Kompromisszum vagy valami más is?

 LOT alkalmazottak és konzervatív politikusok, főként a Jog és Igazságosság Pártból azzal támadták a légitársaságot, hogy a vallási jelképek viselésének tilalma a személyes vallásszabadság korlátozását jelenti. Először a légitársaság vezetése azt az érvet hozta fel, hogy a kereszt vagy krucifix viselése a személyzet egyenruháin diszkriminatív a mind több nem-keresztyén utasra nézve. Más vallások követőit a repülőgépen vagy a reptereken nem szerencsés „zavarni” keresztyén jelképekkel. És azt is felhozták érvként, hogy ezzel a tilalommal más külföldi társaságok döntését követik. Leszek Chorzewski vállalati szóvivő azt hangsúlyozta, hogy ugyanakkor tekintetbe veszik a lengyelek hagyományait és érzékenységét ebben a tekintetben. Valójában nem is akarták ezt eltiltani, ha a kereszt viselője a szimbólumot az egyenruha alatt viseli.

 A korábbi közlekedésügyi miniszter, Jerzy Polaczek botrányosnak nevezte a légitársaság döntését. A konzervatív ellenzék képviselői azzal vádolták meg a LOT vezetését, hogy alkotmányellenes döntést hoztak.

A jobboldali konzervatív internetportál, a Fronda.pl a LOT bejelentésre válaszként közzétette honlapján a légitársaság vezetőjének, Marcin Pirognak az e-mail elérhetőségét és a polgárokat tiltakozásra szólította fel. A honlap annak a véleménynek ad hangot, hogy a légitársaság az ilyen döntéssel nem csak a keresztyénség ellenségévé teszi magát, hanem a zsidóknak, a muszlimoknak és más vallások követői előtt is lejáratja magát.  A LOT ugyan nem vonta vissza a tervezetet, de átmenetileg felfüggesztette. A társaság szóvivője így fogalmazott: „Senkinek sem akarjuk vallási érzéseit megsérteni”.

Európának komplexusa van saját jelképeivel

A LOT keresztviselés körüli huzavonája nem példa  nélküli Európában. A British Airways 2006-ban megtiltotta, hogy munkatársai, akik az utasok „becsekkelésével” foglalkoznak, a check-in pultnál keresztet viseljenek nyakukban vagy más módon láthatóan hordják ezt a jelképet. Ismeretes Nadia Eweida esete, aki ezért beperelte a légitársaságot vallási diszkrimináció címén. Az esetet szokatlanul heves vita követte a hidegvérű britek között, aminek során valójában az a kérdés fogalmazódott meg, mi a vallás szerepe a nyilvánosságban. Pedig a hitvalló keresztyén hölgy még csak nem is korpuszos, azaz Jézus keresztre feszített testét kiábrázoló jelképet viselt a nyakában, hanem nagyon is puritán „protestáns keresztet”. 

Mindenesetre Európa meglehetősen konfúzus saját szimbólumaival, s ez igencsak kedvez azoknak, akik más vallásokban saját jelképeiket nagyon komolyan veszik, védelmezik. S ez a hezitálás is sokszor okot ad nekik a vallási fölényérzetre, az európai kultúra gúnyolására és elutasítására. Talán ezért is mondta ki a strassburgi Európai Bíróság  a verdiktet múlt évben: „A kereszt elhelyezése nyilvános iskolai termekben nem ütközik az emberi jogi konvenciókba”. 

Érdekes viszont, hogy a hagyományosan ortodox többségű európai országokban, mint Görögországban, Bulgáriában, Cipruson, Romániában és persze Oroszországban ez a kérdés fel sem merült, merülhet. Emlékezzünk csak rá, hogy Jézus utalt egyszer példázatában arra a félelmetes igazságra, miszerint „ha egy ország meghasonlik önmagával, meg nem maradhat az az ország. És ha egy ház meghasonlik önmagával, meg nem maradhat az a ház” (Márk 3,24-25). A jézusi logikát, érvelést gondolhatjuk így is tovább:  ha egy kultúra meghasonlik önmagával, saját kulturális európai tudatának fundamentumával, mi marad meg akkor abból? Minden csak idő kérdése lenne?

Mi lesz veled, Európa?

Egyelőre éppen a katolikus többségű Lengyelországban a LOT kompromisszumot kötött, de a British Airways perel „igazáért” és a tilalomért. Svájc ebben a kérdésben is elegánsan „semleges”, de mire lesz ez neki elég?  Itália viszont eltökélten őrzi-védi bástyáit. Márpedig ebben a vitában sokkal többről van szó, mint puszta viseletről. Ha a gyökerek megrothadnak, nem lesznek képesek élő tápanyagot továbbítani az ágakhoz, a friss hajtásokhoz. S akkor jogosan vetődik fel a kérdés: mi lesz veled, Európa?

Írta: Dr. Békefy Lajos