Az Alkotmánybíróság szerint összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam azt bünteti, aki kényszerűségből él az utcán.

(Az Alkotmánybíróság november 12-én meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Többek között megállapította: a törvény rendkívül széles, diszkrecionális jogkört biztosít a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására. Sem a hajléktalanoknak a közterületekről (parkok, metróaluljárók stb.) való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. Az önkormányzati törvényben adott rendeletalkotási felhatalmazás alaptörvény-ellenes, sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság, valamint a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelményét és összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével.)

A fővárosi és a kerületi polgármesterek szerint a hajléktalanokkal kapcsolatos döntés elveszi az önkormányzatoktól azokat az eszközöket, amelyekkel megteremthetnék a hajléktalan emberek létbiztonságát. Budapest főpolgármestere, Tarlós István sem titkolta, titkolja: életszerűtlen döntés hozott az Alkotmánybíróság, amikor alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra használatát. „Megágyaznak, ott végzik a dolgukat, szemetelnek, bűz van. Ha Magyarországon így lehet értelmezni a személyiségi és szabadságjogokat, akkor végtelenül elkeserítő a helyzet! Csak hajléktalankórházra 345 millió forintot költött tavaly a főváros, de több száz férőhellyel bővültek az éjjeli menedékházak is, míg a Demszky-éra utolsó évében 133-an fagytak meg az utcán, addig tavaly mindössze 1 ember hűlt ki.”

Mások is állítják: „Ez az alkotmánybírósági döntés is bizonyítja, hogy néha ki kell menni az utcára az emberek közé. Nem lehet elefántcsonttoronyban jó pár ilyen gyakorlati kérdést megoldani.” Tarlós István is így gondolta, ezért  többször is meghívta az eljárást kezdeményező ombudsmant egy aluljárói sétára, és az ott kialakult helyzet közös szemrevételezésére.

Szabó Máté személyesen nem, de munkatársai révén tájékozódott a helyzetről. Közleményében hangsúlyozza: valóban többen laknak közterületen, amióta az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra használatát. Valóban ütközik a hajlék nélküliek nagyszámú és rendszeres köztéri jelenléte az aluljárók és metróállomások forgalmi és civilizációs elvárásaival. Erre azonban a válasz nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés: a kiűzetés csak más környékekre „tolja arrébb” a hajléktalanság változatlanul fennmaradó megjelenési formáit. A demokrácia és a jogállam költséges és fáradtságos egyeztető, de tartósan ható mechanizmusait kellene működtetni. A hajléktalanság a súlyos gazdasági és pénzügyi válság idején folyton újratermelődik, vele szemben a villámháború csak a kényszeren alapuló hatósági megoldás eszköze lehet. Ez viszont idegen az ombudsmani intézmény és az alkotmánybírósági döntés szellemiségétől.

Budapest főpolgármestere  az Országgyűléstől vár segítséget, hangsúlyozva: „Az én megítélésem szerint a város mindenkié, egyebek mellett az 1,8 millió konszolidált budapestié is, nemcsak a kis számú hajléktalanoké!”

+

Alkotmánybírósághoz fordul a Cozma-gyilkosság ügyében emberölés kísérlete miatt elítélt Sztojka Iván ügyvédje, Szikinger István. (Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt.) A védő álláspontja szerint ugyanis a négy évvel ezelőtt kezdődött büntetőeljárás nem volt tisztességes, az ügyvéd szerint az ügyészség, a rendőrség és az igazságügyi tárca képviselőjének az ügy kapcsán tett egyes közlései nem felelnek meg az alaptörvénynek, az emberi jogi normáknak. Az alkotmányjogi panasz azt a célt szolgálja, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a jogsértést, és semmisítse meg az ügyben hozott ítéleteket.

