Ferenc pápa háromnapos látogatását a Szentföldön, a jordániai Ammanban, az izraeli Betlehemben és Jeruzsálemben eddig többségében pozitív hangok, megnyilatkozások kísérik a helyszínen és a világsajtóban. Voltak azonban disszonáns megnyilatkozások is. A hangok és a visszhangok egyvelegéről szól cikkünk. (Vatikán/Jeruzsálem – 2014. 05. 25. – radiovatican.com; aol.com, huffpostreligion.com; pro-medienmagazin.de; evangelisch.de; kathpress)
ELŐSZÖR JORDÁNIA, UTÁNA IZRAEL
Nem kis feladatra vállalkozott a katolikus egyházfő: három nap alatt látogatja végig a szentföldi területeket. Így megy el Jézus születésének és sírjának templomaiba, a Holocaust emlékhelyre, a Jad Vasembe. Tárgyalópartnerei között van II. Abdullah jordániai király, Simon Perez izraeli elnök, Mahmud Abbasz palesztin elnök, I. Bartholomeus konstantinápolyi pátriárka, az egész ortodox világ lelki feje. Megfigyelők úgy tartják, hogy az ökumenikus párbeszédnek jelentős mérföldköve ez az utazás.
AMMANI BÉKEFELHÍVÁS
A pápa első útja a jordániai fővárosba, Ammanba vezetett. Szombaton este, jordániai apostoli látogatása utolsó programjaként felkereste a Jordán folyó keleti partját, Jézus megkeresztelkedésének színhelyét. Miután aláírta a vendégkönyvet, Betánia latin szertartású templomát kereste fel. Fouad Twal latin szertartású pátriárka köszöntötte a pápát: „Itt jelen van ennek a közel-keleti térségnek megsebzett emberisége, akik atyai áldását kérik”. Rögtönzött beszédében rámutatott: Minket is mélyen megérintenek napjaink drámái és sebei, különösen azok, amelyeket a Közel-Keleten még mindig tartó konfliktusok idéznek elő. Elsősorban Szíriára gondolok, amelyet egy immár három éve tartó testvérháború sújt és számtalan áldozatot követelt. Emberek millióit kényszerített arra, hogy menekültként, száműzöttként éljenek más országokban. A pápa köszönetét fejezte ki a jordániai hatóságoknak és népnek azért, hogy nagylelkűen nagyszámú menekültet fogadott be Szíriából és Irakból. Majd így folytatta beszédét: „A nemzetközi közösséghez fordulok, hogy ne hagyja önmagára a befogadó és nagylelkű Jordániát a humanitárius veszélyhelyzetben, amely abból adódik, hogy területére ilyen magas számban érkeznek menekültek, hanem folytassa és növelje támogatását és segítségnyújtását. Megújítom szívből jövő felhívásomat Szíria békéjéért” – hangsúlyozta a pápa.
TALÁLKOZÁS II. ABDULLAH KIRÁLLYAL
Szombat kora délután udvariassági látogatást tett a jordániai királyi palotában, ahol a király és felesége fogadták. A magántalálkozót követően került sor az ajándékok átadására, majd a találkozóra a jordániai hatóságokkal. Először II. Abdullah király köszöntötte angolul a pápát, aki ezt követően mondta el olasz nyelvű beszédét.
Ferenc pápa hálát adott Istennek, hogy fölkeresheti a jordániai Hasemita Királyságot, követve elődeit: VI. Pált, II. János Pált és XVI. Benedeket. Köszöntötte a királyi családot, a kormányt és ennek a földnek a népét, mely „történelemben gazdag és nagy vallási jelentőséggel bír a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára”. Jordánia nagylelkűen befogadja a palesztin, iraki és szíriai menekülteket, akik az immár túl régóta elhúzódó konfliktus elől menekülnek. Ezért a nemzetközi közösség elismerése és támogatása illeti őket. A katolikus egyház lehetőségeihez mérten ki akarja venni részét a menekültek és a rászorulók ellátásában, főként a jordániai Karitászon keresztül.
