Az IDC (= Keresztyének Védelmében) nevű világszervezet szeptember 9-11. között az USA fővárosában tartja világkonferenciáját. Ennek központi témája: „A keresztyénség védelme és megőrzése, ahol csak arra szükség van”. A keresztyénség történetében ez az első alkalom, melyen hat közel-keleti pátriárka vesz részt a Vatikán és más felekezetek, vallások, illetve politikusok, nemzetközi szervezetek magas rangú képviselőjének társaságában. Jelen lesznek a páratlan rendezvényen az ortodox, katolikus, protestáns, evangélikus és újprotestáns egyházi vezetők, kopt, maronita, szír, libanoni, káldeus, asszír pátriárkák. A világtalálkozó fontosságának a hátterében a drámai közel-keleti események, a keresztyénüldözés, illetve az üldözöttek iránti felelősség áll. Mit tudnak majd tenni a magas rangú főpapok, egyházaik, szervezeteik, illetve befolyásuk, kapcsolataik révén a földönfutóvá tett egyszerű keresztyén népért? Ez lesz a konferencia vízválasztó nagy kérdése. (Washington – 2014.09.04. – aina.org – idcsummit.org – zenit.org, - vaticaninsider.lastampa.it)
IDC – új szervezet a keresztyének védelméért
Az IDC/In Defense of Christians (= Keresztyének védelmében) nevű szervezet non-profit társulás, melynek legfontosabb célkitűzése, hogy a politika és a legszélesebb nyilvánosság területén működő személyiségek révén a világközvélemény figyelmét felhívja az ősi, gyakran súlyos, életveszélyes üldözésnek kitett közel-keleti kisebbségek és keresztyén közösségek helyzetére. A szervezet a politika területén igyekszik befolyásos támogatókat találni az üldözött vallási kisebbségek és a keresztyének védelmének, segélyezésének, tragikus helyzetük megoldásának mind hatékonyabb megszervezésére. Az IDC missziójának tekinti, hogy a közel-keleti kisebbségek és vallási közösségek segítésére, akik mindennapi erőszakot, kirekesztést és üldözést szenvednek el hitük vagy vallási meggyőződésük miatt, az USA és más nemzetek kormányában ébren tartsa a mellettük elkötelezett felelősséget és támogatást.
A világ vezető országai a keresztyénüldözésben és az IDC
Az IDC az üldözött vallási kisebbségek és a keresztyének melletti elkötelezettségét a napi események mellett ugyancsak erőteljesen motiválta a Pew Forum 2011-es tanulmánya. Ez a szintén washingtoni központú kutatószervezet elsőrendű feladatának tekinti a vallások világhelyzetének, konfliktusainak a kutatását, ezek eredményének mind szélesebb publikálását. Világméretű felméréseik alapján a következő kép alakult ki a leginkább keresztyénüldöző országokról. Az elszomorító negatív világranglista éllovasai a következő országok: 1. Észak-Korea, 2. Szomália, 3. Szíria, 4. Irak, 5. Afganisztán, 6. Szaúd-Arábia, 7. Maldívia, 8. Pakisztán, 9. Irán, 10. Jemen.
Minderről érdemes elgondolkodnunk. A legválogatottabb eszközökkel a kommunista, ateista Észak-Koreában üldözik, irtják, börtönzik be több tízezres számban a Krisztus-követőket. A többi, negatív rekordot döntő kilenc ország, ahol a keresztyéneket keményen üldözik, mind iszlám ország. És jobbára a Közel-Keleten található. Vajon miért? Ezekben az országokban az egyetemes emberi jogokat ugyanúgy semmibe veszik, mint a vallásszabadság egyetemes alapjogát. Miközben Nyugat-Európában, az USA-ban és másutt vallási toleranciával kezelik őket. És épülhetnek mecsetjeik. Nem véletlen, hogy a washingtoni konferencia éppen a közel-keleti régió, a keresztyénség szülőföldjének környezetében tapasztalható brutális kisebbség-, és keresztyénüldöző akciókkal, napi fenyegetésekkel foglalkozik majd. Az a három alapfogalom, amivel az IDC jellemzi a mai veszélyes és drámai helyzetet, ez: a vallási kisebbségek marginalizációja (= a társadalom peremére szorítása), diszkriminációja (= hátrányos megkülönböztetése), és perzekúciója (= üldözése).
Az IDC szervezet kezdeményezője az indiai származású Francis Assisi Chullikatt érsek volt, aki pápai nunciusként szolgált Irakban és Jordániában. A Szentszék állandó ENSZ megfigyelője is volt. 2012-ben a Nemzeti Katolikus Ima Reggelin az USA-ban áhítatot tartott, melyben felszólította az amerikaiakat, tegyenek konkrét lépéseket azok érdekében, akik a Közel-Keleten a keresztyénüldözés drámai következményeit szenvedik el naponta. Azóta az IDC a nyomtatott és az elektronikus médiát egyaránt igénybe veszi annak érdekében, hogy felhívja az amerikai és a világközvéleményt a hitük, vallási meggyőződésük miatt szenvedő milliók melletti kiállásra és segítésük megszervezésére.
Vallási és lelkiismereti csúcstalálkozó – hangot adni az elnémítottaknak
Az IDC honlapján és más fórumokon meghirdetett washingtoni vallási és lelkiismereti csúcstalálkozóról a szervezet elnöke, Toufic Baaklini, a libanoni származású amerikai üzletember így nyilatkozott: „Túl sok idő telt már el azzal, hogy a nyugatiak szótlanul és meglepődve szemlélik a közel-keleti keresztyének és más csoportok diszkriminálását, üldözését, s az ellenük folyó vallási tisztogatásokat. Ma, amikor az IS (= Iszlám Állam) nevű szervezet népirtó kampányt folytat az iraki és a szíriai keresztyének ellen, a világ nem maradhat tétlen szemlélője az eseményeknek. Az IDC felemeli hangját a szótlanok, elnémítottak, elnémultak nevében. Eljött a cselekvés ideje”.
