Magyarországon nincs keresztényüldözés, de törekvések vannak bizonyos szervezetek részéről, hogy hagyományos életformánkat átalakítsák, ideológiákat erőltetve ránk, elhallgattatva minden ellenvéleményt – mutat rá dr. Birkás Antal.
Cél a helyi KDNP, Protestáns Műhely csoportok ismertebbé tétele és a kereszténydemokrata szellemiség terjedését elősegítő „technikai” tanácsadás. Az idén 30 éves a KDNP Protestáns Műhely. Dr. Birkás Antal elnököt kérdezte a Gondola.
– Elnök úr, a Műhely három évtizedes működése után az idén ősszel megalapítják a tudományos munkacsoportot. Ez az agytröszt tulajdonképpen mindig is működött az Ön vezetésével. Mihez ad lendületet a hivatalos körvonalazódás?
– Az agytröszt kezdettől fogva működött és működik. Az első években hetente, kéthetente találkoztak a tagok a KDNP székházában, s formálták közös véleményüket és sajátos hozzájárulásuk területeit, tartalmi mondanivalóját. Ezt vettük át az első PM-generációtól és visszük tovább azzal, hogy különféle bizottságokat hozunk létre, működtetünk. Ami nagyon aktuális kérdéskör: a migráció, a klímaválság, a nyugat-európai mainstream család- és közösséggyengítő törekvések hatásainak vizsgálata, ellensúlyozásának gyakorlata, a családpolitika. Bizonyára egyre erőteljesebb kihívásként jelentkezik a közeljövőben vagy már ma a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos kérdések sokasága. Mennyire és miként lehet jogi, politikai, morális eszközökkel megtartani, korlátok között tartani az MI valóban embersegítő, s nem egyénellenes, közösségellenes, hosszú távon súlyos függőségi veszélyt hozó világát. Fontos a mesterséges intelligencia vezérlést kialakító esetleges negatív hatásait időben tematizálni, szabályozni. Lényeges, hogy a közösségünknek is legyen mondanivalója ezekről a kérdésekről, a Szentírás és a protestáns szociáletika alapján. Még egy – számunkra hagyományos – területet emelek ki: a teremtett világ megóvását. Ebben a témakörben korábban önálló tanulmánykötetünk is megjelent „A teremtett világ megóvása – ökoteológia a 21. század elején” címmel.
Ezeket a törekvéseket, kutatásokat erősítjük és tematizáljuk jobban a hivatalosan is megalakult munkacsoporttal.
– Létrehívják a művelődési/kulturális munkacsoportot a szegedi Kálmán Zsolt irányításával. Mekkora kezdő lökést ad ehhez az, hogy Petőfi evangélikus volt?
– Igen. Valóban, kevesen tudják, hogy a nagy nemzedék tagjai közül többen is evangélikusok voltak, így Petőfi vagy éppen Kossuth. A költő vallotta, hogy a magyar nép, és ezért a keresztény/keresztyén felekezetek összefogással teljesíthetik be küldetésüket. Evangélikusként a történelmet nem csupán események összefüggő láncolataként szemlélte. Dinamizmust vélt felfedezni a történelmi eseményekben. A „kései” költészete, világképe Isten-központú volt. Igen, azt hiszem, hogy talán ez is hathatott akkor, amikor e munkacsoport létrehozása mellett döntöttünk. Petőfiről már született egy verselemzésünk. Sínházi előadásunk is volt már, rajzpályázatot is szerveztünk. Most rövidfilmben és később egy fotópályázat meghirdetésében gondolkodunk. Nagy szeretettel csatlakoznak az önkéntesek, és vesz részt a munkában mindenki: megmozgatják a tagjainkat ezek az események.
– Nagy Lenke elindítja az újságírói munkacsoportot. Hogyan érik el, hogy a létrejövő sajtóalkotások minél nagyobb közönséghez eljussanak?
– Számítunk a tagjaink aktivitására e területen, de a sajtókapcsolatainkat is bevetjük. Örülünk annak, hogy a Gondolával ilyen kiváló a kapcsolatunk! Az egyházi szerkesztőségeket is meg fogjuk célozni – korábban az eseményeinkről tudósítottak. Ez a munkacsoport magától értetődően fog együttműködni a digitális munkacsoporttal – a közösségi média már jó ideje megkerülhetetlen.
– Dr. Badacsonyi Zoltán a jogi munkacsoportot hozza tető alá. Elsősorban kiket és miben segít majd a szellemi műhely?
– A jogi munkacsoport a kereszténydemokrata, és azon belül is a protestáns keresztyénség fókuszában álló jogi kérdésekre fog koncentrálni. A munkacsoport meglátása szerint ilyenek például az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlás, hogy csak ezeket emeljem ki. Magyarországon nincs keresztényüldözés, de törekvések vannak bizonyos szervezetek részéről, hogy hagyományos életformánkat átalakítsák, ideológiákat erőltetve ránk, elhallgattatva minden ellenvéleményt. Közösségünk hagyományosan foglalkozik a teremtésvédelemmel is. Ennek számos jogi vetülete is van. Ezek kifejtésével és fejlesztésével tehetünk a teremtett világ védelméért.
