A jelenlegi helyzetben egy új, valóságos népi-nemzeti egységre van szükség, melynek megteremtéséhez a magyar történelmi egyházak segítsége elengedhetetlen - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke "Az ország lelke és az egyház" címmel tartott konferencia megnyitóján a Parlamentben. A volt kormányfő kiemelte: valódi, új egyezséget kell kötni arról, hogy mit várnak az emberek az államuktól.
A politikusoknak az egyházat sem dicsérni, sem bírálni nem illendő, mert felmerül a gyanú, hogy a politika meg akarja mondani az egyháznak, hogy mit vár tőle. "A politika ne akarja előírni még udvarias formában sem az egyháznak, hogy mit tegyen, és mit ne" - szögezte le Orbán Viktor, mondván, hogy az egyház teszi a dolgát anélkül is, hogy ezt bárki előírná neki, belső szabadságból, nem figyelve a hatalom tetszésére.
"Olyan lelki vezetők nélkül, akik újra és újra odafordulnak hozzánk, és mindazt, ami velünk és körülöttünk történik, elhelyezik egy tágasabb lelki összefüggésben, bizony, nélkülük egyetlen ország sem boldogulhat. Kellenek olyan lelki vezetők, akik nevén nevezik a jót, és nevén nevezik a gonoszt, és nem mossák össze őket. Én biztos vagyok benne, hogy lesz még olyan közélet Magyarországon, amelyik ezt a segítséget észreveszi, értékelni tudja, és valójában társat lát az egyházban, nem pedig pusztán egy egyszerűen legyűrendő költségvetési tételt" - jelentette ki Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy a közösségi kohéziót fenntartó egyházak és a vallás elleni harc - ha nem is tűzzel-vassal és börtönnel, mint a diktatúra éveiben - de kifinomultabb eszközökkel ma is zajlik. Orbán Viktor szerint újra és újra fellángol, leginkább áltudományos köntösbe bújtatva egy vita, ami az állam és az egyház szétválasztásáról szól, mintha az állam és az egyház nem volna már "a kelleténél is jobban" szétválasztva. Orbán Viktor szerint az állam és az egyház szétválasztásának rendszeresen felmelegített álvitája "egy olyan bunkósbot", amely mindig kéznél van, amikor az egyház vezetői olyan magatartásra próbálják ösztönözni a híveiket, amely ellentétes a korszellemnek mondott liberális felfogással. Kitért arra, hogy jelenleg az egyházak munkáját számos rossz, illetve rossz szándékú pénzügyi gyakorlat akadályozza. Ugyanakkor minél mélyebb a válság, annál világosabb: az egyház szolgálata pótolhatatlan - tette hozzá a Fidesz elnöke.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány közös rendezvényén kiemelte: az állam és egyház viszonyában csakis a mellérendeltség fogadható el. Mint mondta, az állam feladata a vallásszabadság biztosítása állampolgárai számára, de nem kényszerítheti őket kettős adózásra, azaz nem várhatja el tőlük, hogy miután befizették állami adóikat, teljes mértékben fenntartsák keresztény közösségeik intézményeit.
A pártelnök utalt arra: a vallásszabadsághoz az is hozzátartozik, hogy az egyház elmondhassa tanítását a társadalomról, ezzel együtt a tudományok és a művészetek terén is kifejezhesse véleményét. Az egyház társadalmi tanításához hozzátartozik az emberi méltóság tiszteltben tartása, amely abból ered, hogy "az embert Isten saját képmására teremtette" - folytatta. Elmondta, a szolidaritás legmagasabb fokát a kereszténység fogalmazta meg a "szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" parancsolat megfogalmazásával.
Balog Zoltán fideszes képviselő, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának elnöke elmondta: arra kívánták felhívni a figyelmet a Parlamentben rendezett konferencián, hogy az egyházak az emberek szolgálatában és az áldozatvállalásban fontos szerepet töltenek be. Ismertetése szerint 500 lelkész fogadta el meghívásukat a különböző vallások képviseletében.
Gregersen-Labossa György evangélikus teológus, lelkész kifejezésre juttatta, hogy "ideje lenne az idős-ombudsman intézményt felállítani" vagy államtitkári szinten képviselni a szépkorúakat. Elmondta, hogy a szociális szféra az utóbbi időkben "frontális támadásokat él át" az állam részéről attól függetlenül, hogy egyházi vagy világi fenntartású intézményekről van szó. Hozzátette, hogy az egyházi szociális intézményeknek kiegészítő normatívát kell kapniuk az alapnormatíván kívül, aminek az az alapja, hogy a rendszerváltás után nem ment végbe teljes körűen az egyházak kárpótlása, ami intézményeik fenntartásának lehetett volna az alapja. A szombathelyi igazgató-lelkész kitért arra, hogy az egyházi intézményeknek szerepet kell vállalniuk a kistelepülések lakosainak életminőség-javításában, amihez állami támogatást is kell kapniuk. Emellett "dolgunk a társadalmi neurózis enyhítése, gyógyítása" - közölte.
Blanckenstein Miklós, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pasztorális területért felelős püspöki helynöke, az esztergomi papi szeminárium rektora beszédében hangsúlyozta: a társadalmi önazonosságát védő ember az igazi érték, amelyet "az iskolákban kell megteremteni". A következő húsz év céljai között ehhez kapcsolódóan a legfontosabbnak az egyházi iskolák számára a "minőségre és a hitbeli teljességre" való törekvést említette meg, "különben nincsen hozzá jogunk" - fogalmazott az iskolák fenntartásáról. Kijelentette, hogy a keresztény egyházak nemzetközi kapcsolatrendszere jó, amelyre alapozva lehet fejleszteni a szociális intézményeik közötti összefogást és a szolidaritás gyakorlatát.
Kuti József szomódi református lelkész az egyházak társadalmi feladatvállalásáról beszédében kiemelte, hogy "mi nem kívülről támogatjuk az országot, hanem benne élünk". A többség felelőssége megfogalmazása szerint minden társadalomban az, hogy "közösen, konszenzust keresve elérje azt az álláspontot, ami Isten igéjével leginkább megegyezik". Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyházak egyik legfontosabb célja a társadalmi megbékélés szolgálata, amely "Istentől van", és bocsánatkérésből, valamint kiengesztelődésből áll.
KDNP webszerkesztőség
InfoRádió
fidesz.hu
