A világsajtó figyelme annyira ráösszpontosított Ferenc pápa szentföldi zarándokútjára, hogy közben egy, a jövő szempontjából semmiképpen sem mellőzhető szempont, igény és elképzelés teljesen a háttérben maradt. Moszkva és az Orosz Ortodox Egyház véleményét néhány nappal a pápalátogatás előtt Hilarion metropolita (47 éves), a Moszkvai Pátriárkatus Külügyi Hivatalának vezetője fejtette ki a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. (Moszkva – 2014.05.28. – reuters.com; huffingtonpost.com)
Az ambiciózus fiatal főpap, az orosz ortodox egyház „külügyminisztere” minden jelentős egyházi, ökumenikus eseményt nagyon határozottan véleményez. Legyen szó protestánsokról vagy katolikusokról, keresztyénüldözésről, világtalálkozókról, vagy az ortodox világon belüli egyházpolitikai, lelkiségi, teológiai mozgásokról, hazájában és külföldön is figyelnek szavára. Most is ez történt. Ferenc pápa háromnapos szentföldi zarándoklata előtt nyugati újságírók jártak moszkvai hivatalában, s a Róma-Konstantinápoly, a katolikus egyházfő és I. Bartolomeus konstantinápolyi pátriárka találkozójáról kérdezték. Most sem maradt adós kritikával és Moszkva kulcsszerepének hangsúlyozásával.
A kulcs Moszkva kezében van
Hilarion nyilvánvalóvá tette, hogy a pápa és a világ ortodox keresztyénségének lelki vezetője közötti találkozó a Szentföldön azt célozza, hogy a keleti és a nyugati keresztyénség közeledjék egymáshoz. De rögtön megjegyezte: a felbomlott egyházi egység helyreállításának kulcsa nem a katolikus pápa és az ökumenikus ortodox pátriárka kezében van, hanem Moszkvában. Véleménye szerint az Orosz Ortodox Egyház, mely a legnépesebb és legerősebb az ortodox világban, már régóta fáradozott azon, hogy Ferenc és I. Bartholomeus közelebb kerüljön egymáshoz.
Az ukrajnai válság az elmúlt hónapokban azonban nem segítette az egyházi közeledést, hiszen Oroszország és Európa viszonyában, s így érthetően Vatikán és Moszkva viszonyában is feszültségek keletkeztek. „Mindezek a szerencsétlen események visszavetettek minket abba a korábbi helyzetbe, amikor a katolikusok és az ortodoxok között nem a szövetségesi, hanem az ellenséges viszonyulás volt a jellemző” – mondta a fiatal főpap.
Jézus egységimája ellenére megmaradt a törés
Az Ukrán Görög Katolikus Egyház – érvelt tovább az orosz metropolita -, melynek ismert pro-Európa, Európáért magatartása, azaz európai orientációja, ellentétes irányt vett, mint a pro-Oroszország, Oroszországért irányvételű Orosz Ortodox Egyház. Ez pedig a kétoldalú kapcsolatokat meglehetősen megterheli. Az 1054-es nagy egyházszakadást, ami az akkori keresztyénség keleti és nyugati fele között bekövetkezett, még a mai napig sem lehetett áthidalni. Még akkor sem, ha mindkét fél őszintén törekszik a keresztyén értékek megvalósítására, s a Jézus főpapi imájában annyira óhajtott és kért egység megteremtésére.
Az orosz ortodoxok kulcsszerepe „ébredésükkel” is összefügg
Azt is látni kell viszont – hangsúlyozta Hilarion metropolita -, hogy az elmúlt évtizedekben sokszor találkoztak egymással teológusok annak érdekében, hogy tisztázzák a közös alapokat. Igyekeztek egyházaikat változásokra serkenteni a vezetői tekintély értelmezésétől kezdve az ünnepnapok naptári egységesítéséig. Vatikán és az Ökumenikus Pátriárkatus láthatóan keresi a közeledés és a megállapodás lehetőségét. A világortodoxia mintegy 250 milliós táborában az orosz ortodoxok 165 millió hívővel a legjelentősebb tömböt alkotják. Ők készek bizonyos változtatásra. Nem titok, hogy Putyin elnök támogató befolyását élvezi az orosz ortodoxia. Az elmúlt időben csak Oroszországban 25 ezer templom restaurálását és építését támogatta, ugyanígy 60 országban.
