Kiszámíthatóvá teszi a családtámogatást az új törvény

Évtizedekre határozza meg a magyar családpolitikát a hamarosan benyújtandó családok védelméről szóló sarkalatos törvény – jelentette ki Harrach Péter, a KDNP alelnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a Keresztény Civil Szervezetek 5. Országos Fórumán a Parlamentben. Fontosnak nevezte, hogy beépüljön a közgondolkodásba: „családban élni jó, gyermeket vállalni nemcsak nehézséget, hanem örömet is jelent”.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a gyermekvállalási kedv erősítését az szolgálja, ha biztonságos és kiszámítható családpolitikát folytat Magyarország. „Nem jó, ha négyévenként változik a családpolitika” – jelentett ki, hozzátéve: ezt a kiszámíthatóságot garantálja az, hogy a legfontosabb szabályokat sarkalatos törvényben rögzíti az Országgyűlés.

Harrach Péter kiemelte: gyermek és gyermek között nem lehet különbséget tenni, hiszen sok az egyszülős, illetve élettársi kapcsolatra épülő család, és ma a gyermekek negyven százaléka házasságon kívül születik, a tejes családok aránya meglehetősen alacsony. Mivel az új törvény elsősorban a családokat támogatja, ezért a jogszabályban egy belső definíciót kellett tenni, eszerint a család „a leszármazásra épül”, és azt mondja ki, hogy a családban legalább két olyan személynek kell lennie, akik egyenes ági rokoni kapcsolatban vannak. Családként definiálják még az örökbefogadáson alapuló szülő-gyermek kapcsolatot is.

A törvény felsorolja majd a gyermekek jogait – így elsősorban, hogy családban nevelkedjen –, és rögzítik kötelességeiket is. Harrach Péter ezek között említette a tanulmányok folytatását, az egészségtelen életmód kerülését, a szülővel való együttműködés kötelességét és eltartásának kötelezettségét addig a határig, amíg saját gyermekének eltartását nem veszélyezteti. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a foglalkoztatás és család összeegyeztetéséről azt mondta, a kiskorú gyermeket nevelő szülőt – külön törvényben foglaltak szerint – kiemelt munkajogi védelem illeti meg. Rögzítik, hogy az állam ösztönzi a részmunkaidőben történő munkavégzést, és beillesztették a kerettörvénybe a családok adórendszeren keresztüli támogatását is. Harrach Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ő a kiemelt támogatást a második gyermeknél tenné meg, ugyanis második gyermekek nem nagyon születnek meg ma.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, a jogszabály nem lesz értéksemleges, azokat a családi életre vonatkozó értékeket tartalmazza, amelyek minden ember számára elfogadhatónak tartanak.

Harrach Péter egy Demény Pál által készített tanulmány alapján arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi demográfiai helyzet nem változik, és a házasodási, gyermekvállalási mutatók a mostani szinten maradnak, a század végére 5,2 millióra csökken a népesség, és ennek harminchat százalék felett lesz a 65 év felettiek aránya, míg a bevándorlók aránya 900 ezer körül alakulhat. A munkavállalók számát nehéz megbecsülni – folytatta –, de az biztos, hogy nem lesznek elegendően a társadalombiztosítás működtetésére, az ország fenntartásához. A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartja, hogy beépüljön a közgondolkodásba: „családban élni jó, gyermeket vállalni nemcsak nehézséget, hanem örömet is jelent”.

Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családügyi referense a köszöntőjében elmondta, hogy a katolikus egyház által meghirdetett családok évének a vége felé nagyon sokan kérdezik, hogy a családok éve beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, amire a válasz az, hogy meglepő módon beváltotta. Sokan jöttek a család évében ünnepelni a családot, tanúságot tenni mellette, tudatosítani, hogy egyedülálló érték.

