A világtörténelem legkülönösebb, páratlan csodája azon a titokzatos betlehemi éjszakán játszódott le. Isten elküldte értünk Egyszülött Fiát… Az érthetetlen, csak csodálkozással, áhítattal, hódolattal sejthető hatalmas Csoda, az isteni Gyermek megszületése azóta is lenyűgözi, foglyul ejti az alkotó fantáziát. Költők, festők, zeneszerzők, filozófusok, tudósok vallottak és vallanak e lenyűgöző titokról ezredév óta. Most kövessük a hangok és a színek útját egészen Betlehemig. Mai „idegenvezetőnk” a kevésbé ismert lichtensteini komponista, Joseph Rheinberger és muzsikája, meg az etióp Alemayehu Bizuneh festő ecsetje lesz. Klikkeljünk erre: http://youtu.be/TDBjGRo3IK4 és a lélekemelő zene hallgatása közben szemléljük az etióp festő pásztorainak ámuló-bámuló nagy szemeit a Csoda vártán és láttán.

Szent zene zeng a betlehemi csillagról

Teljes nevén Josef Gabriel Rheinberger a lichtensteini kishercegség nagy fiaként született Vaduzban 1839-ben és ismert komponistaként halt meg Münchenben 1901-ben. Élete 62 éve alatt orgonistaként és komponistaként vált ismertté. Ő is már nagyon korán, hét évesen megmutatta páratlan zenei tehetségét, és a vaduzi templomnak lett orgonistája. Nyolc évesen komponál, igazi csodagyerek. Hamarosan a müncheni konzervatóriumba kerül, ahol pár éven belül a zeneszerzés tanára lesz. Tanítványát, majd szövegíróját, a költőnő Franziska von Hoffnaasst veszi feleségül. Zenei példaképeinek Brahmsot, Schubertet és Bachot tekintette. A müncheni egyetemen később filozófiai doktorátust is szerzett, el is nevezték „királyi professzornak”. A musica sacra-ban, a szent ihletésű, vallási tartalmú zenében teljesedett ki tehetsége. 12 misét komponált, egy rekviemet és egy Stabat Matert. Néhány operát, szimfóniát, kamaramuzsikát és kórusművet is szerzett. Nagy mennyiségben ontotta az orgonaműveket: 2 koncertet, 20 szonátát, 12 orgonameditációt, 36 szólódarabot. Sokáig hallgattak róla, majd a romantikus zene védőbástyájának titulálták utódai. Egy ideje az ádventi hetek során mind több helyen csendülnek fel lágy és tiszta akkordjai Bach karácsonyi oratóriuma mellett.

„A betlehemi csillag” címet viselő műve 50 perces, a kilencrészes költői ciklust felesége, Franziska írta. A bibliai karácsonyi történetet lírai szabadsággal alkotta meg Rheinberger. Az egyes tételek címe: Várakozás; Mária; Beteljesülés; Az angyalok megjelenése; Pásztorok a bölcsőnél. A meleg hangvételű, a legmívesebb szerzői igényeknek is megfelelő zenekari muzsika igen érzékletes, kifejező. A hárfa és a cselló összhangzása jól érzékelteti a bensőséges Mária-ének hangulatát. A csúcspontot a hatodik tétel jelenti, ez a csillagról/Csillagról, a különös égi jelről, s a különös égi jelzettről, Jézusról szól. A hallgatók átélhetik, megsejthetik a keleti zene hangulatával felidézett csillagjelenést, még a homokviharnak és a tevekaravánnak a sajátos hangjai is megszólalnak ebben a részben. Mindenekfelett azonban ott ragyog a csillag, amit/Akit a fuvola kitartó szólója érzékeltet. „A boldogság hangulatát sugallja az egész kompozíció” – írta a műről az erlangeni egyházzenész professzor, Konrad Klek. 1892 szentestén még dolgozott a művön a szerző súlyos beteg felesége mellett. Zongoráján a mester lejátszotta feleségének Mária látomását a csillagról. Betegségben megfáradt mosollyal Franziska ennyit mondott: „Ezt a csillagot hamarosan látni fogom én is, hamar, hamar!”. Egy hét múlva örökre elment megtalálni a vágyott Csillagot. Kilenc év múlva a mester követte feleségét. Haláláig nem engedte, hogy művét bemutassák. Utána egész Németországban nagy lelkesedés fogadta, ünnepelte a szelíd, tiszta hangzású mesterművet. Bizonyára bennünk is felébreszti azt a Jézus-csodálatot Rheinberger muzsikája, amit felesége is érzett a dallamtöredék hallgatásakor, s a nagy szemű etióp pásztorok is megjelenítenek Bizuneh festményén.