Vannak közös terveink…
Ezzel szemben és szembetűnő kontrasztként – mondja a fiatal orosz főpap -, I. Bartholomeus/Bertalan pátriárka pozíciójának a súlya nagy, hiszen Konstantinápoly, Isztambul egykor a bizánci birodalom fővárosa volt. Ám ma a pátriárka „felségterületén” mindössze 3000 hívő él a helyi egyházban és a törökök erősen limitálnak, sőt korlátoznak sok mindent, ami az ottani ortodox egyházat érinti. Hilarion nyomatékkal mutatott rá, hogy Moszkva és Róma közös érdeke a hagyományos keresztyén morális értékek védelmezése, amiről már korábbi két találkozójukon Ferenc pápával egyetértő véleményt cseréltek. Vannak közös terveink a jövőt illetően – tette hozzá kissé titokzatosan Hilarion.
I. Bartholomeus nem kért és nem kapott zöld fényt a találkozásra
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult válsághelyzet csak a legutóbbi politikai tényező, ami közrejátszott abban, hogy a pápa és a Minden Orosz Ortodox lelki feje, Kirill pátriárka között nem jött létre találkozó. Ennek ellenére Moszkva kész arra, hogy megállapodást kössön a Vatikánnal arról, hogy az ortodox szemléletnek megfelelően a pápát csak Róma püspökeként tiszteljék, s ne a világkeresztyénség legjelentősebb személyeként, Krisztus földi helytartójaként. Vatikán pedig egyelőre ragaszkodik Róma klasszikus szerepéhez. Az Orosz Ortodox Egyház azt a véleményt képviseli, hogy a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka nagyon is korlátozott egyházi joghatósággal bír. A többi ortodox egyház nevében csak akkor nyilatkozhat, ha azok Szent Szinódusukon erre őt felhatalmazzák. Márpedig I. Bartolomeus nem kért és nem is kapott zöld jelzést, engedélyt a többi ortodox egyháztól arra, hogy találkozzék Ferenc pápával. Így a katolikus egyházfő és az ökumenikus pátriárka találkozója sokkal kisebb jelentőségű, mint aminek látszik.
Összortodox Zsinat 2016-ban
fontos döntések - erőteljes orosz befolyás várható
A 2016-ban megtartásra kerülő pán-ortodox, össz-ortodox világzsinaton az orosz ortodoxok határozottan érvényesíteni fogják befolyásukat a konszenzus érdekében. A 14 önálló ortodox egyház addigra megállapodik majd azokról a közös pontokról, amelyekben javasolják a látható nagyobb egység megteremtését a katolikus és az ortodox világ között. Az első pán-ortodox zsinatra vonatkozó javaslat az 1960-as években született meg, amikor a római katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinatot tartotta (1962-1965). „Még előbb több dolognak kell megtörténnie az ortodox világban, hogy a kétoldalú katolikus-ortodox kapcsolatokban is értékelhető előrelépés születhessék” – mutatott rá Párizsban Nicolas Kazarian egyháztörténész, a Szent Szergej Ortodox Szeminárium egyháztörténésze. Egyszóval: Moszkva egyházpolitikai, ökumenikus tekintetben is tartogat még meglepetéseket. Hogy mekkorákat, az hamarosan, de legkésőbb 2016-ban a pán/összortodox zsinaton ki fog derülni…
Írta: Dr. PhD Békefy Lajos - a KDNP PM volt szervező és külügyi titkára
