Húsvét ünnepe alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Debrecenben, illetve Győrött tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet. Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik Nagycsütörtökön.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be nagycsütörtökön 10 órától a budapesti Szent István-bazilikában. Ugyanaznap Esztergomban 18 órakor celebrál szentmisét az utolsó vacsora emlékezetére, melynek keretében végzi a lábmosás szertartását. Nagypénteken 18 órától szintén Erdő Péter vezeti a szertartást az esztergomi bazilikában. Nagyszombaton 18 órakor az esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában celebrál szentmisét, az esztergomi bazilikában pedig Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek vezetésével zajlik majd a húsvéti vigília. A fővárosban a mise után megtartják a hagyományos körmenetet. Húsvét vasárnap délelőtt fél 11-kor Esztergomban mutat be szentmisét Erdő Péter. Ezen a napon Paskai László ünnepi szentmisét mutat be 10.00 órakor Budapesten a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz plébániatemplomban.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök a debreceni Nagytemplomban tartja istentiszteletét nagypénteken és húsvét vasárnap. Mindkét ünnepi ceremónia 10 órakor kezdődik.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét hétfőn hirdet igét a győri Öregtemplomban fél 9-kor és 10 órakor.
Nagycsütörtök
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök papjaival együtt ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat és krizmát. Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét. A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
Nagypéntek Jézus Krisztus halálának emléknapja, az egyház legmélyebb gyásznapja. Ezen a napon és nagyszombaton nincsen szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.
Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nap folyamán a templomokban lamentációt és keresztutat tartanak.
A kereszthalál órájában vagy kora este kerül sor az ünnepi szertartásra. A papok némán vonulnak az oltár elé, ahol leborulva mádkoznak.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll. Igeliturgia olvasmányokkal, a János passió felolvasásával. Ezt az egyetemes könyörgések követik, amelyekben az egyház az egész emberiségért imádkozik.
Ezután következik nagypéntek szertartásának csúcspontja: a hódolat a szent kereszt előtt. Ez a szertartás igen régi. Jeruzsálem keresztényei egykor az igazi kereszt előtt hódoltak és azt megcsókolták. Végül az áldoztatás szertartása következik.
A Szentatya által vezetett nagyheti szertartások néhány elemükben térnek csak el a másutt is követett gyakorlattól. Római sajátosság a colosseumi keresztút, illetve a húsvétvasárnap reggeli Resurrexit-rítus, és természetesen az Urbi et orbi áldás.
Nagycsütörtök délelőtt a krizmaszentelési misét a Szent Péter-bazilikában mutatja be XVI. Benedek, a római egyházmegye mintegy 1600 papjával együtt. A szertartás során megáldja a szentségek kiszolgáltatásakor használatos olajakat. Az ehhez használatos olivaolaj idén Spanyolországból érkezik. Az edényeket két-két katekumen, beteg, bérmálkozó, illetve szentelésre váró diakónus viszi a pápa elé. A megáldott olajból kap majd az egyházmegye minden plébániája, továbbá – a pápa különleges ajándékaként – az aquilai egyházmegye is, mivel ott az idén földrengés miatt elmarad a krizmaszentelési mise.
Az esti szentmisét a Szentatya a hagyományoknak megfelelően székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában mutatja be. A szertartás során, Krisztus gesztusára emlékeztetve a pápa megmossa tizenkét lateráni kanonok lábát. A pápai misék gyakorlatától eltérően nagycsütörtökön van „perselyezés” is, aminek adományait az idén a gázai katolikus közösség megsegítésére fordítják.
Nagypénteken a vatikáni bazilikában celebrált szertartás során a pápai trónt a főhajóban, Szent Péter szobrával szemben állítják fel, akárcsak tavaly (más alkalmakkor a főoltár előtt szokott állni, és a felajánlási résznél viszik el onnan). A Szentatya cipőjét levéve járul majd a főoltár előtt elhelyezett, XIII. Leó idejéből származó feszület elé a kereszthódolatra. A szentbeszédet a hagyományoknak megfelelően a Pápai Ház Szónoka, Raniero Cantalamessa kapucinus atya tartja.
Az esti colosseumi keresztút során az idén az indiai Guwahati szalézi püspöke, Thomas Menamparampil elmélkedéseit olvassák fel. A Hong Kong-i érsek által készített tavalyi elmélkedések után XVI. Benedek ismét az ázsiai egyház nehéz helyzetére kívánja ezzel a figyelmet irányítani. A keresztút egyes stációinál a keresztet Agostino Vallini bíboros helynök, két római fiatal, egy család, két indiai szerzetesnő és egy indiai lány, egy fogyatékos, egy tolószékes mozgássérült, két afrikai lány és a szentföldi ferences kusztódia két szerzetese viszi majd.
A húsvéti vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokában kezdődik, késő este, a tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya megáldásával. A szertartás során a Szentatya öt felnőttnek – köztük egy kínai asszonynak – szolgáltatja ki a keresztség és a bérmálás szentségét, majd az első szentáldozásban részesíti őket.
Húsvétvasárnap a pápa a – szokás szerint holland virágokkal díszített – Szent Péter téren mutatja be az ünnepi szentmisét. Előtte kerül sor a húsvéti pápai liturgia jellegzetes elemére, a Resurrexit-rítusra (feltámadási szertartás).
A 2000-ben felelevenített szertartás a középkorra megy vissza, amikor a pápa a lateráni palota kápolnájában őrzött ősi Krisztus-kép, az ún. Acheropita (vagyis nem emberkéz által festett ikon) előtt rótta le hódolatát húsvét reggelén. Péter utódaként felidézte azt a jelenetet, amikor feltámadása reggelén Krisztus megjelent Péter apostolnak. Guido Marini pápai szertartásmester közlése szerint az idén a Resurrexit nem a misében kap helyet, hanem – az előző évek gyakorlatától eltérően, és a középkori gyakorlathoz igazodva – közvetlenül előtte.
A Szentatya kinyitja az aranyozott Krisztus-ikon két szárnyat, a diakónus éneke pedig hírül adja az Úr feltámadását: „Surrexit Dominus de sepulcro, qui pro nobis pependit in Ligno” (Feltámadott sírjából az Úr, aki értünk függött a keresztfán). Mire a pápa hasonlóképpen válaszol: „Surrexit Dominus vere et apparuit Simoni” (Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak).
Az eddigiektől eltérően XVI. Benedek idén rövid homíliát is mond (korábban az Urbi et Orbi üzenetre tekintettel ez elmaradt). A Húsvéti Urbi et Orbi üzenetet a pápa a bazilika erkélyéről olvassa fel, majd onnan adja áldását Rómára és a világra, illetve üdvözli az összesereglett zarándokokat, s a televíziós közvetítés nézőit saját nyelvükön.
Forrás: Magyar Kurír, MTI