Az ortodox etióp festő, aki elvesztette, majd visszanyerte szeme világát

Az etiópiai ortodox egyház a világ egyik legrégibb keresztyén közössége. 350 körül Frumentius és Aedesius vitték az evangéliumot Észak-Etiópiába. A föld és az ország már jóval ezelőtt híressé vált bibliai története révén. Hiszen a legenda szerint Krisztus előtt 1000 körül a szépséges és gazdag sábai királynő meglátogatta Salamon királyt, s ugyancsak a hagyomány szerint ennek a látogatásnak maradandó gyümölcse lett az etióp királyi dinasztia. Közös gyermekük I. Menelik király így kötötte össze a zsidóságot és az etióp népet. A középkorból ered az a festői hagyomány, amit Bizuneh alkalmaz képein. Az ország keresztyénei a szocialista fordulat idején sokat szenvedtek az ateista hatalom részéről elkövetett durva üldözések következtében. Alemayehu Bizuneh a keleti tartományból, Harageből származik. Átmeneti szemromlása miatt az USA-ban megműtötték, majd évek óta Kölnben él a most hatvanas éveit járó alkotóművész. Visszanyert külső és belső, testi és lelki látásával azóta is ragyogni látja életében Krisztust. Róla szólnak sokféleképpen képei. Az etióp sziklatemplomok ikonos táblaképeinek stílusában készült alkotásai sokrétűen dolgozzák fel az Újszövetség történeteit. Talán az sem véletlen, hogy figuráinak legtöbbjén látó, ámuló szemeket festett a művész, hiszen átmeneti vakságában érzékelhette a látás páratlan és csodálatos ajándékának a fontosságát is.

Minden ember, nép éjszakáját Csillag-fény törte át…

Az etióp festményen a betlehemi csillagot és a jászolbölcsőt megosztva figyelő, szemlélő, csodáló pásztorok, illetve az angyal egyszerű képi eszközökkel fejezik ki a lényeget. Valaki jön, aki fölötte áll az egész világnak, mégis benne van teljesen a mi földi történelmünkben, mert azért jött, hogy belülről ragyogja át, változtassa meg, váltsa meg a sötét, istentelen, embertelen világot. Igen, ilyen egyszerű a Jézus történet, mégis ezért olyan szemnyitogatóan fontos, mert a belső ragyogás és a külső emberség függ Tőle és összefügg Benne, Vele! A Rheinberger-muzsika és a Bizuneh ikonkép tér-időt átívelő, egymásba illeszkedő hang-, és színvilágába elrendelten és ünneplésünket emelő módon illeszkednek bele Füle Lajos Isten-szeretettől áthatott lelkének igaz költői sorai:

„A betlehemi éjszakát/ és minden ember éjszakáját/ egykor Csillag-fény törte át./ Ma is, kik hisznek, látva látják,/ és imádják a GYERMEKET,/ KI népek MEGVÁLTÓJA lett,/ hatalmas minden éj felett./ N é p ü n k is megváltásra vár,/ hisz sorsa, bűne tönkretette,/ s meg nem válthatja önmagát,/ hiába kész a harcra, tettre./ Véred, hatalmad kell nekünk!/ Segíts, URUNK, mert elveszünk,/ szánd meg veszendő nemzetünk!” (Segíts! 1989)