A Cozma-ügyben a Kúria tavaly októberben hozott ítéletet, és részben súlyosbította a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla döntését. A másodfokú ítéletet korábban sokan bírálták és felháborítónak tartották (még Navracsics Tibor igazságügy-miniszter is levelet írt miatta a Kúriának), ugyanis jelentősen enyhítette a három vádlottra – Raffael Sándorra, Németh Győzőre és Sztojka Ivánra – először kiszabott büntetést. Raffael és Németh első körben életfogytiglani büntetést kapott, Sztojka pedig húsz év fegyházat. A Győri Ítélőtábla a büntetést úgy enyhítette, hogy az első két vádlott 18 év fegyházat kapott, Sztojka pedig 8 év börtönt.

A Kúria szerint a másodfokon eljáró bíróság alulértékelte Sztojka Iván szerepét a gyilkosságban, ezért a büntetését 8-ról 13 évre súlyosbították. A súlyosbítás oka az volt, hogy Sztojkát nem egyszerűen testi sértésért, hanem emberölés kísérlete miatt büntették. A Cozmát szíven szúró Raffael Sándor és a Cozma csapattársát, Ivan Pesicet vesén szúró Németh Győző esetében a Kúria helyben hagyta a másodfokú ítéletet, mindketten 18 év fegyházbüntetést kapnak.

 A Marian Cozmát szíven szúró Raffael Sándor ügyvédje, Tuza Péter viszont úgy véli: a Kúria példamutató ítéletet hozott, tisztán jogi elemzést végzett, és az ügy eldöntésekor nem engedett a közvélemény nyomásának.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság az Ikrény Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 15/2000. (XII. 22.) Kr. rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította, és az indítványt áttette a Kúriára. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2705/2012.)

Az Alkotmánybíróság a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2666/2012.)

Az Alkotmánybíróság Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Balatonszárszó helyi építési szabályzatáról szóló rendelete 15. § (2) bekezdése „kivéve a vasúttól északra eső üdülőterületen, a Völgy-Viola utca Ny-i oldalán lévő ingatlanok Ny-i telekhatárától K-re eső üdülőterületen, az Esztergom, a Hunyadi és a Kölcsey F. utcában, ahol csak üdülőépület építhető és az üdülőépület lakóépületté történő használati változtatása, rendeltetésének megváltoztatása sem engedélyezhető” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasította és az indítványt áttette a Kúriára.

Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 21. 228/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének és megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-ára alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2676/2012.)

Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a II. kerület, 50. 861. hrsz-ú ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasította és az indítványt áttette a Kúriára.

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének és megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-ára alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2639/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3332/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv. V.35.386./2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3310/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3463/2012.)

Az Alkotmánybíróság a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3366/2012.)

Az Alkotmánybíróság a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról:  IV/3367/2012.)

Az Alkotmánybíróság a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény  szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3365/2012.)

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság 2013. január 21-i teljes ülésének témái:

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és 12. számú végzéseinek megsemmisítésére és alkotmányos követelmény kimondására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/47/2012.).

– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2478/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata – (IV/2878/2012.).

– A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ 100 2. és EÜ 100 3. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata – (II/3214/2012.).

– A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2352/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3157/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 27.Bkf.8317/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3397/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 49. Mf.636.465/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3399/2012.).

– A Budapest Környéki Törvényszék 3. Pf. 24.412/2011/8. számú ítélete, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3412/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 31.Bf.XIV.5114/2012/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3434/2012.).

– A Kúria Mfv.I.10.735/2011/12. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3420/2012.).

– A LEADER Helyi Akciócsoportok feladat ellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás részletes feltételeiről szóló 30/2012. (III. 24.) VM rendelet 12. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3243/2012.).

– A 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy rendelet alkalmazási tilalmának elrendelésére és a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.791/2011/4. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3237/2012.).

– Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ÁFA Ellenőrzési Főosztály ÁFA Ellenőrzési 25. Osztály 3943120101. számú határozata, APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztálya 2899473918. számú határozata, továbbá a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.977/2009/36. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2845/2012.).

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái

(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

– Felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítása tárgyában hozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3449/2012.).

– A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.30.268/2011/8-I. és Gfv.X.30.268/2011/8-II. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3062/2012.).

– A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 129. § (1) bekezdése ellen az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3246/2012.).

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3398/2012.).

– A Kúria Kfv. V.35.558/2011/7. számú ítéletével szemben előterjesztett valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3415/2012.).