Szarka Miklós református lelkész, pár- és családterapeuta, klinikai lelkigondozó arról beszélt, hogy a hozzáforduló családoktól, pároktól vagy egyénektől nem várhatja el, hogy úgy gondolkodjon és érezzen, mint ahogyan ő, és abból az erőforrásból merítsenek, amiből ő. De neki rendelkezésére áll az élő Krisztus, aki titokzatos módon jelen van a terápiában, bevonható a segítő folyamatba, ha a krízis nyomán a hit nem patologizálódott.

Kamarás Ferenc demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa előadásában arra a kérdésre kereste választ, hogy a család formájában történt változások milyen szerepet játszanak a demográfiai helyzetünk ismert tényeiben, mert mint mondta „az elmúlt években a demográfiai folyamatokban mindig megjelenik valami olyan jelenség, ami a demográfiai történetünk százharminc évében még soha nem fordult elő”.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője azzal kezdte előadását, hogy újságírók vérmérsékletüktől függően szokták megkérdezni, összeomlik-e a nyugdíjrendszer és ez mikor fog bekövetkezni. A főigazgató megnyugtatta a tanácskozás résztvevőit, hogy nyugdíjrendszer volt, van és lesz, hiszen annak a tiszteld apádat és anyádat parancsolat az alapja, és amíg az létezik, addig a nyugdíjrendszer is. Mint elmondta, a nyugdíjrendszer lényege, ha tetszik, nem más, mint hogy a nagycsaládok rendszerét társadalmi szinten szervezze újjá.

Szám Katalin újságíró, a Képmás családmagazin főszerkesztője felhívta a figyelmet arra a problémára, amely a média által sugárzott, bemutatott kép és a valóság között húzódik, amelyet még súlyosabbá tesz a mai generáció médiahasználata. Példaként említette, hogy a mai kislányok az óvodában már nem papás-mamást játszanak, mint hajdan anyáik, hanem megasztárost, énekest, színésznőst. A minták átalakulnak – a babázásból pusztán a Barbi baba öltöztetése maradt meg, nem az anyaság örökmintáit tanulják tovább. Ezt a generációt veszni hagyjuk, ha nem tudjuk őket bevonni a médián keresztül egy egészséges kommunikációba, ha nem tudjuk nekik átadni a családbarát mintákat..

Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember azon illúziót boncolgatta, oszlatta széjjel, miszerint döntéseinket értelmi alapon hozzuk meg, életünket tudatosan, akaratlagosan irányítjuk, holott lélektani, biológiai kutatások föltárták, hogy döntéseinket mielőtt meghoznánk érzésink befolyásolják: agyműködésünk beidegződött struktúrák tudattalanunk észrevétlenül terelik elhatározásainkat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szabad választás, a szabad akarat meg szűnik meg létezni, sokkal inkább azt, hogy jelentős döntéseinkben, mint például a pár választás ezt nem lenne szabd figyelmen kívül hagynunk, hiszen egy életre szóló elköteleződésről, a közös út során felmerülő problémák megoldásáról van szó.

Kardosné Gyurkó Katalin a N agycsaládosok Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a család számára olyan emberek közössége, akikkel jól érzi magát, akik megértik azt, ha fáradt, viszont olyan emberek is, akik néha abszolút nem értik meg sem a fáradtságot, sem a gondokat. Saját életéből vonta le azt a tanulságot, hogy a család egyszerre minden, dédelgetés, szeretet, konfliktus, olyan közösség, ahonnan el lehet menekülni, és ami a legfontosabb, ahova mindig vissza lehet térni.

A felkért hozzászólók, Csorba Gábor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének világi elnöke a keresztény családok számának növekedéséről, Túry Krisztina, a Három királyfi és három királylány Mozgalom képviselője az értékek tudatosításának fontosságáról, Lehöcz Mónika, az Otthon Segítünk Alapítvány munkatársa az önkéntes segítő munkáról, a minták továbbadásának szükségességéről, dr. Judák Endre, a Magyar Református Presbiteri Szövetségtől a hit- és erkölcstan oktatásának elengedhetetlenségéről szóló gondolatait osztotta meg a tanácskozás részvevőivel.