Európán kívül a vallás ma mindenütt hódít, egyre nagyobb szerepet tölt be a népek és kultúrák életében – erre a következtetésre jutott Peter L. Berger bostoni vallásszociológus, aki az ünnepélyes intézetavató előadást tartotta az észak-németországi Münsterben. Itt nyílt meg május 8-án, a Vesztfáliai Wilhelm Egyetemen a Vallás és Modernség Kutató Központ (CRM), ahol mintegy 200 kutató foglalkozik 20 tudományterületen a vallás és a modern világ, illetve a politika kapcsolatának elemzésével. A bostoni Berger professzor munkássága kezdetén, évtizedekkel ezelőtt még úgy gondolta, hogy a vallás a modern világban elveszíti jelentőségét. Most az ellenkezőjéről van meggyőződve. Ezért is választotta előadása témájául ezt: „Az elvilágiasodás, a szekularizáció elméletének alkonya”. Forrás: explizit.net; uni-muenster.de.
Európa rendhagyó eset – „…tévesen ítéltük meg a helyzetet”
A kutatóknak be kellett látniuk, hogy Európa nem tipikus kontinens, sőt mondhatni rendhagyó eset a a vallás fejlődése szempontjából. „Tévesen ítéltük meg a helyzetet, mert a valóság az, hogy a vallás nagyon is megfér a modernséggel, s bizony nem lehet megszűnésével számolni” – mondta az intézetnyitó ünnepélyen Peter L. Berger professzor, aki önkritikusan meghajolt a tapasztalati tények előtt. Azt látjuk – fejtegette -, hogy az iszlám szenvedélyesen hódít Észak-Afrikától Indonéziáig, a pünkösdi mozgalom meg legalább ilyen intenzíven hódít Afrikában és Dél-Amerikában. Ma sok embernek egyáltalán nem jelent gondot, hogy a modern szekuláris világ racionális elemeit a hit szupra-racionális, értelem feletti elemeivel ötvözze egybe életében és gondolkodásában.
Csoda-hit és ésszerűség együtt
A CRM intézet megnyitóján az intézet szóvivője, Dr. Ulrich Willems politológus professzor beszédében rámutatott: az interdiszciplináris, azaz közel 20 tudományterületet felvonultató intézetben a vallás és a modern világ kapcsolatának kutatását korábbi projektjükhöz kapcsolják. Ez a vallás és a politika kapcsolatát vizsgálta. De azt is elemezni fogják tudományos módszerekkel, mennyire és miben változott meg a vallások és az egyházak szerepe a modern társadalomban.
A csoda-hit és az ésszerűség egyszerre van jelen sok ember életében, s a korábbi feltételezésekkel ellentétben a gazdagoknál és az értelmiségi rétegben is egyre többször megjelenik ez a kapcsolat. Nagyon modern jelenség az, hogy egyre kevésbé születnek bele az újabb generációk tagjai egy bizonyos vallásba, hanem egyénileg döntenek egyik vagy másik mellett.
A vallási fundamentalizmus életveszélyes
Berger professzor már idézett nagy előadásában nyomatékkal fogalmazott így: a vallási sokféleség mai helyzetében az államoknak feltétlenül garantálniuk kell a vallásszabadságot. Utalt a vesztfáliai békére, amit 1648-ban kötöttek meg Münsterben és Osnabrückben azzal a céllal, hogy különböző felekezetek és vallások békésen megférhessenek egymással. Bizonyos államok, így például Kína, még nem tudja kezelni a növekvő vallási sokféleséget, pluralizmust. A professzor megállapítása szerint a különböző hitrendszerek egymás melletti előfordulása bizonyos relativizálódást, viszonylagossá válást hoz magával. Ahol ezt nem tudják elfogadni, ott a fundamentalizmus üti fel a fejét, azaz valamelyik vallásnak a kizárólagossági igénye, s ez súlyos konfliktusokat támaszt.
Széleskörű valláskutatás – közel negyven millió eurós támogatással
A kutatóközpont munkatársai nem csak a vallás és politika, hanem a vallás és a kultúra, jog, gazdaság, társadalom viszonyát is folyamatosan elemzik. Eredményeiket meglehetősen gyorsan nyilvánosságra hozzák, nem csak rendezvényeken, konferenciákon, hanem az intézet internetes honlapján (www.uni-muenster.de/Religion-und-Politik), és más formában is. Az új intézethez újabb tudományterületek képviselői is csatlakoztak, így a politológia, a szociológia, a jog,- és történettudományok, a katolikus, protestáns, iszlám teológia művelői, továbbá kommunikációs és irodalomtudományi szakemberek is. A szövetségi és a tartományi költségvetésből 2012 októberéig 37 millió euró kutatási támogatást kapnak. A projektet és a kutatást előre láthatólag 2017-ig folytatják a Vesztfáliai Wilhelm Egyetem Vallás és Modernség Kutató Központjában.
Írta: Dr. Békefy Lajos
