13.

 

ZENE: (klikk erre, vagy írjuk be a google keresőbe: http://youtu.be/i3-SwidavfU)

 

ZENGD JÉZUS NEVÉT, ZENGD VILÁG,

Őt angyalok áldjátok!

Felékesítve homlokát,

Királlyá

Jézust,

             Jézust

                    koronázzátok…

               Ti bűnösök, mert ő hordott

                Ti értetek kínt, s átkot,

               És szent vérével áldozott:

Királlyá Jézust,

Jézust koronázzátok.

Ti népek, törzsek,

Kik bárhol

Az ő szavát halljátok:

Nagy jóvoltáért

Hálából

Királlyá Jézust,

Jézust koronázzátok…

 

 A Feltámadott Krisztus dicséretére az zenetörténetben sok alkotás született. De nem a legnagyobbakkal kezdjük ezt a zenei hódolást, hanem olyan művel, aminek szerzőit már a feledés homálya takarja, de himnuszuk milliók szívében és fülében él. A Zenged Jézus nevét, zeng világ! kezdetű ének valóban sodró, magával ragadó tiszteletadás. Szerzője Edward Perronet (1762-1792) anglikán papfiú, ki Svájcból Angliába kivándorolt francia hugenották leszármazottja. Rövid életének megkoronázása ez a hitvalló ének, William Shrubsole zenéjére.

 Heinrich Schütz (1585-1672) a négy evangélium alapján hangszerelte meg a húsvéti történetet, a reneszánszból a barokkba átmenő stílussal, s ezt a címet adta művének: „Jézus Krisztus feltámadásának históriája”. Georg Friedrich Händel (1685-1759) első oratóriuma, az operaszerű feltámadás-oratórium, a „La Resurrezione” (=A feltámadás) 1708-ból, lírai áriáival és két kórusrésszel lendületes alkotás.

 Természetesen a passió és a húsvét zenei megkomponálása nem választható el egymástól, mivel ezek az üdvtörténetnek egymással szorosan összefüggő eseményei. Minként az Új Szövetségben igazán csak húsvét felől lehet megérteni és előremutatónak tekinteni nagypénteket, úgy húsvétot is csak a nagypénteki szenvedés, halál feletti győzelemként lehet elfogadni.

 

AZ „ÖTÖDIK” EVANGÉLIUM ÉS AZ „ÖTÖDIK EVANGÉLISTA”

 

Azon művek között, amelyekben kifejezetten a húsvéti üzenet csendül fel, kétség kívül elsőrangú hely illeti meg J. S. Bach Húsvéti Oratóriumát. Az „ötödik” evangéliumot az „ötödik evangélista” komponálta. Bach ezt többször is átdolgozta, ennek ellenére sokkal kevésbé ismert, mint három favorizált oratóriuma, a Karácsonyi oratórium, a Máté-, és a János passió. Érdekes, hogy a Húsvéti oratórium – ellentétben a többivel – nem tartalmaz bibliai szövegeket és kórusrészleteket, hanem kizárólag szabad költői szövegeket. A párbeszédes műfajhoz állnak ezek közel. A párbeszéd szereplői elmondják a húsvéti történetet: Mária, a Jakab anyja, Mária Magdaléna, Péter és János. A záró kórus ismételten ezt zengi:

 

 „Dicséret és hálaadás légyen Néked, Urunk, a Te magasztalásodra!”.

 

ZENE (klikk ide vagy írjuk be a goggle-be: http://youtu.be/rrvzciSoh0Y )

 

Erről az örömről kortársunk, a német írónő, Hedwig-Maria Winkler olyan találóan fogalmazott versében:

 

A FELTÁMADÁS ÖRÖME

 A MINDENSÉG ALAPHANGJA

 

Ó, öröm,

te testvére az árnyéknak,

nővére a szenvedésnek,

nagyobb mindezeknél,

te vagy az idő mozgatója.

 

Ó, öröm,

te Isten szívének küldötte

a múlandósághoz,

pillantásnyi létemhez,

áradj el köröttem,

öleld át húnyó fényemet

és ragadd fel szenvedésemet!

 

14.

 

A KRISZTUS-TÖRTÉNET HATÁSA: KIENGESZTELŐDÉS, MEGVÁLTÁS, ÖRÖK ÉLET

 

A testet öltés, a szenvedés és húsvét együttzengése jelenik meg Georg Friedrich Händel (1685-1759) „Messiás” című (1741) oratóriumában. A zeneszerző életművében is szokatlan, operaszerű mű szöveges része kizárólag bibliai textusokra, szövegekre épül. 20 lelki oratóriumában a témákat jórészt még az ószövetségi Igékből és az apokrif iratokból vett idézetekkel is alátámasztja. A Messiás-ban a keresztyén hit központi témája jelenik meg. Az első rész Krisztus testet öltéséről szól, az ószövetségi ígéretek beteljesüléseként, a második részben Jézus Krisztus keresztjéről és feltámadásáról van szó, a harmadik rész a Krisztus-esemény történetét, illetve hatását villantja fel: a kiengesztelődést, a megváltást, az örök életet. A zeneszerző döntő üzenete Isten-központú. Isten tiszteletét és dicsőségét zengi a műben Händel, a kórusok is erről énekelnek: „Dicsőség Istennek!” és „Halleluja!”. Isten mindent felülmúló és betöltő hatalmának, erejének nincs megsemmisítő hatása, hanem ennek emberszerető vonását emeli ki a komponista. Jézus Krisztust felszabadítóként mutatja be. Szabadító Ő mások gőgje, szolgaságra kényszerítő felfuvalkodottsága, a bűn és a halál hatalma alól.