Ferenc pápa mély tiszteletét és elismerését fejezte ki a muzulmán közösségnek, nagyra értékelve II. Abdullah király vezető szerepét az iszlám által hirdetett erények helyesebb megértésének elősegítése, valamint a különböző vallások tagjainak kiegyensúlyozott együttélése érdekében. Béketeremtőnek nevezte a jordániai királyt, majd dicsérő szavakkal illette a zsidók, keresztények és muzulmánok kölcsönös megértését célzó törekvéseket, mint az ammani vallásközi üzenet vagy a vallások közötti harmónia hete elnevezésű kezdeményezést, amelyet évente tartanak az ENSZ keretein belül. A Szentatya figyelme ezután a jordániai keresztény közösségek felé fordult, akik már az apostoli idők óta jelen vannak az országban és hozzájárulnak a társadalom javához, amelynek teljes jogú tagjai. Bár számszerű kisebbséget alkotnak, magas szintű és elismert munkát végeznek a nevelés és az egészségügy terén. Nyugodtan megvallhatják hitüket a vallásszabadság szellemében, amely minden emberi jog alapja. A Szentatya békét és bőséget kívánt a Jordán Királyságnak abban a reményben, hogy látogatása tovább javítja majd a keresztények és muzulmánok közötti jó kapcsolatokat. „Köszönöm a szívélyes fogadtatást. A mindenható és irgalmas Isten adjon boldogságot és hosszú életet őfelségének, árassza el Jordániát áldásaival. Salam!” – búcsúzott Ferenc pápa.
SZENTFÖLDÖN BETHLEHEM AZ ELSŐ ÚTI CÉL
Május 25-én, vasárnap reggel Ferenc pápa búcsút vett Jordániától. Helikoptere fél 9 után pár perccel ért földet Betlehemben, ahol első útja az elnöki palotába vezetett. Itt udvariassági látogatást tett Mahmud Abbasz elnöknél. Az ajándékok kicserélése után a Palesztin Állam elnöke átkísérte a pápát a szemben lévő épület vendégfogadó termébe, ahol jelen voltak az állami hatóságok képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint a pápa kíséretében lévő személyek. A pápa beszédében hálát adott Istennek, amiért itt lehet, ahol Jézus, a Béke Fejedelme született, és megköszönte a szívélyes fogadtatást. A Közel-Kelet évtizedek óta viseli az elhúzódó konfliktus drámai következményeit, amely oly sok nehezen gyógyuló sebet ejtett; bizonytalanságot, elszigeteltséget, az emberi jogok megtagadását, egész közösségek kivándorlását, megosztottságot és szenvedést hozva maga után. Ferenc pápa a béke exodusáról beszélt, amikor azt kívánta a palesztin és az izraeli népnek és hatóságoknak, hogy bátran induljanak el a béke felé. A biztonságban és a kölcsönös bizalomban megteremtett béke ugyanis sok más probléma megoldását elősegíti majd, lehetővé téve a kiegyensúlyozott fejlődést – ezáltal példaként szolgálva más konfliktusos térségek számára is. A Szentcsaládot szemlélve itt, Betlehemben, a pápa utalt Názáretre, ahová, ha Isten is úgy akarja, szeretne egy másik alkalommal ellátogatni. „Átölelem innen a keresztény híveket, akik Galileában élnek és bátorítom a názáreti Nemzetközi Családintézet megvalósítását” – mondta Ferenc pápa.
