Az angol fővárosban október 10-29. között, a reformáció hónapjában és tiszteletére szenzációs színházi programmal emlékeznek meg a King James-féle bibliafordítás 400. évfordulójáról. Kortárs angol és más nemzetből származó írók egyfelvonásos darabjait adják elő nonstop 24 óra alatt két helyszínen: a felújított nyugat-londoni Bush Színházban és a Westminster Apátságban.
Lelkes londoni kritika – szerzői kavalkád
A londoni kritika lelkesen számolt be az eseménysorozatról. 130 színész és 23 rendező közös és összehangolt munkája nyomán valósul meg a különös és rendkívül ötletes vállalkozás. Egy-egy bibliai könyvet 20-22 perces egyfelvonásos, kortársi szerzőtől származó színpadi jelenet mutat be. A szerzők között drámaírók, költők, novellisták, sőt más vallások képviselői sorjáznak. Közöttük van az Anglikán Egyház főpásztora, Rowan Williams érsek is, aki Lázár c. művével János evangéliumához ad színpadi illusztrációt. A szerzői gárda abszolút kavalkádja vonul fel előttünk: a brit udvari költőnő mellett a szerzők között szerepel a skót kétes hírű Carol Ann Duffy, aki az Énekek énekéről írt. Az angol írónő, Jeanette Winterson „Isten-blog” címen Mózes első könyvét dolgozta fel. Darabjának mondatai maximális esetben 140 betűből állnak, mint az internetes hírek mondatai. Wintersont egy pünkösdi házaspár fogadta lányául, és misszionáriusnak akarták nevelni. De ő 16 évesen elhagyta a nevelői házat, s írónő lett. A kritika részletesen elemzi a 66 szerző alkotását és életét.
Egész éjjel bibliai színház
Az egész ötlet kitalálója és megvalósítója Josie Rourke, a Bush Theatre intendánsa. Jó apropóul szolgál ehhez a nagyszabású programhoz, ami angol módon, gyakorlatiasan és szellemesen emeli ki és jeleníti meg a Bibliát, a reformáció egyik alapvető, sarkalatos tétele, a sola Scriptura elve, azaz a teljes Szentírás döntő fontossága. Rourke teszi ezt abban a nyelvi környezetben és kulturális örökségben, amit a briteknek a King James-féle bibliafordítás jelent. Ezt a fordítást I. Jakab király (1566-1625) rendelt el, és 1611-re készült el, éppen 400 éve. Az „angol Károlinak” is nevezhető bibliafordítás mind a mai napig a legelterjedtebb és leggyakrabban kiadott Biblia-változat. Sok száz író, költő ihletője. Mivel a darabok szinte non-stop követik egymást, a nézőkre tekintettel közösségi termet is berendeztek a színházban, ahol kipihenhetik magukat a látogatók, illetve egy éjszakai klub is rendelkezésükre áll, ahol még némi mozgással, tánccal is felkészülhetnek az újabb darabok megtekintésére, befogadására. A mögöttünk lévő hétvégén, október 21. estétől kezdve 12 órás éjszakai bemutatóra is sor került az anglikán koronázási templomban, a Westminster apátságban. Itt is sokan kísérték figyelemmel a darabok valóságos előadás-folyamát. A belépőjegyek ára 20 fonttól 80 fontig terjed (7000-31 000 Ft). Ez nem jelentett akadályt az angol nézők számára, mégpedig nem azért, mert csak multimilliomosok látogatják a különös színházi alkalmat, a szemük láttára megelevenedő Bibliát. Ellenkezőleg: egészséges nemzeti önbecsüléssel a „kisember” is fontosnak tartja nemzeti, lelki, kulturális kincsük megtekintését. S ez előtt nem jelenthet a jegyár sem akadályt! Nem csak nyelvi múltját becsüli ezzel az angol közvélemény, hanem egyházát, anglikán őseit, és lelki, irodalmi kincsestárát is.
Nemzeti kulturális önbecsülés, Biblia és modernség – egyszer majd nálunk is!?
Nemzeti kulturális önbecsülés, egyháztisztelet, meg Biblia és modernség természetes egysége fejeződik ki ebben a nagyszerű előadássorozatban és a széles publikum érdeklődésében. A repertoár a teremtés könyvétől, Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig terjed abban a színházban, amit az Uxbridge Road egyik régi könyvtárából alakítottak át. Nem véletlen, hogy a brit sajtókritika így visszhangozza a megelevenedett, életre kelt Biblia színházi sorozatot: „Intelligensen megtervezett…elragadóan változatos és megnyerő. Ez aztán a mozgalmas színház” (Evening Standard) – „Nem rövidülnek meg a csodák…az írott Ige a szemünk előtt testesül meg az élő színházban” (The Times) – „Emlékezetes siker…nagyszabású munka…nem csak az angol irodalom hatalmas alapművének, a King James Bibliának az ünneplése ez, hanem széleskörű bibliai kommentár korunk embere számára” (British Theatre Guide). – „Hatalmas, merész vállalkozás…Biztosan eléri célját: utána kézbe akarod venni a Könyvek Könyvét” (The Guardian).
Mit nem adnék azért, ha ilyen kritikák egyszer hazánkban, a Károli Biblia kapcsán is megjelennének a sajtóban! Ha modern időnkben mi is láthatnánk az ily’ módon megmutatkozó magyar nemzeti (kulturális) önbecsülést, hiszen nekünk is van magyar nyelvű kultúrateremtő Károli fordítású vizsolyi Bibliánk, amelyik 21 évvel megelőzte King James Bibliáját. És vannak íróink, költőink, nem is kevesen, akik szavaik, fantáziájuk gyökereit ebbe az áldott, termékeny, „károlis” humuszba eresztették. Mégis hiányzik valami, valaki. Talán csak lesz nekünk is egy Josie Rourke-hoz hasonló színházi intendánsunk, meg legalább egy színházunk, mert minden más készen áll – s mi óta – a non-stop magyar bibliás „produkcióhoz”!
Dr. Békefy Lajos