Latorcai János: A keresztény szabadság egyszerre egyéni és közösségi állapot

A Hierotheosz Egyesület a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából, az emlékév keretében a Nagyságos Fejedelem tiszteletére emlékvecsernyét és kiállításmegnyitót rendezett 2019.09.19-én, a Máriapócsi kegytemplomban. Köszöntőt mondott Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke, Simon Miklós, országgyűlési képviselő és Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára. Az ünnepi beszédet Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke mondta. A zárszó Lomnici Zoltántól, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökétől hangzott el. A vecsernyét Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke celebrálta.
 

 Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke ünnepi beszédet mond a Máriapócsi Kegytemplomban, 2019.09.19-én

*************************************
Latorcai János ünnepi beszéde

Cum Deo pro Patria et Libertate! Ez a több mint három évszázados mondat lebegett Rákóczi és szabadságharcos bajtársai szeme előtt, amikor fegyvert fogtak Magyarország valódi függetlenségéért és szabadságáért.

Keresztény emberként vallom, hogy ez a jelmondat semmit sem vesztett aktualitásából, gondolata és erkölcsi tartalma ma is világos útmutatás a jelen és a jövő számára!

Excellenciás és főtisztelendő Püspök Atya! Polgármester Úr! Országgyűlési Képviselő Úr! Megyei Közgyűlési Elnök Úr! Kormánymegbízott Úr! Egyházi és világi elöljárók! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Bő 300 esztendeje, a szabadságharc idején, a haza és a szabadság kifejezések elválaszthatatlanul összekapcsolódtak a kurucok és követőik szemében. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ellenfeleik, a labancok sorai között is számtalan magyar harcolt, akik egészen másként értelmezték ezeket a fogalmakat és különösen ezek összefüggéseit.

Ma sincs ez másként, hiszen nem egy magát modernnek és európainak nevező politikus vagy értelmiségi hirdeti, hogy a hazához, a családhoz, a hagyományokhoz, a hithez kapcsolódó kötelék a szabadság korlátja.

Azt hiszem ez az egyik legnagyobb különbség a liberális és a kereszténydemokrata gondolkodás között.

Felfogásunk szerint ugyanis a szabadság, a keresztény szabadság, nem korlátok nélküli szabadságeszmény, hanem egy olyan idea, mely a magunk és a mások iránti felelősséget is jelenti.

A keresztény szabadság ezért egyszerre egyéni és közösségi állapot.
Egyéni, mert szabad akarattal rendelkezünk, melynek következtében tetteinkért felelősséggel tartozunk. Közösségi, mert cselekedeteink másokra is kihatással vannak.

Mai világunkban a legkisebb és legerősebb közösség a család, a legtágabb, de valódi tartalommal és kötőerővel rendelkező közösség pedig a nemzet, melyet a közös leszármazás, az együvé tartozás és a közösen megvallott hit formál és kovácsol össze.

Erről semmilyen körülmények között sem szabad megfeledkeznünk, mert különben feloldódunk egy gyökértelen, nemzetek és kultúrák nélküli Európában.

Az erre utaló jeleket nyugaton már évtizedek óta lehet látni. Jó példa erre a belga kereszténydemokrata párt története, mely hosszú éveken át egészen 1999-ig irányította az országot, majd a választási vereség után átdolgozta programját és 2002-ben nevét liberális fordulatot végrehajtva Humanista Demokratikus Középre módosítva feladta azt a küldetését, hogy a társadalmat keresztény gondolatokkal és értékekkel telítse. De ugyanez tapasztalható más nyugat-európai kereszténydemokrata pártnál is.

Mi ezt sokkal, de sokkal fontosabbnak tartjuk annál, mintsem, hogy erről le lehessen mondani. A 2010-es kormányváltás óta ezért támogatjuk töretlenül a hitoktatás lehetőségének megteremtését minden iskolában.

A keresztény értékek és az azokból fakadó társadalmi gyakorlat újra megtalálása és a XXI. század követelményeinek megfelelő kimunkálása az előttünk álló időszak meghatározó feladata, melyben az egyházaknak komoly szerepet kell vállalniuk.
Meggyőződésem, hogy ennek a szellemi fordulatnak innen, Közép-Európából kell kiindulnia, mert csak itt maradt meg olyan, még keresztény gyökérzettel rendelkező társadalom, mely erre képes lehet. Ha ez nem sikerül, akkor 25 év múlva Nyugat-Európa iszlamizációja minket is elér.

Tisztelt Ünnepi megemlékezés!
Ahhoz, hogy napjaink kihívásaira sikeresen reagálhassunk, példaként szolgálhat II. Rákóczi Ferenc életútja, aki képes volt kitörni azokból a szellemi és kulturális keretekből, amibe a korszellem, illetve származása és neveltetése kényszerítette.
12 évesen Munkács várának eleste után Bécsbe, a császári udvarba vitték és ott megpróbáltak lojális főnemest nevelni belőle. Ez a kísérlet azonban kudarcot vallott, ahogy azok a törekvések is, melyek származása, társadalmi rangja vagy éppen vallása révén próbálták meg szembefordítani követőivel.

Rákóczi képes volt korának előítéleteit levetkőzve védelmébe venni és hadseregébe fogadni a jobbágyokat, s ezzel - egy rövid időre – sikerült a nemzet szűk rendi fogalmát, egy átfogó, minden magyarként érző és gondolkodó embert felölelő nemzet eszméjében egyesíteni.

Erre azért lehetett képes, mert hite, erős katolikus meggyőződése a lélek mély forrásaiból táplálkozott.

Hitéletének ez a bensősége és lelkének veleszületett jósága jutott kifejezésre felekezeti türelmében és szociális érzésében, a protestáns panaszok és a jobbágysors megértő megítélésében, önkritikájában és önzetlenségében, az egyéni gyengeségek megbocsátásában és a közéleti erkölcs szigorú értelmezésében.

Ezért döntött úgy az Országgyűlés tavaly november 27-én, hogy a Vezérlő fejedelem erkölcsi és politikai nagyság előtt meghajolva a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja.

Meggyőződésem, hogy, miként azt Wass Albert fogalmazta, az ilyen emlékezésekben mindig erő van és bizonyságtevés a csüggedések ellen.

Ezzel a mai ünnepi vecsernyével is így emlékeztünk és közösen erőt merítünk a dicső fejedelem megpróbáltatásokkal teli, de mégis példaértékű életútjából.
Véssük szívünkbe legfontosabb üzenetét: Istennel a hazáért és a szabadságért!

Tiszta szívből mindannyiunknak kívánom, hogy így legyen!
Köszönöm!

*************************************

Szocska ÁbelSzocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke ünnepi vecsernyét celebrál a Máriapócsi Kegytemplomban, 2019.09.19-én.

Ünnepi vecsernyeÜnnepi vecsernye a Máriapócsi Kegytemplomban, 2019.09.19-én.

Ünnepi vecsernye a Máriapócsi Kegytemplomban, 2019.09.19-én.Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke ünnepi vecsernyét celebrál a Máriapócsi Kegytemplomban, 2019.09.19-én.