmi jog eltörlése szintén olyan terület, amelyet csak a Jobbik képviselői vállaltak, hogy önként lemondanak a mentelmi jogukról, és minden esetben annak felfüggesztésére szavazunk párthovatartozásra vagy bármilyen szimpátiára való tekintet nélkül. Ha komolyan gondolják azt, amit az Alaptörvényben szép szavak szintjén persze leírtak, hogy a törvények előtt mindenki egyenlő, akkor ideje a mentelmi jogot eltörölni, hiszen az nemcsak az elítéléstől, sajnos már a nyomozástól is óv. Ezért is mondta Zuschlag János, hogy nála nagyobb vezetői az MSZP-nek azért nem követhették őt a börtönbe, sőt reflektorfénybe sem kerülhettek, mert nyomozni sem lehetett mentelmi joggal rendelkező politikusok esetében.

– Szeretnénk, ha a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is, beleértve a gyermekek vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hoznák, hiszen sok esetben láthattuk, maga Lázár János esetében is, hogy egy kiskorú gyermek nevére több tíz milliós ingatlant dugott, rejtett el. Néhány dolog kiszivárgott, de jelenleg az Országgyűlés széfjeiben őrzik azokat a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat, amelyeket csak a Jobbik képviselői hoztak nyilvánosságra a Jobbik honlapján.

– Szeretnék ezenkívül vagyongyarapodási, vagyonosodási vizsgálatot is automatikusan, ha már kezdeményezni nem lehet e múlt heti szégyenteljes törvénymódosítás miatt, akkor legyen automatikus, négyévente minden politikus esetében. Az erre vonatkozó törvénymódosító javaslatunkat a mai nap folyamán be is nyújtottuk az Országgyűlésnek. Akkor kiderülhetne, hogy amit a tiszteletdíj nem fedez, vagyonosodás, annak mi a forrása, hiszen láthattunk már szülei által eltartott külügyminisztert olyan mesés és elképesztő, kreatív magyarázattal, amit Simon Gábor is megirigyelhetett volna, hogy ennyivel elintézze, hogy honnan is van neki az az elképesztő többlete, amit az osztrák bankszámlákon meg lehetett találni. Azt gondolom, ha már Simon Gábornál tartunk, említsük meg azt, hogy a képviselők esetleges más állampolgársága is végre nyilvánosságra kellene hogy kerüljön, hogy tisztán lássunk, hogy mi vezet oda, hogy idegen érdekeket szolgálva például eladhatóvá teszik a magyar földet.

– De sok más esetben is indokolt volna látnunk, hogy ha valaki egy afrikai banánköztársaságban rendelkezik állampolgársággal, útlevéllel, akkor egyértelmű, hogy menekülő útvonalat épített ki, takargatnivalója van. Azt is gondolom, hogy ez is a korrupció visszaszorítását segíthetné elő, miként általában a titkosítások feloldása, a kommunista vezetők elszámoltatása, és a közéletből való kitiltásuk, mert még sajnos ezzel is adósak. Hiszen ha az egykori KISZ KB-titkár Gyurcsány Ferencet kitiltanánk a közéletből, azt gondolom, az is a közélet tisztaságát eredményezhetné.

– Szeretnénk ezen túlmenően a politikusok által elkövetett gazdasági bűncselekmények elévülését megszüntetni, a politikusbűnözők számára pedig automatikusan a mindenkor hatályos büntetési tétel kétszeresét kiszabni, hogy kellően elrettentő hatással tudjuk végre visszaszorítani a politikusbűnözést. Meg kell teremteni a teljes vagyonelkobzás lehetőségét is, hiszen elfogadhatatlan az, amit már kiszivárogtattak, hogy Simon Gábor várhatóan szabadon távozhat 100 millió forinttal. Csupán személyi jövedelemadót, egészségügyi járulékot vonnak a talált pénzből, és egy egyszerű magyarázattal szabadon távozhat. Ezen túlmenően pedig a visszahívhatóság intézményén is el kellene gondolkozni, ugyanis amilyen lassan dolgozik az igazságszolgáltatás, hiába szeretnénk dupla büntetést, meg kell teremteni a politikusok visszahívhatóságát. Remélem, hogy a jövőben már nem csak a Jobbik fogja ezt indítványozni.

Tudásközpont Egerben!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): – Tisztelt Országgyűlés! Az állam életében vannak nagy rendszerek, stratégiai fontosságú területek, amelyeket időről időre meg kell frissíteni, hozzá kell igazítani a kor kihívásaihoz. Ilyen terület például az egészségügy vagy az oktatás rendszere. Az nem is volt kérdés, hogy a magyarországi felsőoktatás átalakításra szorul. Szinte mindig is napirenden volt, de mindenki csak dobálta, mint a forró krumplit, márpedig nagy és fontos feladat ez, mert az, hogy valami jól vagy rosszul alakul, itt csak évek múltán derül ki, akkor pedig már sokszor késő. Ezért is volt fontos előrelépés, hogy a kormány vállalta az ezzel járó felelősséget, a szakmai konfliktusokat, nehézségeket; és döntéseket hozott, pontosan a már sokszor említett cél érdekében, az új, modern formában létrejövő értékmentés miatt.

