A KDNP kérése Sólyom Lászlóhoz

A KDNP képviselőcsoportja nevében, Semjén Zsolt elnök-frakcióvezető levélben kéri a Köztársasági elnököt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ezzel összefüggő élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló tegnap elfogadott törvény aláírását fontolja meg és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Mélyen tisztelt Elnök Úr!

A Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportja azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul az Elnök Úrhoz, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ezzel összefüggő élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. április 20. napján elfogadott törvény aláírását megfontolni szíveskedjék. A KDNP Képviselőcsoportja kezdeményezője volt annak az Alkotmánybírósági határozatnak, amely 21/B/2008. számú határozatában a korábbi törvényt megsemmisítette. Szakmai meggyőződésünk, hogy a most elfogadott törvény sem a 14/1995, de a 21/2008. sz. AB határozatoknak sem felel meg.

Kétségtelen tény, hogy a határozatnak megfelelően az azonos neműek kapcsolatát a hivatkozott és általunk sérelmesnek tartott törvény most már külön is szabályozza, azonban nem felel meg annak az alkotmányos elvnek, amely a házasság intézményét védve, attól az új élettársi formát külön választaná. Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott, hogy sem a névviselés szabálya, sem az örökbefogadás eltérő szabályozása nem jelent olyan lényeges elemet, amely a BÉK és a házasság érdemi különbségét megalapozzák. És ahogy az alkotmánybíróság fogalmaz: „a különbségek egyikét sem tudta olyan lényegesnek értékelni, mint amelyből a jogalkotó szándéka egyértelműen igazolható lenne abban a vonatkozásban, hogy a BÉK új jogintézményét a magyar jogrendszerben a házasság intézményétől egyértelműen el kívánta volna határolni”. Ugyancsak idézzük az Alkotmánybíróság indokolásából azt a részt, amely szerint: „nem fogadható el, hogy egyetlen generális utaló szabállyal a törvényhozó a jogrendszer egészének a házasságra, a házastársakra, stb. – tehát a házasság intézményére – vonatkozó összes szabályát felhívja, és „megfelelően” alkalmazni rendelje. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a megoldás a jogbiztonságot sérti. Márpedig az általunk alkotmányellenesnek tartott törvény az előző törvény hasonló megoldását szó szerint megismétli.

Mélyen tisztelt Elnök Úr!

Engedje meg, hogy az adott esetben ne csak jogi, hanem társadalompolitikai aggályainkat is ismertethessük Önnel. Meggyőződésünk, hogy a jogalkotási törvénynek nem felel meg, hogy pénzügyi és társadalmi hatásvizsgálat nélkül a házassági szabályokra hivatkozva úgy vezeti be a törvény az özvegyi jog és özvegyi nyugdíj intézményét, hogy annak pénzügyi és társadalmi kihatásait nem ismerhetjük meg. Ráadást ezt teszik olyan társadalmi és gazdasági környezetben, amikor a válságra és szűkös forrásokra hivatkozva a nyugdíjas rétegek megszorítására készülnek. Az özvegyi nyugdíj és özvegyi jog intézményének alapja a tartós életközösség elismerése és az a társadalmi szolidaritás, hogy a közvetlen hozzátartozó halála ne jelentsen az özvegy számára a lelkieken túlmenő elviselhetetlen terheket. Ez a feltétel a bejegyzett élettársi kapcsolatnál nem biztosítható, bármikor a halál bekövetkezése előtt közjegyzőnél könnyen kijátszható, és semmilyen alkotmányos alapja nincs annak, hogy a be nem jegyzett élettársi kapcsolattal szemben ilyen megkülönböztetéseket tegyen a jogalkotó.

Mélyen tisztelt Elnök Úr!

A KDNP Képviselőcsoportja az idő rövidsége miatt nem fejtheti ki teljeskörűen álláspontját, azonban szerettük volna az Elnök Úr - úgy is mint az alkotmányosság őrzőjének - figyelmét felhívni, hogy tegye megfontolás tárgyává érveinket, és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényről előzetes normakontrollt kérni szíveskedjen.

Budapest, 2009. április 21.

Megbecsüléssel és tisztelettel:

Dr. Semjén Zsolt
a KDNP frakcióvezetője