Ilyen sem volt – hat „egyházfejedelem” egy asztalnál
A Közel-Kelet nagy múltú egyházainak vezető méltóságai ülnek majd tárgyalóasztalhoz Washingtonban. Érdemes röviden megismerni a közel 2000 éves ottani színes és gazdag hitéletű keresztyén világ mai felelőseit: Őboldogsága III. Ignatius Juszuf Junan pátriárka, Antióchia és az egész Közel-Keleti Szír Katolikus Egyház feje, akit 1971-ben szenteltek pappá. Bejrútban szolgált. 1995-ben II. János Pál emelte őt püspöki rangra. A Rómával egyesült szír katolikus egyház fejévé 2009-ben választotta meg a római püspöki szinódus, hivatalba lépését XVI. Benedek pápa erősítette meg.
Őboldogsága Mar Bechara Boutros al-Rahi pátriárka, kardinális, az Antiókiai Maronita Pátriárkátusnak sorban a 77. elöljárója. Elkötelezett munkálója a muszlimokkal folyó párbeszédnek a szeretet és az egyenrangúság jegyében, hogy Közel-Keleten továbbra is életben maradjon az együttműködés és a közös jövő lehetősége. 2011 óta vezeti az ősi keresztyén, maronita közösséget. Libanonban tanult, 1962-ben szentelték pappá. Éveken át a vatikáni rádió arab adásának volt felelős szerkesztője. XVI. Benedek pápa kreálta kardinálissá 2012-ben. A következő évben tagja lett a Menekültek Lelkigondozása Pápai Tanácsának és a Szociális Kommunikáció Pápai Tanácsának. Ferenc pápa megválasztása előtt neve szerepelt a pápajelöltek között is.
Őboldogsága III. Gregorios Laham az Antiókiai Egyház pátriárkája, a Melkita Görög Katolikus Egyház lelki vezetője. 2000-ben lett II. Gregorios Juszuf pátriárka utódja. A szíriai születésű főpap Európában tanult, Itáliában, Libanonban és Jeruzsálemben is szolgált. A 900 évesnél idősebb Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagrend ökumenikus előjárójává is megválasztották. A keresztyén-iszlám párbeszéd híve és szorgalmazója, annak ellenére, hogy emiatt őt is sok támadás érte.
Őszentsége II. Afrem Ignatius a szír ortodox egyház pátriárkája, sorban a 123. Damaszkuszban 2014 májusában foglalta el a pátriárkai trónt. Korábban az USA szír érseke volt. A törökországi születésű szír család gyermeke Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, majd Írországban tanult teológiát. Több könyvében foglalkozik a közel-keleti keresztyénség és papság történetével, írt rövid kátét a hitről, bibliaolvasó kalauzt és liturgiai rendet. A korai szír egyházatyák történetét és teológiáját is feldolgozta, de foglalkozott a Biblia növény-, és állatvilágával, „ökológiájával” is.
Őboldogsága X. János pátriárka az antiókiai jaziga keleti egyház feje. 2012-ben emelték az egyházfői trónra. Korábban a franciaországi antiókiai egyházat vezette érsekként. Éveken át a libanoni Tripoliban található Damaszkuszi Szent János Teológiai Intézet dékánja volt. Jaziga származású édesapja az arab nyelv tanára volt Szíriában. A görögországi Thesszalonika teológiáján szerzett doktori fokozatot, de diplomázott a bizánci zene történetéből is. Számos nemzetközi konferencián képviselte egyházát. Főként liturgiatudományi tárgyban írt több könyvet.
Őszentsége I. Aram katholikosz az Örmény Apostoli Egyház feje 1995 óta. Bejrutban született (Libanon), hazájában és Svájcban tanult teológiát. New Yorkban doktorált PhD fokozattal. Szakterülete a rendszeres teológia és a keresztyén filozófia. Írásait örmény, angol és francia nyelven dolgozta ki, de több tanulmányát, könyvét lefordították arabra, németre, spanyolra és svédre is. Jellegzetes könyve a Népemmel címet viseli, a sokat szenvedett örmény nép és papjainak sok százados egységéről. Írt az egyház a változó világban témakörben is számos tanulmányt, fejtegette az egyház-nemzet-haza összefüggéseit, 3 kiadást ért meg angolul könyve az örmény egyház hitvalló 1700 éves történetéről. Több írásában és könyvében foglalkozik a keresztyén bizonyságtétel és élet esélyeivel a Közel-Kelet keresztútjain. Egyik alapítója a Közel-Keleti Egyházak Tanácsának, 2007 óta elnöke is a szervezetnek. Egyik kezdeményezője a felekezetek közötti teológiai párbeszédnek, így a református-lutheránus-római katolikus-keleti ortodox kétoldalú dialógusnak.
Várjuk a keresztyénség-védelmi konferencia jó híreit
A washingtoni találkozón a vatikáni delegációt Leonardo Sandri kardinális, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa vezeti. Mellettük zsidó és muzulmán tudósok, számos befolyásos szenátor, jogász, politikus, közéleti személyiség, tudós, különböző szervezetek vezetői is részt vesznek.
Figyelemmel kísérjük és érdeklődéssel várjuk az egyháztörténelemben első, ilyen nagyszabású keresztyénség-védelmi konferencia eredményeiről szóló híreket. A borzalmakról naponta éppen eleget olvasunk, hallunk, látunk. Már e konferencia létrejötte is gyógyító, reménykeltő jó hír. Pedig még el sem kezdődött…
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM volt külügyi titkára