– Tisztelt Országgyűlés! „Fokozatváltás a felsőoktatásban” – ezt a címet viseli a kormányzat új stratégiája, amely Magyarország számára komoly lehetőségeket kínál. Az anyag szerint a magyar felsőoktatás színvonalát emelni kell, versenyhelyzetet kell teremteni a felsőoktatási rendszeren belül. Hazai és nemzetközi szinten versenyképes tudást kell adni a hallgatóknak, és ehhez meg kell teremteni a feltételrendszert, mindezt természetesen úgy, hogy a munkaerőpiaci és a társadalmi elvárásokhoz ez tudjon igazodni. Ennek szellemében kellett nekünk is áttekinteni a Heves megyei lehetőségeket. A kitűzött stratégiai célokat szem előtt tartva javasoltuk a két Heves megyei felsőoktatási intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadását. Ez persze, ahogy lenni szokott minden változásnál, nagy hiúsági vihart kavart, de mára, azt gondolom, mindenki belátta, hogy a két intézmény egyesülése a helyes út. Ez az út egy erős tudásközpont létrejöttéhez vezethet Egerben, abban a városban, ahol az országban először kezdte meg működését orvosi és jogi kar; abban a városban, ahol Eszterházy Károly 1762-ben líceumot épített abból a célból, hogy a városban egyetem működjön.

– Tisztelt Országgyűlés! A szakszerűség fellegvárainak és nem a meddő tudás elefántcsonttornyainak kell lenni az egyetemeknek, főiskoláknak. Ennek én is hangot adtam a főiskola továbbfejlesztését illetően már idén májusban, valamint az Eszterházy Károly Főiskola 242. tanévnyitó ünnepségén szeptemberben. Ezért indítottunk Eszterházy-petíció néven közéleti akciót Heves megyében, hogy a helyben élő polgároknak is meglegyen a lehetőségük arra, hogy személyes hitvallásukkal, aláírásukkal támogatói, részesei legyenek az egyetemmé válásnak. Örömmel jelenthetem, hogy az Eszterházy-petíciót több mint 12 ezren írták alá, ezzel is támogatva az ügy előrehaladását.

– 2016 nyarától Egerben az önök döntésének köszönhetően alkalmazott tudományok egyeteme jön létre. Köszönet jár érte mindenkinek, aki ezt az Országgyűlésben szavazatával támogatta. Az egyetemi fejlesztés, az új felsőoktatási koncepció és az általa megerősített portfólió, két megyei főiskola összeolvadásának terve, a regionális távlatok megteremtik gyakorlatilag a térség kohézióját, nem pedig a kettéválását. A jellem szilárdsága, az elme nyitottsága egymást szolgálja, és új lehetőségeket teremt. Ez Eger, Gyöngyös, Sárospatak és Jászberény közös sikere.

– Az egyetemmé válás nem pusztán adminisztratív döntés, hanem egy intellektuális előrelépés, ahol a szakok, a karok egymásra találásával, kapcsolódásával a tudásbázis emelkedhet, a szellem érettsége új szintre léphet. Az intellektuális erő ahhoz kell, hogy az emberi lépték és az emberi képességek gazdagodása elé minél kevesebb akadály tornyosuljon, és az ne törhessen meg. Az egri értelmiségképzés a maga környezetével, hagyományával, intellektuális erejével éppen ez ellen a beismerésre nehezen képes és irányt vesztett világ ellen léphet fel és vonulhat hadba. Ez azt is jelenti, hogy az egri küldetéstudat nem szorulhat be a provincialitás hálójába, hanem egyetemes emberi kihívások felé kell fordítsa fürkésző tekintetét.

– A Heves megyei felsőoktatás több száz éves múltja, a jelen eredményei, a közéleti üggyé válás, az új felsőoktatási koncepció nyújtotta, a főiskolák összeolvadása miatt megerősödött portfólió, a helyben élő emberek kiállása, az Eszterházy-petíció teremtette meg a reális lehetőségét annak, hogy mára arról beszélhetünk, hogy Eger központtal alkalmazott tudományok egyeteme működhet majd. Köszönet érte Eszterházy Károlynak, a főiskola dolgozóinak, Eger városának, a felsőoktatási kormányzatnak és minden országgyűlési képviselőnek, aki ezt támogatta szavazatával. Köszönet érte. Legyünk büszkék Egerre!

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!