VASÁRNAP PALESZTIN CSALÁDOKKAL EBÉDELT
A helyi idő szerint fél 2-kor megkezdődött ebéden a pápa palesztin menekült és mély szegénységben élő családokat fogadott asztalánál. Az öt keresztény család közül az első a családegyesítési rendszer miatt szenved Jeruzsálemben. 2002-től kezdve hivatalosan nem kapnak letelepedési engedélyt a Szent Városban. Az izraeli megszállás miatt lett betiltva, amely mindig újabb módszereket keres a keresztények és a palesztin lakosság elüldözésére Jeruzsálemből. A második egy gázai család gyermekét 2002-ben kitoloncolták Betlehemből a Születés bazilikában történt eseményeket követően. A harmadik család Beit Jala-ból való: elvesztették földjüket, amelyet az izraeliek kisajátítottak a Betlehemet és Jeruzsálemet elválasztó fal építéséhez. A negyedik család jeruzsálemi. Fiúkat bebörtönözték, mert részt vett a tüntetéseken, ahol a Szent Város és a palesztin területek felszabadítását kérték. Az ötödik család Izrael északi részéről származik, Iqrit keresztény faluból. 1948-ban űzték el őket saját falujukból, amikor Izrael Államot létrehozták.
Sok keresztény ezek miatt az okok miatt hagyja el a Szentföldet – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Giuseppe Hazboun, a Pápai Misszió Palesztináért segélyprogramok felelőse.
A Szentföld: az emberiség jó részének lelkiségi hivatkozási pontja. Ferenc pápa május 25-én, vasárnap délután érkezett Tel Avivba, miután Betlehemben elbúcsúzott Palesztinától. Tel Aviv-Jaffa Izrael legnagyobb gazdasági és kulturális központja, 360 ezer lakossal. A város 1950-ben jött létre az antik jaffai kikötő és a héber peremvidék összevonásával, s Tel Avivnak, azaz a tavasz dombjának nevezték el.
Itt Izrael államfője és miniszterelnöke várta őt, további politikai, polgári és vallási vezetőkkel együtt. A fogadtatásnál jelen volt egy fiatalokból álló kórus is. Az államfő és miniszterelnök köszöntő beszédei után Ferenc pápa mondta el beszédét, amelynek bevezetőjében megköszönte Izrael állam vendéglátását, amit örömmel látogat meg zarándokútja során. Amint tudjátok – mondta a pápa –, VI. Pál történelmi útjának ötvenedik évfordulóján zarándokolok ide. Azóta sok dolog megváltozott a Szentszék és Izrael állam között: a diplomáciai kapcsolatok, amelyek immár húsz éve állnak fenn közöttünk, elősegítették a jó és szívélyes kapcsolatok fejlődését, mint ahogy erről a már aláírt és ratifikált két egyezmény tanúskodik, valamint amelyik még tökéletesítés alatt áll. Ebben a lelkületben fejezem ki üdvözletemet Izrael egész népének, és kívánom, hogy valósuljanak meg a béke és a fellendülés iránti vágyakozásai - mondta. Elődeim nyomdokában zarándokként érkeztem a Szentföldre, ahol több ezer éves történelem bontakozik ki, s amelyhez a három nagy egyistenhitű vallás – a zsidó, a keresztény és az iszlám – születésének és fejlődésének alapvető eseményei fűződnek, ami miatt az emberiség nagy része számára lelkiségi hivatkozási pontot jelent. Kívánom, hogy ez az áldott föld legyen egy olyan terület, ahol ne legyen hely azok számára, akik felhasználva saját vallási hovatartozásuk értékeit intoleránsakká és erőszakosakká válnak másokkal szemben – fejezte ki óhaját Ferenc pápa. Mindannyian tudjuk, mennyire sürgős lenne a béke, nem csak Izrael, hanem az egész vidék számára. Meg kell sokszorozódnia ezért az erőfeszítéseknek és energiának az igazságos és tartós megegyezést célzó erőfeszítések eléréséhez a már sok fájdalmat okozott konfliktusok közepette. Egységben minden jóakaratú emberrel kérem, hogy a felelősséggel megbízottak tegyenek meg mindent a nehézségek összességének elfogulatlan megoldásáért, hogy így az izraeliek és palesztinok is békében élhessenek. A „két államú megoldás” váljék valósággá, ne csak egy álom maradjon. Ferenc pápa utalt arra, hogy az országban tett látogatása során felkeresi a Jad Vashem emlékhelyet is, amely a Shoah által áldozatul esett zsidók millióinak állít emléket. A Shoah annak a tragédiának a jelképe, hogy hová juthat a hamis ideológiák által ösztökélt emberi rossz, ami elfelejti az alapvető emberi méltóságot. „Nagyon fájó szívvel gondolok azokra, akik életüket vesztették a Brüsszelben végrehajtott szombati kegyetlen merényletben. Ismételten elítélem az antiszemita gyűlöletcselekmény bűntettét. Az Irgalmas Isten kegyelmébe ajánlom az áldozatokat és imádkozom a sebesültek gyógyulásáért”. A püspökökhöz és a keresztény hívekhez fordulva a pápa testvéri és szívélyes üdvözletét küldte. Arra buzdította őket, hogy bizalommal és reménnyel folytassák tanúságtételüket a kiengesztelődés és a megbocsátás érdekében, követve Urunk Jézus tanítását és példáját, aki életét adta az ember és Isten, testvér és testvér közötti békéért.
