Schmitt Pál: A magyarok tiszta, egyértelmű, vállalható, jól szerkesztett alkotmányt szeretnének, amely hosszú időre, történelmi távlatokra rendezi közös dolgaikat, rögzíti alapjogaikat. A Taláros Testület február 21-22-i teljes ülésének napirendje.
Legfrissebb döntések
A Taláros Testületnél a tengernyi ügyek sem okoznak földcsuszamlást - bírják az áradást. Legutóbbi határozatukban egyhangúlag megállapították, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. A törvény szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg.
Indokolásában az Alkotmánybíróság nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának fokozása érdekében az ott dolgozó tisztviselők felmentési védelme könnyíthető, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.
Az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is. A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben - így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is - azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Alkotmánybíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben - a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából - sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.
Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.
A Taláros Testület figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is. A határozathoz Bihari Mihály, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek. (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 30. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A Taláros Testület szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az indítvány által támadott rendelkezései eleget tesznek az alkotmányossági követelményeknek; világosak, egyértelműek és kiszámíthatók, következésképp a jogbiztonságban megnyilvánuló jogállamiság elvét nem sértik. (A határozat teljes szövege)
+
Elutasították a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (2) bekezdése, 54. § (6) bekezdése, 100. § (1) bekezdése, 111. § (3) és (4) bekezdése, a magánvádas bűncselekmények tekintetében a 173. § (4) bekezdése, a 259. § (1) bekezdése, a 283. § (1) és (2) bekezdése, a 323. § (1) bekezdése, a 324. § (1) bekezdése, valamint a 409. § (2) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt is. Az Alkotmánybíróság több indítványi pont tekintetében megállapította, hogy a kifogásolt szabályozás és a hatékony jogorvoslathoz való jog között nincs alkotmányossági szempontból vizsgálható érdemi összefüggés. (A határozat teljes szövege)
+
Elképzelhetetlen, hogy egy 66 ezres intézményrendszerből három hónapig senkit se lehessen elbocsátani, így nem fog változni semmi az elmúlt hónapok gyakorlatához képest - így reagált Rétvári Bence arra, hogy az Alkotmánybíróság május 31-i hatállyal megsemmisítette kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata államtitkára szerint, amennyiben vállalják a moratóriumot, amelyet a Szakszervezetek Egyeztetési Fóruma kezdeményezett, akkor előfordulhatna, hogy az adófizetők pénzéből hónapokig adnak fizetést olyan embereknek, akiknek például megszűnt a munkája az átszervezések miatt.
„Az alkotmányozás dilemmái"
A magyarok tiszta, egyértelmű, vállalható, jól szerkesztett alkotmányt szeretnének, amely hosszú időre, történelmi távlatokra rendezi közös dolgaikat, rögzíti alapjogaikat – mondta Schmitt Pál pénteken Budapesten „az alkotmányozás dilemmái" című konferencia megnyitó beszédében. Az államfő a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának rendezvényén megjegyezte: a társadalom ezenkívül olyan alkotmányt szeretne, amely biztosítja az állam működésének kereteit, megvédi őket a rossz döntésektől, amelyre büszkék lehetnek, illetve amelyhez kötődhetnek. Közölte: ma újra elvárás, hogy hosszútávon működő, jogbiztonságot adó, mindenkire érvényes törvények szabályozzák az életet, egyúttal világossá vált, hogy a társadalmat súlyosan mérgező, kirívó törvénytelenségek, a szinte normává emelt normakerülések nem ölték ki a közösség jogérzékét. Beszélt arról, hogy az alkotmányozás ma igazi közéleti téma, a társadalmi vita pedig mindig az emberek közügyekben mutatott, egészséges aktivitásának a fokmérője. A kétharmados országgyűlési választási eredmény tapasztalata, hogy vannak olyan ügyek, amelyekért össze lehet fogni, amely mellett igenis összeáll a közakarat. Hangsúlyozta: az új alkotmány születését meghatározzák az európai, demokratikus elvek, az eddigi alkotmány szövege, a más országoktól megszívlelendő példák, a gyakorlat, az Alkotmánybíróság működéséből, döntéseiből leszűrhető tapasztalatok. Az államfő rámutatott: az alkotmány szimbolikus kérdés is. Sokkal több, mint törvény, minden állam számára a létezés, a működés alapja. Mérce, amelyhez az emberek igazodnak, amely nemcsak a jelenben zajló élet alapvető szabályait, céljait rögzíti, hanem arról is szól, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen küldetést érzünk a magunkénak, milyen jövőt szeretnénk a gyermekeinknek.
