Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint a munka és a tanulás feltételeinek javítása áll a magyar romastratégiai dokumentum középpontjában.

Az államtitkár abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy vasárnap tartják a romák világnapját.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy tavalyi soros EU-elnöksége idején Magyarország tette európai üggyé a romák kérdését, „ezt ma Brüsszelben és mindenütt elismerik, még ott is, ahol bennünket egyébként mostanában nem nagyon dicsérnek".

Mint mondta, Magyarország tavaly december elején nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a kidolgozott stratégiáját, és mostanra minden tagállam elkészült a saját programjával. Ezeket a bizottság jelenleg vizsgálja, értékeli – közölte.

Hangsúlyozta, Magyarország elkezdte stratégiájának végrehajtását, így „két év után azért már nemcsak tervezésre meg papírokra tudunk visszatekinteni, hanem konkrét programokra és eredményekre is".

Az államtitkár kiemelte, a dokumentum nem kizárólag a romáknak teremt lehetőségeket, hanem felzárkózási stratégiáról van szó, amelyen belül külön oda kell figyelni arra, hogy a romákat megfelelő arányban vonják be a programokba. Különösen Kelet-Közép-Európában „a mélyszegénység nem kizárólag cigányprobléma" – tette hozzá.

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy más országok stratégiái nagy hangsúlyt helyeztek a telepek felszámolására is, ezzel kapcsolatban azonban Magyarország kedvezőtlennek tartja a tapasztalatokat. „Nem telepeket kell eldózerolni elsősorban, hanem az embereket kell alkalmassá tenni arra, hogy ha új, jobb életkörülmények, lakhatási körülmények közé kerülnek, akkor azt az életmódot, életszínvonalat fenn is tudják tartani" – fogalmazott. Hozzáfűzte: ehhez olyan szociális felzárkóztató programokra van szükség, amelyek a családon belüli és a munkához való viszonyt változtatják meg, életmódváltást jelentenek.

Egy másik eltérésként említette, hogy a nyugat-európai országokban főként a nagyvárosok szélén élnek a romák, míg Magyarországon inkább vidéken, falvakban, ezért a magyar stratégiában a vidéki leszakadás kezelése kapott nagyobb szerepet.