– Az online média munkacsoport a szolnoki illetőségű Pocsai Tamás vezetésével segíti a... Mit?
– Az online média munkacsoport szívesen koordinálja a közösségi médiában való jobb elérést, segíti a megjelenéseket, az online közösségépítést, és erősít bennünket a jó gyakorlatokkal és belső képzéssel – a digitális tartalomkészítés alapjainak megismertetésével és a legújabb, közösségi oldalakon való kommunikációs lehetőségek és trendek ismertetésével. Cél a helyi KDNP, Protestáns Műhely csoportok ismertebbé tétele és a kereszténydemokrata szellemiség terjedését elősegítő „technikai” tanácsadás.
– Visszatekintve: a Protestáns Műhely az eltelt 30 évben mit tett hozzá a magyar kereszténydemokráciához, amely mint érték a Műhely nélkül nem jött volna létre?
– Ez egy fontos kérdés. Itt hosszabban válaszolnék, ha lehetséges. Sok mindenre lehet utalni. Kezdettől fogva erősen hangsúlyozta a PM alkotói köre, hogy keresztyén politizálás hazánkban csak a legerősebb protestáns alapelv, a covenant (Hugo Grotius református jogfilozófustól), a szövetség gondolata, egyenrangú felek együttműködése alapján elképzelhető.
A keresztyén értékeket valló katolikusok, protestánsok, minden keresztény/keresztyén egyenrangúként vehet részt a kereszténydemokrata/keresztyéndemokrata politizálásban, ahogyan erre a legfontosabb példát a német CDU/CSU adta.
Ennek protestáns műhelye, az EAK jelentős segítséget nyújtott kezdetektől fogva a politikai felelősségtudat ébresztésében, aminek Hermann Ehlers evangélikus jogfilozófus, hívő politikus volt a nagy gondolkodója.
Adenauer kancellár az 50-es években őt tekintette utódjának, de sajnos fiatalon meghalt. Mindennek ismeretében kezdettől fogva élénk kapcsolatokat ápoltunk az EAK szervezettelvel, amiben sok éven át Dr. Békefy Lajos református teológus, a PM külügyi titkára szorgos kapcsolatápolással, sajtóegyüttműködéssel az Evangelische Verantwortunggal (Protestáns Felelősség nevű lapjukkal) vette ki részét.
Már a megalakulás után egy évvel Lukáts Miklós államtitkár-elnökkel ott volt a CDU/CSU évi közgyűlésén, kapcsolatépítés céljából, ennek első gyümölcse lett a Protestánsok a keresztyéndemokráciában című könyv kiadása 1993-ban. Magas szintű kölcsönös látogatások is megvalósultak, legutóbb a járvány előtt jártunk Berlinben, ahol a CDU/CSU vezérkara bennünket is vendégül látott. A politikai felelősségetika hatása a Protestáns Műhely munkáján mindmáig érződik. A szövetség-gondolat jegyében a KDNP-n belül különféle fórumokon és programokban vettünk, veszünk részt, és a Fidesszel ennek a protestáns politikatörténeti hagyománynak az értelmében mindig is jó lelkiismerettel és konstruktív módon igyekeztünk együttműködni. Szép jele ennek Békefy Lajosnak a 2015-ben megjelent könyve, a Kereszttűzben, a keresztyénüldözés történetéről és jelenkori formáiról, ami a mi részünkről szerény szellemi hozzájárulás volt a Keresztényüldözéssel foglalkozó Államtitkárság létrehozásához. De említhetnénk a már tíz éve erőteljesen tematizált öko-etikai, környezettudatos gondolkodásért végzett fáradozásokat, kiadványokat, rendezvényeket is. És még valami. Kálvin, Luther és más reformátorok a helyi közösségek szerepét a közéletben igen fontosnak, elsődlegesnek tartották. Az egyházkormányzás paritásos elven működött, működik, mind az egyházi, mind a lakóhelyi közösség igazgatásában a tagok felelősségtudata játszik elsőrendű szerepet. Az abszolút önszervező önigazgatás, a nagykorú keresztyén felelősségvállalás a falu, a város dolgaiért. Nem felülről vártak eleink döntéseket, hanem az alulról történő építkezés példáit adták a protestáns városok, országok. A szubszidiaritás működött és működik az egyházi és a települési önigazgatásban. De más protestáns örökség is tovább vihető: a közösségi döntéshozatal fontossága, a közéletre nyitottság (talán nem véletlen, hogy a vezető politikusaink között a protestáns jelenlét valóban erőteljes), a törvények tisztelete, az alkotmányosság. Mi ezekről beszélünk a közösségeinkben. Mindez erősíti a közéletben való aktív részvételt – a szövetség egészében. Ősszel erre is emlékezünk a 30 éves jubileumi alkalmunkon!