 

ZENE: Halleluja (klikk erre vagy írjuk be a google keresőbe: http://youtu.be/MSCeHvHiAr0)

 

 

 

 

 

 

FELTÁMADSZ MÉG, FELTÁMADSZ, SZÍVEM,

 

A feltámadás és az örök élet témája szólal meg Gustav Mahler (1860–1911)  második szimfóniájában, a Feltámadás-szimfóniában (1894). Ebben az örökkévaló reményt szólaltatja meg a fájdalom, szenvedés, halál hátterén. A született zsidó, majd később katolikus Mahler olyan nem-bibliai forrásokból építkezett, amelyek mégis magukon viselték a bibliai tartalmi jegyeket. Az Ősfény kezdetű negyedik tételben egyházi dal csendül vissza. A zárótételben Fr. G. Klopstock dala szólal meg: Feltámadtál, bizonnyal feltámadtál címmel, melyben az örökkévaló remény és bizonyosság is megszólal:

 

                                     „Ó higyj, szívem, ó, higyj!

Semmi sem vész el!

Azt aratod, amit vetettél.

Tiéd marad, amit szerettél.

Ó, higyj: Nem ok nélkül születtél meg.

Nem hiába szenvedtél!

Amit alkottál, arról Isten is megemlékezik!”

 

 

 

 

 

HÉTKÖZNAPOK HÚSVÉTI FÉNYBEN

 

"Győzelmet vettél, ó Feltámadott!"
Minden reggel elénekelhetem,
s boldog húsvéti fény ragyogja be
új napom, utam, egész életem.

Hisz Jézus Krisztus, a Feltámadott,
jár aznap is előttem és velem.
Nyomában új szolgálat, feladat,
új erő vár, új öröm, győzelem.

"Győzelmet vettél, ó Feltámadott!"
Jöhetnek borús és nehéz napok,
zengve kísér az ének ritmusa:
a Győzelmes nyomában járhatok.

Jöjjetek, énekeljetek velem,
és énekelje egész életünk!
A Győzelmes nyomában járhatunk,

 s vele győztesen célhoz érhetünk.

 

 

Mindaz, ami a nagyhéten érted, értünk, minden újabb generációért ezen a földön Jézusban, a Győztes Áldozatban megtörtént, akkor él igazán tovább, ha Túrmezei Erzsébet egyszerű versének értelmében elénekelhetem: boldog húsvéti fény ragyogja be az életem. A zeneszerzők közül sokan, az említetteknél sokkal többen, külföldiek és magyarok megértették és meg is valósították zenei kompozíciójukban azt, amiről a fenti versben ez olvasható: „Jöhetnek borús és nehéz napok, zengve kísér az ének ritmusa: a Győzelmes nyomában járjatok. Jöjjetek, énekeljetek velem, és énekelje az egész életünk!”. A zenék hangjai és a vers szavai segítsenek minket tovább az úton, ahol Jézus megy előttünk. Járjunk a Mester lábnyomában…

 

LÁBNYOMOK A HOMOKBAN

 

Álmomban Mesteremmel

Tengerparton jártam, s az életem

Nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:

Két pár lábnyom, a parti homokban,

Ahogy ő mondta, ott járt énvelem.

 

De ahogy az út végén visszanéztem,

Itt-amott csak egy pár láb nyoma

Látszott, éppen ahol az életem

Próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:

„Amikor életem kezedbe tettem,

S követődnek szegődtem, Mesterem,

Azt ígérted, soha nem hagysz el engem,

Minden nap ott leszel velem.

 S most visszanézve, a legnehezebb

Úton, legkínosabb napokon át,

Mégsem látom szent lábad nyomát!

Csak egy pár láb nyoma

Látszik ott az ösvényen.

Elhagytál a legnagyobb ínségben?”.

     Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:

„Gyermekem, sose hagytalak el téged!

Azokon a nehéz napokon át

Azért látod csak egy pár láb nyomát,

Mert a legsúlyosabb próbák alatt

Téged vállamon hordoztalak!”.

 

(Túrmezei Erzsébet)

 

ZENE: végezetre szólaljon meg lendületesen, magasztalóan és győztesen japán kórus előadásában Händel Hallelujája (klikk ide, vagy írjuk be a google keresőbe http://youtu.be/79M0P74d6ZA )

 

A nagyheti spirituális zarándoklatot írta, a verseket, imákat fordította Dr. Békefy Lajos