VATIKÁNI OTTHONÁBA HÍVTA A PÁPA KÖZÖS IMÁRA AZ IZRAELI ÉS A PALESZTIN ELNÖKÖT
Ferenc pápa vasárnap a betlehemi Jászol-téren bemutatott szentmise után a következő felhívással fordult Palesztina és Izrael elnökeihez: „Ezen a helyen, ahol a Béke Fejedelme született, arra szeretném szólítani Mahmud Abbasz és Simon Perez államfőket, hogy velem együtt fohászkodjanak erőteljesen Istenhez a béke ajándékáért. Felajánlom vatikáni otthonomat erre az imatalálkozóra. Mindannyian vágyunk a békére; sokan építik azt nap mint nap apró gesztusokkal; sokan szenvednek és türelemmel viselik a fáradságot, amellyel megpróbálják építeni. És mindannyiunk kötelessége – főként azoké, akik népük szolgálatára hivatottak -, hogy a béke eszközei és építői legyünk, elsősorban az imádságban. A békét építeni nehéz, de béke nélkül élni gyötrelem. Ezen a földön minden férfi és nő, és az egész világ azt kéri tőlünk, hogy vigyük Isten elé égető békevágyukat”.
ZAVARÓ VISSZHANGOK ÉS AZ IGAZI CSÚCSTALÁLKOZÓ…
Még meg sem érkezett az egyházfő Izraelbe, máris heves tiltakozások voltak látogatása ellen. Az ortodox zsidóság heves tiltakozásának az oka első renden az, hogy értesülések szerint az izraeli kormány megbeszéléseket folytat arról, hogy bizonyos területek, szent helyek egyes részeit a Szentszékkel szerződésben közösen hasznosítanák. „Ha pedig bizonyos helyeknek a status quo-ja megváltozna, rossz dolgok fognak történni” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Avraham Goldstein rabbi.
Amint a mellékelt fotó is mutatja, a tiltakozó tábla felirata erről szól: „Pápa! Maradj Rómában! Dávid király sírja a zsidó népé!”. A pápalátogatás elleni tiltakozás jeleként Jeruzsálemben több keresztyén templomon graffiti feliratok jelentek meg, amit megfigyelők úgy értelmeznek, mint annak a fanatikus hullámnak a jelét, ami jelenleg bizonyos körökben él a keresztyénekkel szemben. Ennek ellenére a jeruzsálemi vizitáció alkalmával a pápa találkozott azzal a két személyiséggel is – egy rabbival és egy muszlim imámmal -, akik már korábban részt vettek a Vatikánnal folytatott vallásközi párbeszéden. És természetesen a legjelentősebb, igazi csúcstalálkozó mégis az, ami a „nyugati egyház feje”, a pápa és a keleti egyház feje, az ortodox pátriárka között jött létre. Ferenc pápa és I. Bartholomeus találkozójára még visszatérünk.
Írta: Dr. PhD Békefy Lajos - a KDNP PM volt szervező és külügyi titkára
