Összes vállalás: 163 kereszt
Bács-Kiskun megye: 5 kereszt
Baranya megye: 12 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 4 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 4 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 163 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Tartalékosok nélkül nincs hadsereg

Változtatni kell azon, hogy Magyarországon a katonák békelétszáma ugyanannyi, mint mozgósítási létszámuk; tartalékosok nélkül ugyanis nincsen hadsereg – jelentette ki Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány szakértői kerekasztal-megbeszélésén. A Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa úgy tartja, a honvédelem nemzeti jellege csak akkor tud kiteljesedni, ha az ország határozott lépést tesz az önkéntes tartalékosi rendszer irányába.

Simicskó István a kerekasztal-megbeszélésen azon véleményének is hangot adott, hogy az elmúlt években a honvédelem is a politika martalékává lett, megítélése szerint a politikai döntéshozatal sorána a szakmai érveknek és véleményeknek a jelenleginél sokkal többet kellene nyomniuk a latban.  Hangsúlyozta: az állami szerepvállalás a katonai biztonság megteremtésében örökérvényű feladat. Anarchiához vezet, ha különböző magánhadseregek vagy félkatonai szervezetek jönnek létre – tette hozzá.
   
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke a 2004-es honvédelmi törvényre hívta fel a figyelmet, amely részletesen meghatározza a honvédség feladatát, továbbá kimondja, hogy Magyarország biztonsága három pillérre, a magyar honvédségre, az állampolgárok hazafias elkötelezettségére és a szövetségesekre épül.
    
Véleménye szerint e hármas pillére épülő rendszer harmóniája az elmúlt esztendőkben megbomlott, a politikus az egészségtelen aránytalanság példájaként említette, hogy Magyarország biztonságának garantálása  – a külső biztonságot figyelembe véve – szinte teljesen az ország NATO-szövetségeseire hárult, s az állampolgári kötelezettség szinte egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mértékben jelenik meg. Mint mondta: ezen változtatni kell, nem lehet pusztán a NATO-szövetségesekre bízni az ország védelmét, a változáshoz azonban elengedhetetlen a társadalom honvédelmi tudatának ápolása.
    
A törvény azonban nem teszi lehetővé, hogy valaki önkéntes tartalékosként csatlakozzon, kizárólag hivatásosként vagy szerződésesként teheti ezt. Súlyos hiányossága a jogszabálynak, hogy az állampolgárok ki vannak zárva a honvédelemből – mutatott rá Simicskó István.
    
A kerekasztal-megbeszélésen Kladek András nyugállományú ezredes, a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezető főtanácsosa is az önkéntes tartalékosok fontosságát emelte ki.
    
Kifejtette: Európában egyedül Magyarországnak nincs tartalékos hadereje. Mint mondta, figyelembe véve a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák, valamint az őket itthon kiszolgálók számát, illetve azt, hogy mintegy háromezer katona hiányzik a honvédség létszámából, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy komolyabb árvíz esetén a honvédség alig három hétig bírná a gátakon tartalékosok nélkül.
    
A tartalékosok rendszerének bevezetéséhez Kladek András szerint valós katonai beosztásokra, a szolgálat vállalásához motivációra, a munkáltató számára megfelelő kompenzációra, a hivatalos állomány részéről pedig fogadókészségre és partnerségre lenne szükség.