Egy alkotmány akkor tölti be hivatását, ha minden más jogszabály belőle forrásozik, rá támaszkodik, ha minden közös cselekvés hozzá igazítható.
Schmitt Pál szólt arról is, hogy a köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön a törvényesség felett. Ő is megfogalmazott ajánlásokat a készülő alkotmányhoz a családok, az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan, és arról is, hogy az alaptörvény szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről. Megemlítette: a tavalyi példátlan akarategyesítés következményeként a törvényhozási legitimáció, az alkotmányozni képes többség ma erősebb, mint korábban bármikor. A konszenzus pedig elsősorban nem pártok között, hanem a társadalomban jön létre”. Ezzel kapcsolatban annak a reményének is hangot adott, hogy minden parlamenti párt részt vesz majd az alkotmányozási munkában. A köztársasági elnök véleménye szerint a társadalom elvárása a legfontosabb alkotmányozási kényszer, ennek megfelelni pedig történelmi feladat, amely nem kevés bölcsességet, arányérzéket és valóságismeretet követel.
+
Aláírásgyűjtési akciót indít az MSZP: a petíció arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa be az alkotmány rendelkezéseit, adja vissza a dolgozó emberek nyugdíjra félretett pénzét, hozza létre a devizahiteleseket segítő nemzeti eszközkezelőt és vezesse be a magáncsőd intézményét, vonja vissza az igazságtalan adórendszert és ne a kiskeresetűekkel fizettesse meg a magas jövedelemmel rendelkezők adójának csökkentését, szüntesse meg az indoklás nélküli elbocsátásokat, illetve állítsa helyre az Alkotmánybíróság eredeti hatáskörét. A „menetelés" a főváros felszabadulásának évfordulóján indul, majd „nyakukba veszik az országot", és megkezdik „az ország demokratikus felszabadítását", május elsején tömegdemonstrációval zárják az aláírásgyűjtést - jelentette be Szanyi Tibor.
+
Várhatóan néhány héten belül napirendjére tűzi az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó szabályozással és az ezzel összefüggő hatáskör-értelmezéssel kapcsolatos előterjesztést" - jelentette be Sereg András, a Taláros Testület sajtófőnöke. Eddig 190 megsemmisítését kérő felháborodott indítvány érkezett hozzájuk a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó jogszabályok megsemmisítését szorgalmazva. Feldolgozásuk folyamatban.
Az Alkotmánybíróság február 21-22-i teljes ülésének napirendje
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény családegyesítésre vonatkozó szabályai alkalmazása során az élettárs nem minősül családtagnak.)
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (2) bekezdése és 340. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 13. § (1) bekezdésének e) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (3) és (4) bekezdése, a 35. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 165. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az ügyészség társadalmi szervezetek működése feletti törvényességi felügyelete gyakorlásával kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/B. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a felek személyében történő változásra és az eljárás félbeszakadására irányadó rendelkezése, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek a perfeljegyzésre vonatkozó szabályai tekintetében.)
Az Országos Választási Bizottság 15/2010. (I. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (1) bekezdése, valamint a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja és 2. § (7) bekezdés hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény és az indítvány benyújtásakor hatályban lévő, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-a, valamint az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
